Igar, Ozora

Még a múlt hétvégén jártunk ezen a két településen. A hét fénypontja mindig a kirándulás, amit tervezünk, utánaolvasunk, várjuk. Betesszük az autóba a piknik takarót, finomságokat és csavargunk. Az időjárás változékony volt aznap is, hol sütött, hol beborult. Igar-Vámpusztát Zoli választotta, talált egy elhanyagolt kastélyt(Stasszer kastély), azt néztük meg. A kerítés, amivel egykor körbekerítették szétlopva(a környező házak, lakók sem bizalomgerjesztőek), a tábla még áll rajta: omlásveszély, illetékteleneknek belépni tilos. A tiltott gyümölcs pedig mindig izgalmas, a fiúk bemerészkedtek én inkább kint őriztem a autót. Megállapították amiről itthon olvastunk: romos állapotban van, pedig milyen nagy kár érte, gyönyörű, pompás lehetett fénykorában.(más is írt róla)róla:https://elherdaltorokseg.blog.hu/2018/02/15/strasszer_kastely_igar-vampuszta)
Sétáltunk egy nagyot, kb, egy méterre futott tőlünk el egy őzike és egy kastélyhoz hasonlóan omladozó, enyészeté vált egykori gyárépületre bukkantunk.

Ha már aznap jártunk Fejér és Tolna megyében is, megnéztük a közeli Ozorai várat kívülről(belül még soha nem jártunk).

 Vince mindenre felkészült :)

A fiúknak meséltem Ozorai Pipóról, jót nevettek a nevén.

Energialevezésnek sem utolsó ez a fahíd a vár bejáratánál.

Kaptunk egy hatalmas zuhit a nyakunkba, onnan már futottunk a parkolóig.

Több olyan kirándulóhelyet ismerek, főleg a Cserhát térségében, ami kevésbé népszerű és csak a helyiek ismerhetik. Új szabályok léptek életbe, Zoli ma nem mert elindulni kirándulni, félt, hogy visszafordítanak bennünk a rendőrök. Nógrád megye egyébként is híres a szigorú rendőri jelenlétről.