Kipp Kopp és Tipp Topp

Vince az utóbbi időben rengeteget fejlődött. Azt nem tudom, hogy ez a fejlesztéseknek köszönhető vagy az egyéni érése most látható, hallható. Verseket, mondókákat mond fejből. Nőtt a türelme, kifejezőkészsége. A "vacak"szót még most is elég sok mindenre használja:)
A szomszéd kerület Művelődési Házában láttuk a Kipp Kopp és Tipp Topp című bábelőadást. 11-től kezdődött, ami nála már egy ebédhez készülődős időszak, most nem volt nyafi, hiszti, simán bírta, sőt élvezte az előadást. Kendével mi itthon tanultunk, ők Zolival Csepelen lakást felújítottak. Ott találkoztunk, rögtön beugrott neki, hogy az ovival is ide jár(t)színházba, egy darabot sem tudott megnevezni, de a helyszín rögtön ismerős volt neki. Kende már kinőtt a Kipp Kopp korszakból, lefeküdt a színpad elé tett párnákra és figyelt.

Előttünk romlott el a jegypénztáros nyomtatója, aztán nem volt ruhatár, a büfét pedig a bejárat mellé tették, ezek nem tetszettek, de minden más igen. Egy-két-három "neveletlen, kulturálatlan"anyuka, aki előadás alatt kimegy a büfébe, hozz három csomag ropit a szegény, éhező gyerekének(1 órás az előadás)aztán a nyitással csörög 10 percet. Aki a magánéletét  barátnőjével az előadás alatt beszéli meg...
A darab nagyon aranyos volt, a zenei betéteknél Vince táncolt.

Maga a történet ismerős volt nekik. Amikor kérdezett valamit Kipp Kopp, akkor hangosan válaszolt, szinte együtt csodálkozott, meglepődött és nevetett a bábokkal.
A végén közelebbről is meg lehetett ismerkedni a bábokkal.

  Olyan rendesen, jól nevelten viselkedtek, büszke voltam rájuk!

Utána ebédelni a szomszéd pizzériába mentünk

. Délután pedig itthon is "színházasat"játszottak. Vincire nagy hatást tett!Azóta is emlegeti!

Logisztika

Ha Zoli nincs itthon, akkor valamelyik gyerek beteg lesz vagy szombati munkanap van úgy, hogy az egyiknek nincs munkanapja.
Mindent megoldok, tegnap délben még vállon is veregettem magam:)
Először a csütörtök, szombat volt a feladvány(pénteken itthon maradtam az eredeti terv szerint. Csütörtökön 0. órám van(illő 6.50-re beérkezni az iskolába), ez egy tehetséggondozó óra. Már a múlt héten agyaltam ezen. Péntek délután moziztunk a diákokkal(egyszer-egyszer van ilyen jellegű rendhagyó óra), probléma megoldva. Az első órára is nehézkes a beérkezésem, két gyerek két kerületben, én megyek a harmadikba(nem egy az irány). Kendét a barátok reggel beviszik a suliba, néhány utcával laknak tőlünk távolabb ,két gyerekét viszi az anyuka(egyedül neveli őket), az autóba elfér Kendus is( az anyuka saját autója szervizben, egy kölcsön miniautóba összehúzzák magukat) Nekem ez már nagy segítség!Már csak Vincét kell az oviba elvinnem, közben az egyik kolléganő felajánlotta, hogy bemegy kezdésre szívességből az első órára, amikor beérek, leváltom őt.

Újratervezés.
Kedden este telefonálnak az ovis szülők, hogy az oviban leállt a fűtés.(Nem vagyok fb-n, oda írják ki ezeket az infókat, szerencsére mindig értesítenek a többiek) Egész héten nem lesz ovi, hozzáteszem a hét nevelés nélküli munkanappal indult. Péntekre volt fogadóórám az óvónőhöz(miattam már kétszer került lemondásra)és lett volna egy adventi készülődés is.
Nóri bevállalja csütörtökre Vincét, idejön hozzánk 6.30-ra(amikor indulunk Kendével a suliba)utazik miattunk 1,5 órát. Nem lehetek elég hálás neki.
Szombaton Erika lesz Vincével, péntek este átjön, itt alszik.

