Egyszer már elmaradt betegség miatt. Délelőtt 9-17.30-ig hosszú lett volna Vincének. Erika néni, a hittanos tanárnéni felajánlotta, ha szeretnénk, akkor menjünk el és ebéd időben hazajövünk, Kende maradhat, vigyázz rá. Így is lett.
Kocsival elmentünk a solymári vasút megállóhoz, ott volt a találkozó, épp sorverseny volt, mikor odaértünk.
Nagyon hideg volt, beraktam két pulcsit, váltás ruhát és kabátokat, de így is megfagytunk. Simán elfért volna a fiúkon egy harisnyanadrág a melegítő alatt.
A kapucnit is a fejünkre húztuk, őszből megérkeztünk a télbe. Labdáztak, ugráltak a gyerekek. Kende osztályából négyen járnak hittanra, egyikük elutazott a nagymamához, a másik két gyerek ott volt(egy lány+egy fiú). Megörültek a Kendének, Levente ölelgette, elé futott, a kislány keksszel kínálta és fogócskázni hívta. A kislány anyukájával tudtam néhány szót váltani. Az út felét közösen tettük meg-nehezített terepen, kukoricaföldön mentünk felfelé- aztán láttuk(és hallottuk), hogy Vince elfáradt, mi hazajöttünk, Kende maradt. Vince legnagyobb bánatára kicseréltük a két gyerek hátizsákját, az egyikőjüknek oldaltáskája van(megígértem, hogy ma kapnak egy új hátizsákot)
Vince itthon több,mint 2 órát aludt!Kende nagyon jól érezte magát, este többször elmondta, hogy mennyire fáj a lába a sok gyaloglástól és fáradt. Este 7-kor már aludtak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése