Cserkeszőlőn nyaraltunk

Tavasszal leütöttem az egyik kuponos oldalon két utalványt Cserkeszőlőre. Még soha nem barangoltunk arra(vagyis egyszer útközben ebédeltünk ott, kb. 10 éve, én nem emlékeztem rá, de Zoli emlékezett az akkor még újdonságnak számító rengeteg napkollektorral felszerelt wellness hotelre)
A gyerekek izgatottan készültek, kértem őket, hogy minden olyan tárgyat, elengedhetetlen kelléket tegyenek a nappali kanapéjára, amit szeretnének magukkal vinni nyaralni. Kb. 10 plüss, ugyanennyi könyv, kacatot hordtak oda...aztán közösen vitázva szelektáltunk a kupacból(nem volt egyszerű). A vizipisztolyt pl. nem tartották fontosnak, bezzeg ott a fürdőben hisztiztek érte, sebaj a zsebpénzükből vettek maguknak, az, hogy kifogytak a keretből mélyen érintette őket.
Vinci már az indulás előtti éjjel alig aludt, aztán ott az első éjszaka is katasztrófa volt, 2 kialvatlan nap után elfogyott a türelmem, neki is nehéz, mert semmit nem tolerál, semmi nem jó neki ilyenkor és csak ordít. Emiatt az autóút(ami teljesen kibírható)sem jókedvű, többször kellett megállnunk.
Pedig erre is készültem. Megrendeltem a Pa-dö-dö réges régi cd-t, amin nyaralós, éneklős slágerek vannak. Kedvenc lett az összes száma, Vinci csak úgy hívja, hogy tej-kávé számot hallgatjuk.

Az apartmanunkat elnevezték a gyerekek Új Háznak. Cserkeszőlő egy pici falu, talán község. A fürdőn kívül nincs más látnivaló. A helyi játszóteret megkerestük, béreltünk egy modern bringóhintót

és mindennap fagyiztunk. Nem a gasztronómia fellegvára Cserkeszőlő. Zoli minden nap ebédre hozott frissensültet, gyerekeknek tésztát annak a bizonyos hotelnak az étterméből, ahol 10 éve jártunk. Egyik kedvencem a túrós csusza harcsapaprikással, hát itt lecsós alapon volt a harcsa elkészítve, nem nyerte el a tetszésem. Próbálkoztunk a strandon is, de katasztrofális az önkiszolgáló étterem(és drága is, pl. sajtos tészta 1000ft), Kende megjegyezte, miközben vártunk az ételünkre, hogy ebbe a konyhába(olyan, mint az iskolai tankonyha)régen takarítottak, mert tele van léggyel és kosszal. Két  adag mákos tésztát vettünk, Kende megkóstolta és azt mondta, hogy tejízű(?)elrontani képtelenség egy mákos tésztát, szerintem.
A fürdőbe olcsó a belépő, 6000 ft egy családi jegy és ki-be lehet menni, viszont külön kell csúszdajegyet venni. Délben pihenni hazamentünk és vissza. Szépen rendbe van tartva a fürdő, tiszták a mosdók, gyorsan találtunk árnyékos helyet. Amikor kicsit hidegebb volt, akkor a benti medencéket használtuk, napsütésben a kintieket. Pontosabban a gyerekmedencében, ami melegvízű, áztattuk magunkat(a szép időnek köszönhetően rengetegen voltak, ez csak engem zavart:)
 A fiúk lába leért, önállóan közlekedtek, csúszdáztak, a nagy "kukából"időnként a fejükre zúdult a víz, amit Kende imádott!Kicsi a világ, az egyik ovistársukkal , Zoli "lakatosával"is találkoztunk.
Feltűnt, hogy sehol nem találtam szelektív kukát.
Kende egyedül csúszott a ponyvacsúszdán-én nem mertem-és úszott ki a vízből.

Ilyen nagy fiam van, hihetetlen. Nehezen lehetett kiparancsolni őket a vízből, száradás közben sem ültek le, hanem hintáztak, sakkoztak, futkároztak. Tele vannak energiával.