Újratervezés.
Szerda délután Vince belázasodik. Magas láza van, Kendéért úgy megyünk el a suliba, hogy itthon kap algopyrint, alszik a kocsiban, a karomba cipelem(parkolóhely csak a párhuzamos utcában van)
Nóri, Erika a segítők lemondása. Maradok táppénzen. Éjjel alig alszok, folyamatosan magas láza van Vincének. Nurophen múlt hét végén fogyott el, Kende urológiai beavatakozása után. Elfelejtettem venni. Maradok itthon táppénzen. Délután irány a doktornő.
Kendét reggel a barátok viszik iskolába. Az anyuka 7 után itt van érte.

Nemrég megnéztem Szamosi Zsófi Egy nap című filmjét. Érdekes. Ajánlom!

Festettünk

Pinteresten annyi jó , kreatív ötlet van, amit tényleg könnyű elkészíteni, látványosak és egyik cukibb, mint a másik.
Vince szívesebben fest, Kende a grafitot részesíti előnyben.

Két új módszert próbáltunk ki.

Az egyik, hogy ragasztóval(legjobb a tecnokol, de nekem csak stift volt itthon)megrajzolod a festeni kívánt ábrát, majd a körvonalát beszórod kristálycukorral. Várni kell a száradásra, utána jöhet a festés!Leginkább fekete kartonon mutat jól. Vince nem a festésre koncentrált, hanem a kutyulásra: nyomta a ragasztót a temperás pohárba, aztán keverte vízzel. Olyan nagy sláger még mindig a slime, gyurma, mágikus homok nála. Konkrét formát/alakot nem festett, hanem krikszkrakszot.

A másik a fültisztító pálcikával való festés.

Elég sokat elhasznált Kendus. Természetesen házakat, hídat festett.

Nagylábú

A héten megkapta Kende az első meleg, bélelt bakancsát. Vince örökli, egy-két kivételtél eltekintve.
Ha elég figyelmes lennék, akkor megvehettem volna a hó elején, amikor a bevásárlóközpont rendszeresen akciózik, de akkor még plusz 15 fokban fel sem merült bennem, hogy egyszer még tél is lesz.
Supináltat hord a lúdtalp, befelé dőlő bokák miatt. Egy évben egyet felírnak neki tb alapon, idén egy őszi(félig zárt , fekete szandál volt), a többit már támogatás nélkül vesszük meg. Szamos, Salus, Bama, Richter a bevált márkák. Ezek nem olcsó darabok, de kell(inkább megspórolom a ruhán)Közben egy bélelt gumicsizma/hótaposó és egy váltás téli csizma is szükséges, plusz a bentik. Kész anyagi csőd.
Ahogy bejött a nyálkás, trutyis idő az osztályfőnök is kért benti szandált. Kende két nap múltán sem tudott egyet sem felmutatni(harmadik nap lett időnk este megvenni, ehhez már ő is kell), rákérdezett B. bácsi. Kende válasza:"Nincs otthon a méretemben!"
Az a helyzet, hogy akkorát nőtt a lába(meg mindene), hogy két számot ki is hagyott. 31-es volt az utolsó nyári szandi, most 34-est vett az Apja. Ovi, suli után tudunk bevásárolni. Pénteken az urológiai beavatkozás miatt 13.30-ra ment érte Zoli, utána ügyesen a két fiú megoldotta a szandál vásárlást.
Szokta mondani, hogy fáj a lába. Biztos a hirtelen növés miatt.

