Elveszített tárgyakban jók vagyunk családilag. Hagytam már el ruhabolt próbafülkéjében arany karkötőt, de nyaralás után felejtettünk kint az utcán bőröndöt(igen bementünk a házba és nem tűnt fel, hogy a Samsonite koffer kint maradt), ez csak két eset, sajnos hosszú a lista. A gyerekeink pedig génjükben hordozzák ezt a szétszórtságot. Vince ma hazajött két ceruzával, ami nem az övé, jel, név nélküli. Azt mondta, hogy elültették és a padban találta, de nem azé, aki előtte ott ült. Egy tornanadrágot begyömöszölve a táskába találtam a héten, név és osztály nélküli, nem a miénk az fb. osztálycsoportban sincs gazdája. Rejtély. Ellenben a sapkáját elveszítette, hazajött idegen törölközővel, de már a maszkja is járt másnál( bízom benne, csak az osztálytárs véletlenül eltette és nem próbálta fel,pót maszkkal küldöm el.)Kende az ének könyvét veszítette el, nincs a talált tárgyak osztályán, mert a Covid miatt most ilyen nincs. Elnyelte a föld. Hoztam neki egyet a suliból, de nem OFI-s, hanem Mozaikos. Szerintem a dalok ugyanazok benne. Erre most nem szeretnék költeni. Egy Ars Una kulacsa is eltűnt, a márka kulacsa vált be legjobban, könnyű kezelni és nem folyik ki belőle a tea. Kötelező iskolaköpeny viselete, ebből csak 2 van meg, pedig tavaly 5-el indítottuk az évet, praktikumból és költséghatékonyságból mindig nagyobb számút veszek neki .
Jaj, ez terjedelmes lista.
VálaszTörlésHehe, mi egyszer Szlovéniában hagytunk az apartman előtt egy hutoladat. Tibi azt hitte, én raktam be, én hogy ő. Egy órás távolságban voltunk, de visszamentunk érte. A hutolada hibája, nő meg egy balesete az autópályán, hogy Ljubjanat nem láttuk. Úgy látom, kellő türelemmel viseled a veszteségeket. 😆
VálaszTörlés