Szentmisén

Kende hittanos.
A matekon kívül ez a kedvenc. Erika néni csendes, harmonikus, kedves tanítónéni. Mesélnek, beszélgetnek, rajzolnak, imádkoznak a hittanon.
Szeptemberben a közeli templomban volt egy évnyitó mise. Sokat vaciláltam azon, hogy menjünk vagy maradjunk itthon(karácsony/húsvét/advent)időszakában szoktunk misére menni. Zoli külföldön volt, Vince ritkán ül a fenekén egy órát. Az utolsó sorba ültünk le, Vince reklamált, hogy nem lát rendesen, hallani hallott mindent:)
Fiatalokból álló kórus énekelt(kivetítőn volt a szöveg)és hangszeren játszottak. Fuvolán, dobon, hegedűn. Mindkét fiúnak nagyon tetszett, egyébként már egy ideje készültünk gitáros misére. Ahol a fiúkat megkeresztelték tartanak gitáros misét, 18 kezdéssel, ami nekünk késői időpont.
Mindenre felkészültem, vittem kölesgolyót, könyvet, autót. A mise vége fele rázendített az 'éhes vagyok', 'kana'(=kaja)monológra. Előttünk is ismerősök ültek, gyerekkel. Csendben elmajszolták a kölesgolyót és végighallgattuk a szentmisét.
A kerületi hittan oktatók bemutatkoztak. Szeptemberben volt egy szülői értekezlet, amire sajnos az iskolai szülői értekezlet miatt nem tudtam elmenni, jövő héten családi kirándulás lesz a Pilisbe.
9-kor indulás vonattal és érkezés este 20 körül. Azt, hogy Kende szeretne menni nem kérdés, de Vince nem bírja ki alvás nélkül.