Ezen is túl vagyunk

Kende december 18-ra van egy urológiai műtétre előjegyezve, 17.-én lett volna a megbeszélés az altatóorvossal. Híve vagyok annak, hogy egy problémát több oldalról közelítsünk meg. Több szem többet lát alapon kértem időpontot egy másik urológushoz is, igaz ő elsősorban felnőttekkel foglalkozik, a hozzánk közeli Dél-Pesti kórházban osztályvezető professzor és a Nők Lapjában szokott publikálni(az írásai alapján is szimpatikus.
A Duna Medical Centerben most jártam először és hát úgy gondolom az állami egészségügyi intézmények soha nem fognak arra a szintre eljutni, ahol az említett magánintézmény.(A miértekre mindenki tudja a választ)
A kórházban végeznek műtéteteket is(borsos áron, nem közalkalmazotti bértáblához igazítva:)
Tisztaság, gyorsaság, kedvesség, gyereksarok. A doki mindent megtett értünk, elmondta, ha Kende az ő fia lenne nem engedné megműteni, elmondta, hogy milyen megoldást javasol, amit ő ott ambulánsan, lidocain után meg is csinál, ha egyetértünk vele. Mindent részletesen, érthetően elmagyarázott és megmutatott.
 Előtte beszélgetett a fiúkkal, elárulta, hogy mi volt az ovis jele, mit kell otthon csinálnunk. Vincének nem kértem időpontot, de ha már ott voltunk, akkor megkértem, ha belefér az idejébe nézzen rá is. Megtette.
Kendének a beavatkozás kb. 5 perc volt, szegénykém ordított, fájt neki. Az apja fogta a kezét és a száját, az asszisztenssel a lábát szorítottuk le, hogy ne mozogjon, közben Vince próbálta a tesóját védeni és az apját arrébb lökni. Igazi, jó tesó, "megvédte" a bátyját.
Kaptunk ftorocortot itthonra, kiváltottuk a kórház alján lévő gyógyszertárban. Kapott éjszakára fájdalomcsillapítót, tesire felmentést kértem neki, másnap telefonáltak reggelről, hogy menjünk érte a suliba, 13.30-kor hazahozta az Apja. Hétfőn kihagyja a teniszt.

Érti ezt valaki?

November 12-től van az oviban új logopédus.
 Vince szakvéleménye alapján minimum heti két logopédiai fejlesztés van előírva.
Először azt hittem, hogy Vince csak tréfál, amikor azt mondja, hogy nem aludt a többiekkel, nem hallgatott mesét, mert M. néni, akkor vitte ki őt fejlesztésre. Délután kutyafuttában rákérdeztem az óvónéninél, ő is megerősítette Vincét, hogy 12.30-kor jött érte(ebédről mégse vigye már el).
Az, hogy egy fáradt, kajakómás, nyűgös gyereknek mennyire hatékony, mennyire eredményes 12.30-tól egy "intenzív"logopédiai óra, arról megvan a véleményem. Főleg, egy SNI-s gyerkőcnek, akinek ráadásul a napirend is nagyon fontos, egyfajta biztonságot nyújt. Az élőszavas mesehallgatás nagy pártolója vagyok(Boldizsár Ildikó meseterapeuta szakmai előadásán ittam a szavait), hogy ez mennyire fontos egy beszédhibás, beszédértési gondokkal küzdő gyereknél vitathatatlan.
Írásban kértem a logopédust, hogy alvásidőben ne vigye semmilyen fejlesztésre Vincét, mert eredménytelen és haszontalan lesz, nem éri el célját(akkor meg minek?)
Válaszként beragasztotta Vince szekrényébe, hogy ő 12.30-14.00 ig tartózkodik hetente kétszer az oviba. Utánanéztem az ovi pedagógiai programjának javasolt napirendjébe(12-től ebéd és alvás. Erre is hivatkoztam).
Beszéltem ma telefonon  az utazó gyógypedagógiai hálózat vezetőjével. Tényleg mindent megértek: nincs szakember, sok a papíros gyerek. Most megfogalmaztam, hogy ha alvás időben van a fejlesztés(engem nem vigasztal, hogy más gyereket is akkor visznek foglalkozásra), akkor elzárkózom előle. Nyugodt, kipihent gyerekkel sokkal többet el lehet érni(kevesebb idő alatt akár), mint egy olyannal, aki a meséhez és az alváshoz szokott ebéd után.
Számomra az lenne a logikus, ha csinálunk valamit, akkor azt jól csináljuk és eredményesen.

Vinceszáj

Kendére 18-án vár egy urológiai műtét.
Aznap, amikor műtik(altatásos)nem lesz itthon.
Vince: Nagyon fogsz hiányozni!
(Ilyet még soha nem mondott, annyira szívből jött)

Nyílt nap margójára

Kende iskolájában nyitott hét van(más iskolákban csak nyitott nap szokott lenni), a részvétel előzetes regisztrációhoz/visszajelzéshez kötött. Újdonság, hogy idén kaptunk egy szempontrendszert, amire figyeljünk az órán(mind a gyerek viselkedésére, aktivitására, környezetére vonatkozik)
A mai nap Zoli magyar órán, én énekre mentem be(erre a kettőre volt ma lehetőség).
Valamiért elfelejtettem az ének órának a látogatását is visszajelölni. Loholok át Kendéhez(csak egy sarok választ el tőle hétfőn, kedden és szerdán délután), fel se nézek a lépcsőn, de ő már ott vár engem és a nyakamba ugrik.
Szünet van, félig nyitva a terem ajtaja. Illedelmesen megkérdezem a napközis tanító nénit(ő az énekes is és nem mellesleg a saját gyerekét is tanítja, ami szerintem nem etikus, nem egészséges), hogy bejöhetek-e.
Válasza: NEM!!
Na, egy percre lefagytam és visszakérdeztem, hogy miért?
Mert nem vagyok regisztrálva a mai órára!(Ami szabály, az szabály!)
Csak egy anyuka regisztrált a mai órára.
Igen, rendben, de 2 perc múlva becsöngetnek és nem látom az említett anyukát, esetleg helyette bejöhetek?
Nem! Kende közben elkezd sírni.
Látta az arcomon a felháborodást!Akkor menjen le és beszélje meg az osztályfőnökkel-mondta.
Lementem, de az osztályfőnök már hazament(7. óra)Megérzésem szerint tudta az ének tanító néni, hogy a kollégája már hazament. Szorított az idő. Közben telefonált a titkárnő az osztályfőnöknek, hogy keresem. Ő megengedné, valóban nem regisztráltam, de nem az ő órája.
Szerencsémre jött az igazgató(utolsó 1 perc), röviden vázoltam a helyzetet. Elvörösödött és azt mondta, hogy persze, hogy rugalmasak, ha már ott vagyok és érdeklődök, menjek. Említettem, hogy a férjem ott volt már a harmadik órán.
Pont csöngetés előtt beértem.(A várt és regisztrált anyuka utánam esett be) Közöltem, hogy beszéltem az igazgatóval, beleegyezett, hogy beüljek.
Akkor jöjjön!-volt a válasz.

Még most is bennem van a düh.
Az, hogy milyen volt az óra megérne egy bejegyzést.

Kendeszáj

Milyen tortát szeretnél a szülinapodra?
Epreset!
Azt most ne szeressél, mert nincs szezonja.
Jó, akkor banánosat!
Apja: nem hiszem, hogy annak nagy sikere lenne!
Jó, akkor legyen olyan libalúd!
De az csokis!
Tényleg, én meg nem szeretem a csokisat.
Jó lesz oreos?
Az meg milyen?
Amilyen Apának is volt!
Már emlékszem, az jöhet!

Játszóházas szombat délután

Aki megkérdezi, hogy milyen ajándékot vegyen a fiúknak(szülinap, karácsony), azt mondom, hogy élményt. Tényleg mindenük megvan, jártam mostanában többször a Müllerben(angyalkának apróságokat beszerezni)és egy-két társasjáték kivételével(ami drága)nem találtam olyat, amire azt mondtam volna, ez az, ez pont a fiúknak való!
Vince nyári szülinapjára kaptunk a közeli játszóházba belépőt(ahol tartottuk a bulit), ezt használtuk fel tegnap. Kende már délelőtt be volt sózva, Vince inkább itthon maradt volna játszani. Minden délután szerepjátékozni, öröm látni és hallgatni őt.
A játszóházak dühöngők a gyerekeknek, ahol kicsit megőrülnek és fékezhetetlenné válnak.
Szombaton mindig sok a szülinapi buli, rengetegen voltak. Kende korosztályát(ránézésre)már nem láttam, kisebbek, babák játszottak. Felhívtam 3-4 barátot, hogy lenne-e kedvük hozzánk csatlakozni, de senkinek nem volt.
A bejáratnál egy plakáton láttam, hogy a 8. születésnapja van a játszóháznak, emiatt extra programok vannak. Rögtön a bejárat mellett egy szerencsekeréken pörgettek a fiúk ajándék zsetonokat(mindig lehúzásnak érzem, ha a  drága belépő mellé a játékokhoz még zsetont kell venni). Ezt felhasználták a markolóhoz, Kende autós szimulátorhoz.
Legtöbb időt a szivacsos, "babás"résznél töltöttük, ahol műanyag kockákból házat építettek, több gyerek összejött és egész szép létesítmény lett a végeredmény.
Minden gyereknek és szülőnek járt torta, Kende gyümölcsöset választott, Vince természetesen csokisat. Egy cowboy csinálta a műsort, Kendus önként beállt és részt vett az akadályversenyeken. Egy óriás elefánt és egy oroszlán járt körbe-körbe, na ez Vincének nagyon bejött!Ragaszkodott ahhoz, hogy az elefánt nem is elefánt, hanem oroszlán.
Kende ugrált a trambulinon, onnan egy felfújt matracra, mindezt úgy, hogy közben arcon rúgta magát, még ma is őrzi a piros pukliját. Sziklafalat mászott, nagyon ügyes és gyors!(Többen megjegyezték:)
A hazajövetel nem volt egyszerű, 19-kor indultunk haza, többszöri könyörgés után.

JUDO

Kende egyik tesi órájára bement a judo edző, nyilván kedvet akar csinálni a sporthoz és gyerekeket toborozni. Az én fiamat teljesen elvarázsolta, hozta is a jelentkezési lapot. Egy héten kétszer van, hétfőn és pénteken az iskola tornatermében. Hétfőn teniszezik, pénteken pedig tanulási időben 15.15-től.
Elolvastam a lapot, amin felkiáltójellel van írva, hogy a körmöket tövig le kell vágni!Hangosan olvastam, Kende visszakérdezett, hogy a rózsaszín részt is?
Abszolút nem judo-s alkat, magas, vékony. 140-es ruhamérethez tartja masszívan a 24kg. Ruhában ez a ropi alkat nem feltűnő, ha nem gumis vagy állítható derekú a nadrág, akkor leesik róla. Nem tudnám neki elképzelni a küzdősportot, itthon persze bemutatta, hogy mit "tanult", apja szerint ez inkább pankráció.
A másik, amiért nem támogatjuk, az az, hogy az osztálytársai közül a bántalmazó kisfiú jár(aki miatt az igazgatónál is jártunk már, mert a saját könyvével úgy fejbe dobta, hogy feldagadt a homloka, aki nem egy súlykategória Kendével, ha lehet, akkor kerüljük a társaságát)
Ő meg csak hajtogatja, hogy menni szeretne. A sakkot decemberben abba hagyjuk(motiválatlan, az oktató rendszeresen késik, nincs előrelépés)

Felújítás tizedik rész, befejezés

Zoli kitalálta, hogy Vince szobájában az ajtó ne nyíló ajtó legyen, hanem tolóajtó. Mindezt persze már akkor, amikor készen vagyunk. Egy belsőépítész veszett el benne, hiába mondja, hogy elege van belőle, szerintem titkon élvezi:)
A bibi ebben az, hogy csináltam egy galériafalat, pont oda, ahová a tolóajtó megy. Képek le, marad a szögek helye , utána az újrafestés.
Az asztalosoknak úgy sikerült a sínt rögzíteni, hogy átfúrták a falat, konkrétan tenyérnyi nagyságon leesett a vakolat. Az ember ennyi év rutin után megismeri a vakolat hullás hangját.
Kijöttem a másik szobából és kijelentették azt, amit a saját szememmel is látok.
Most áll az ajtó projekt. Újra kell festeni az ajtót, mert valamiért ragad...közben kell az ajtóba üveg és a falon keletkezett hibát javítani kell. Majd valamikor. Mindez kb. 1,5 hónappal ezelőtt történt. Egyszer csak kész lesz.

Dedós

Hamarosan itt van Kende szülinapja. A hétvégén elkészítettük a szülinapi meghívókat, nekem jobbnál-jobb ötleteim voltak, Kendus mindent leszavazta azzal, hogy dedós.
Színes képeslap mintákat vettem a Lidl-ben(olyan vidám színűeket, borítékkal együtt). Erre a szöveg mellé került matrica, karácsonyi kép(az ünnepeltnek kellett kivágnia és ragasztania, amit nem szeret).
Nyomdáztunk is rá, dekoratív lett!
Ő ceruzával beleírta, hogy ha a vendégnek van focis kártyája vagy nurf pisztolya, azt hozza magával. Nem engedte, hogy segítsek, lett benne helyesírási hiba, végül radírozott(amit meg én nem szeretek). A nurf pisztolyt és úgy általában a pisztolyokat nem engedem be a házba. Egyszer 8 éves és ha ez a vágya, hát legyen.
Ma bevitte az osztálytársaknak a meghívót és kiderült, hogy egy másik fiúnak(aki a napközis tanító néni fia)is aznap lesz a bulija. Délután már sírt, hogy hozzá nem jön majd senki.
Áttettük vasárnapról szombatra(aznap húzós lesz, mert délelőtt fejlesztésen vagyok Vincével a Gemben). Holnap viszi a módosított változatot.
Szerencsére a partyra meghívott mobil kemencés-lángosos bácsinak megfelel a szombat is.

Halloween buli

Az ovis halloween bulit kifejezetten utálom. Hogy miért?
Délután 17-kor töménytelen cukorkát(kemény, töltött, töltetlen, olvadós..)és csokit eszik meg a gyerek, péntek délután teljesen elfáradt(ki nem?), szülőkkel, testvérekkel együtt benyomulunk a csoportszobába, ahol mindenki kiabál, üvölt vagy sír.
Hét elején még úgy tűnt, hogy Zoli nem lesz itthon. Roni ment volna kezdésre az oviba, később Kendével csatlakoztam volna. Csütörtökön már tudtuk, hogy Zolival közösen megyünk a party kezdetére, a tökfaragást férfira bízom:)ezért én leléptem az iskolásért.
Több zacskó cukorkával készültünk, az egyik állomáson a dadus elkért egyet a közösbe, a célbadobásnál a másik dadus a többit(vagyis az összeset), ott maradtunk cukorka nélkül, ami akkor esett le, amikor a gyerekek verset mondtak és cukorkát kértek. Kicsit lecsüggedt a szájuk, amikor azt mondtam, hogy nincs semmim, Vince sírva fakadt. Ezt hallotta a dadus(aki az összeset elkérte)és megszánt minket:)
A ovivezető irodájában is egy állomást alakítottak ki: itt befőttesüvegből, halloween szalvétából mécsestartót készítettek(nálunk apuka). Miután besötétedett kint kincskeresés zajlott(a gyerek kezében mécsessel, féltettem Vince szuper macis kabátját), mindenkinek egy kincs járt. Mi két gyerekkel voltunk, a kisebbik nehezen értette meg, hogy ha egynél több édességet talál, az már nem az övé. Utána percenként sírta el magát, lámpás felvonulásra már nem emlékszem.
Örülök neki, hogy csak egy évben egy ilyen buli van.

Újabb ember

Az ovis logopédusunk(utazó logopédus)elment az oviból. Szeptember végén voltam nála fogadóórán, akkor még arról a munkáról beszélt, amit Vincivel fog csinálni a jövőben.
Az egészről úgy értesültem, hogy egy papír fogadott az ovis szekrényben, mely szerint új(már megint új) logopédus lesz november 12-től. Az ilyen típusú közlési formát utálom. Azt gondoltam, hogy vagyok olyan viszonyban az óvónőkkel, logopédusokkal, hogy személyesen vagy email formájában közlik ezt velem(az indok nem érdekel, csak tudjak róla).
Ezek szerint elmaradtak fejlesztési alkalmak/hetek. Vince vitte a füzetét(amibe új "leckéket"nem találtam) én kérdeztem délután az óvónőktől, de ők nem tudják, hogy mi volt délelőtt. Bánt, hogy se az óvónő, se a logopédus nem szólt. Az emberi oldala....azt tapasztalom, hogy óriási a tanárhiány(az okokat tudjuk vagy sejtjük), szakemberhiány. Egyre több a "papíros" gyerek(mindegy , hogy BTM vagy SNI vagy egyéb), csak sajnos az ellátásuk nem megoldott. Abban a helyzetben vagyunk, hogy meg tudjuk oldani a magánúton történő fejlesztést, decemberig terveztük, hogy hordjuk külön és a változástól, fejlesztéstől tesszük függővé a jövőt.
12 év után elmentem az egyik iskolából. A döntésemről írtam a diákoknak is(attól függetlenül, hogy 18+ emberekről van szó), fontosnak tartottam, hogy tőlem(is)tudják ezt. Tudom, hogy nem ebből kell kiindulni, de, amikor van egy személyes kontakt a gyerek logopédusával, gyógypedagógusával, amikor rendszeresen váltunk emailt és megyek fogadóórára, telefonálok, akkor azt várom, hogy a másik fél is szóljon, ha kilép az életünkből, aminek része, ha heti három délelőttöt tölt vele a fiam.

