Készültünk a tegnapi családlátogatásra, szerintem hasznos: megismerik a gyerek saját környezetét, tudunk hosszabban beszélni a gyerekekről, kötetlenül. Az oviban délutánonként annyira van idő és lehetőség, hogy megkérdezzem-e minden rendben volt. Reggel már megy a reggeliztetés, játék, többfelé kell figyelnie az óvónéniknek.
Kende a függöny kommandó szerepébe bújt, Vinci takarított, sütött velem.
Fiúk feladata volt, hogy a székeket nedves törlőkendővel töröljék át. Megérkeznek az óvónénik, leülünk a konyhaasztal köré, Vinci megjelenik néhány elhasznált, koszos törlőkendővel és elkezdi az óvónéni kezét takarítani:)
Áfonyás-csokis muffinnal vártuk őket és sós pereccel, mindkettő finomra sikeredett!Vinci még a vendégek érkezése előtt benyomott 3 sütit. Tesztelte. Később Zoli nyitja a mikrót és benne figyel egy mély tányérba a felolvasztott vaj. Ó. Feltűnt, hogy nagyon száraz a tészta, mégsem tettem ellene, betoltam úgy, ahogy volt a sütőbe. A vaj nélkül is elfogyott:)
Az óvónénik nem ettek semmit, kiderült, hogy mindketten diétáznak. Legközelebb salátát csinálok.
Kende kifordult önmagából, extrán produkálta magát, kinti papuccsal a megvetett ágyon ugrált. Beszámolt arról, hogy megkapta az Apja telefonját játszani. Vinci kimatricázta a parkettát.
Esténként megy a bunyó-csiklandózás. Amíg itt voltak a vendégek, addig Kendus legalább háromszor ugrott rá az Apjára, hogy induljanak a nagyágyba hancúrozni(a mi hálószobánkat csak szállodának nevezik a gyerekek:)
Az egyik kisfiú mániája a csoportba a gumikígyók gyűjtése és az elemlámpa használata. Tegnap délután megtalálták az Apjuk elemlámpáját, nehezen értették meg, hogy nem a legjobb ötlet az óvónőkre világítani.
2016. szeptember 30., péntek
2016. szeptember 29., csütörtök
Ovis hírek
Örömmel, rohanva(szó szerint)mennek oviba a fiúk. Hajnalok hajnalán ébrednek(cserébe korán fekszenek), Kendus minden vágya, hogy elsőként érjen be a csoportba. Villámgyorsan mosakszik(kisebb szépséghibákkal: fogkrémes a szája széle, csipás a szeme), egyedül öltözik(ami nála nagy szó, mert ha az Apja itthon van, akkor ő az öltöztető:)Tudja, hogy kivel mit csináltathat meg.
Vince csak átveszi a cipőjét és már megy is a sünisekhez, se puszi, se pá. Kendus ilyenkor kap észbe, hol a tesója. Reggelizni mindig reggelizünk itthon, de ott Kende megkérdezi, hogy reggeliztünk ma?!Pedig nem is telik el sok idő a reggeli és az oviba érkezés között. Vinci mindig repetázik. Olyan jó látni, hogy leül a többiekkel egy asztalhoz és ül és eszik, ül és eszik. A csordaszellem....itthon fut két kört az asztal körül.Hozzáteszem tisztábban étkezik, mint az 5,5 éves bátyja.
Délután 3 körül megyek értük, néha felháborodva fogadnak, néha kitörő jókedvvel.
Vincét tegnap elvitte Sári néni logopédiai foglalkozásra, szeptembertől heti három óra van neki előírva, intenzíven rástartolunk a beszédfejlődésre(nem mintha eddig ne tettük volna)
Rengeteg a program, foglalkozás. Azt vettem észre, hogy nagyon leterheli őket, agyilag zoknik már délután 3-ra(Kende néha alszik, Vince mindig), Vinci délutánonként átmegy harapó-ordító kutyába. Kende bambul bele a világba.
Ma szüretelnek, tízóraira az általuk készített mustot isszák. Reggel már szüreti/őszi pompában várta őket a csoport/udvar/ovi. Lesz színházbérletük!Hozzák-viszik őket. Autómentes napra vittük itthonról a bicót: akadálypálya, ügyességi feladatok, kresz tanulás zajlott.
Hétfőn a szüret jegyében koncertet tartott a tornateremben a Bóbita Band együttes. Kende állítása szerint befogta a fülét és úgy ugrált a barátjával.
Félévenkét egyszer nagy közös csapatépítés keretében elmegy a csoport(szülőkkel együtt természetesen)kirándulni. Most október elején lesz Vadaskerti látogatás Szigethalomra.
Múlt pénteken udvar szépítés zajlott, Zoli néhány apukával és annál több anyukával együtt festett-ültetett, barkácsolt.
