Becsületesek vagyunk

 Bizonyos szempontból szerencsésnek tartom magam, a szerencsejátékokon, tombolán ritkán szoktunk nyerni. Időnként Zolinál fellángol a lottóláz, Kende megálmodja a számokat, pénzhez még nem jutottunk:)

A szép őszi délelőttöt(délután megrendelésre esik) kihasználva sétálni mentünk a könyvtárba, velünk jöttek a szomszéd lányok és az anyukájuk. Vince rollerrel vezette a bandát. Senki nem volt rajtunk kívül az úton, egy férfi jött ki a lépcsőházból és beült a Suzukijába, de nem indult, hanem elkezdte nyomni a telefonját. Vince a fűben felszedett egy köteg pénzt, odaadta és azt mondta, hogy a bácsi zsebéből esett ki. 10-20 ezresek voltak összekapcsozva,súlya volt, befőttes gumival nehezen lehetett volna átkötni. Nem saccoltam, hogy mennyi lehet, hanem gondolkodás nélkül a túloldalra futottunk a férfihez, nehogy elinduljon. A két fiú kiabált neki( a szomszéd a túloldalon maradt a járdán), de az ablakot nem húzta le, bekopogtam , felemeltem a köteg pénzt és azt mondtam, hogy ezt elveszítetted. Erre káromkodott(K....é....) egy hangosat és elindult. Semmi köszönöm, semmi hála. Nem ítélkezek külső megjelenés alapján, de leírom , hogy a fickó fülében fültágító, az orrában piercing, tetovált kézfej.

Könyvtár után bementünk a kisboltba. Kende óriás  túró-rudit választott , megjegyeztem, hogy normál méretűt veszek és Vince is döntse el, hogy pudingot vagy tejszeletet akar, mert a kettő sok lesz.

Hazajöttünk és elmeséltem Zolinak, hogy mi becsületesen visszaadtuk a pénzt a vélt gazdájának,cirka 1 millió forint hevert a földön.  A szomszéd szerint a férfi reakciója alapján, nem is az ő pénze volt. Lehet, hogy 3 perccel azelőtt elhagyta valaki, Vince állította, hogy a lépcsőházból kilépett férfié.

Egyszer van ilyen az ember életében. Az égiek látták, hogy becsületesen viselkedtünk.