Dolgozatok, iskolai beszámoló

Mindenben más a második osztály az elsőtől. Vince barátnője most volt iskolanyitogatón, mondom tavaly ilyenkor mi is iskolakóstolgatókra jártunk..ja, az nem tavaly volt , hanem 2 éve. Rohan az idő. Kende hisztijére még élénken emlékszem.
Majdnem minden napra jut egy dolgozat. A héten környezet dolgozatra tanultunk, eredményt még nem tudok. Ő nem szólt, délután találkoztam a tanítónénivel, ő mondta, hogy készüljünk. Másnap matek dolgozat, ezt már akkor mondta, amikor a pizsamáját húzta fel. Ennek ellenére minden jelesre sikerül, kivéve az írás. Azt gyakoroljuk, a héten a tollbamondást egy-két hibával oldotta meg(ami ritka), előfordul, hogy ki/lehagy betűket és az ékezetek is lemaradnak. A szabályokat tudja fejből, alkalmazni már nem. Inkább írásban van a számonkérés, a memoriterekből , angolból szóban .Mire hazaérünk, fáradt, nem sok időt(30 perc/nap) szoktam nyúzni, a napköziben megcsinálja a házi feladatot és tanul is. 17.15 körül érünk haza, fürdés, vacsora és 20-kor alvás. Ebbe olyan sok minden nem fér bele, hétfőn tenisz, kedden sakk. Decembertől nem fog sakkra járni, az oktató soha nem kezdi a beígért időben, nincs Kendének kedve hozzá. Helyette lesz gyógytorna, ehhez szakvélemény kell az ortopéd orvostól, 2 hét múlva látja a doki. A magatartásukat délelőtt és délután is értékelik, idén alig van zöld, szinte mindig piros kerül a füzetbe. Vannak pajtik az osztályban, sajnos a "problémás"fiú továbbra is piszkálja, bántja őt, nem tud róla lekopni, nem érti meg, hogy Kende nem akar vele barátkozni, tapad rá. Valahogy nem érvényesült eddig a "Sok lúd disznót győz".
Nem jelentkezett eddig versenyekre(matek, szép olvasó, úszásról tudok) ebben tavaly lelkesebb volt. Sokat rajzol, házakat tervez. Kerestem neki pályázatokat, egyedi, különleges a látásmódja.
A Kertünk kincseire(iskolai rendezvény) benevezte a lekvárjaim, egyik sem győzött, pedig isteni finomak.
Hirtelen, sokat nőtt. Gyakran fájlalja a lábát. Most ő a negyedik a tornasorban, nekem a vállamig ér. 140 ruhaméret, 24 kg, 33 láb.

Vinceszáj

Kende kedvenc pékáruja a Lidl-s sajtos stangli(én érzem az erős mirelit ízét, ráadásul másnapra kiszárad), megkívánta Vincétől és tört egy darabot magának.
Kifakadt:"Na el a kezektől!""Nem lesz ennek jó vége!"

Jövő

Sétálunk a varrónőhöz. Zárt az ajtaja, de ő már hall minket, azt mondja, azt hitte egy egész ovis csoporttal megyek. Csak ketten vannak és mondják egyszerre. Ki, hol fog élni és mi lesz a szakmája.
Kende Horvátországban, mert ott van tenger. Soha nem látta még a tengert. Ausztria nagyon szép-mondja nekem, el se tudom azt képzelni(táborban átlépték a határt:)azóta emlegeti Ausztriát.
Építész lesz, házakat és templomokat fog tervezni.

Ma ceruzával rajzolt csak úgy két templomot, megvan Makovecz utódja:)

Vince Párizsról beszél, soha nem volt még Párizsban, az apja gyakran megy Párizsban, ahonnan finom csokikat hoz haza. Csak jó hely lehet!
Szerelni fog, kalapálni, fúrni.