Március 16.-tól vagyunk itthon, Zoli munkája májusig szünetelt(szerencse, hogy nem tartott tovább, de a kezdeti bizonytalanság nagyban rányomta a bélyegét a hangulatára). Pörgősen élünk, soha nem unatkozunk. Gondoltam, ha már nyakunkba(Zoli nyakába)szakadt a nagy szabadság, akkor kezdjük el a halogatott munkákat megcsinálni a házban és a ház körül. Dobozoltuk a kinőtt ruhákat, leselejtezett játékokat, precízen felcímkézve. A lomtalanítás során sok holmit eladtunk a jófogáson, áron alul, de legalább megszabadultunk a tárgyaktól és pénz is jött a házhoz.
Eperrészleget alakítottunk ki az előkertben, Zoli lefestette Vince ajtaját és a hibákat kijavította a falon. Még a fészerben is rend lett. Ezek a pozitív hozadékai a karanténnak.
A jófogásos bevételből lett Vince ajtajának üvege. Kb. 2 éve úgy terveztük, hogy festett, ólomüveges mesterember által készített mintás, mozaik üveg kerül az ajtóba. Erről letettünk és magában mintás üveg került az ajtóba, amitől a szoba továbbra is világos maradt. Így, ha már a rendetlenség zavarja a szemem(csak és kizárólag az enyémet),akkor első lépésben csak behúzom az ajtót és nem látom mi van bent:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése