Bowling

Amikor Erika és Balázs kicsik voltak, akkor gyakran vittük őket bowlingozni. Gyerekek előtt mi is sokat mentünk, barátokkal. Most úgy keltünk útra, ha Vince nem bírja, akkor eszünk utána (az ellen soha nincs kifogása)és hazajövünk.
Az volt a fejemben, hogy a Lurdyban van pálya és mellette étterem, indulás előtt tájékozódtam az árakról és a helyről, a honlapon nem volt feltüntetve, hogy zárva lesz szombat délután. Ezt látva, gondolkodtunk hol van még pálya. Sugár mellett döntöttünk. Időben érkeztünk, felszabadult egy pálya, a cipők méretével legközelebb úgy kell kalkulálni, hogy egy számmal kisebbet kell kérnem, mert lötyögött a lábunkon. Csúcsidőben voltunk, az óradíjak és a cipők fizetése után megállapítottuk, hogy nem leszünk törzsvendégek. Hosszabbítani esélyünk se lett volna, mert utánunk már sorban álltak.
Kendének egész jól ment, Vince bizonygatta, hogy erős, de kétszer is olyan lassan gurította a labdát(sok a small méret), hogy miután az "árokba"gurult, megállt. Nem értem hogyan, lejt a pálya.
Kapott segítséget, egy állványra rakta a labdát és onnan gurította, élvezték a gyerekek, nem volt nyafi(max. azon, hogy ki következik)A gyerekeknek annyi könnyebbség volt, hogy ha ők következtek, akkor oldalt egy "magasító"emelkedett fel.
Vacsoraidőben végeztünk, a pálya mellett étterem. Teltházas volt, ami mindig jó jel. Óriási tévedés volt, beülni oda vacsorázni. Vincivel ketten kértünk egy csirkeburgert, hagymakarikákat és sült krumplit. A csirkehús nyesedékből volt és iszonyú büdös. Zoli tonhalas pizzát, ezen volt tojás, ilyennel se találkoztunk még. Tonhalas pizzán tojás?Kende a szokásos rántott sajt, kukoricás rizs párost kérte(a sajt mirelitből).A tanulság az, hogy nem eszünk ott legközelebb.