Sokat tornáznak(a nagycsoportosok hetente egyszer koriznak, januártól úsznak)új verseket, mondókákat hallok(ami mindig megerősít abban, hogy jó helyen vannak)
Ma 17.15 körül jönnek hozzánk az óvónők környezettanulmányra. Minden gyerekhez ellátogatnak, kötelességük. A fiúk kakaós muffint kértek, azzal fogjuk várni őket.
Vince csak átveszi a cipőjét és már megy is a sünisekhez, se puszi, se pá. Kendus ilyenkor kap észbe, hol a tesója. Reggelizni mindig reggelizünk itthon, de ott Kende megkérdezi, hogy reggeliztünk ma?!Pedig nem is telik el sok idő a reggeli és az oviba érkezés között. Vinci mindig repetázik. Olyan jó látni, hogy leül a többiekkel egy asztalhoz és ül és eszik, ül és eszik. A csordaszellem....itthon fut két kört az asztal körül.Hozzáteszem tisztábban étkezik, mint az 5,5 éves bátyja.
Délután 3 körül megyek értük, néha felháborodva fogadnak, néha kitörő jókedvvel.
Vincét tegnap elvitte Sári néni logopédiai foglalkozásra, szeptembertől heti három óra van neki előírva, intenzíven rástartolunk a beszédfejlődésre(nem mintha eddig ne tettük volna)
Rengeteg a program, foglalkozás. Azt vettem észre, hogy nagyon leterheli őket, agyilag zoknik már délután 3-ra(Kende néha alszik, Vince mindig), Vinci délutánonként átmegy harapó-ordító kutyába. Kende bambul bele a világba.
Ma szüretelnek, tízóraira az általuk készített mustot isszák. Reggel már szüreti/őszi pompában várta őket a csoport/udvar/ovi. Lesz színházbérletük!Hozzák-viszik őket. Autómentes napra vittük itthonról a bicót: akadálypálya, ügyességi feladatok, kresz tanulás zajlott.
Hétfőn a szüret jegyében koncertet tartott a tornateremben a Bóbita Band együttes. Kende állítása szerint befogta a fülét és úgy ugrált a barátjával.
Félévenkét egyszer nagy közös csapatépítés keretében elmegy a csoport(szülőkkel együtt természetesen)kirándulni. Most október elején lesz Vadaskerti látogatás Szigethalomra.
Múlt pénteken udvar szépítés zajlott, Zoli néhány apukával és annál több anyukával együtt festett-ültetett, barkácsolt.
Sokat tornáznak(a nagycsoportosok hetente egyszer koriznak, januártól úsznak)új verseket, mondókákat hallok(ami mindig megerősít abban, hogy jó helyen vannak)
Ma 17.15 körül jönnek hozzánk az óvónők környezettanulmányra. Minden gyerekhez ellátogatnak, kötelességük. A fiúk kakaós muffint kértek, azzal fogjuk várni őket.
2016. szeptember 27., kedd
Sün Balázs
Anno írtam arról, amikor a kacsa csoport(Kende mini, kiscsoportja)plüss állatkája, Hápi Sápi nálunk töltötte a hétvégét.
A fiúk süni csoportba járnak, Sün Balázs a csoport kabalája. Sün Balázst minden gyerek hazaviheti magával egy hétvégére és a vendégség alatt lévő programokat Sün Bazsi naplójába beírjuk. Akár fotót, rajzot is tehetünk be a naplóba. Az óvónők figyelnek arra, hogy minden gyerek legalább egyszer magával vigye Sün Balázst. Ebéd után pedig mindig más ágyába fekszik(természetesen ki kell érdemelni),puha plüss, jó érzés hozzá bújni. Valójában egy nagyobb méretű báb. Az oviban szoktak vele szerepjátékozni.
Pénteken Kendus szekrényébe figyelt, ő büszkén hordozta a kezén, itthon mindig mellette volt, amikor sakkra mentünk elkísért minket. Nem alszik plüss figurával, soha nem is aludt, de most igen!
Vasárnap részletesen leírtuk a hétvége eseményeit, Kendus diktált ,én írtam(még azt is, hogy mit néztek közösen a tévében, egészen addig, hogy ő nyert sakkon, mi volt a névnapján)
Az egyik legnagyobb névnapi ajándék ez volt!
Felolvastam a napló régebbi bejegyzéseit, megnézegettük a rajzokat, fényképeket. Hétvégén többször kérte, hogy mossuk ki, mert pl. beleért a szája Kende tányérjába(ott ült velünk minden étkezésnél:)vagy leejtette a földre. Este diamesét olvastam, stílusosan a Sün Balázs címűt:)
Nagyon jó ötletnek tartom ezt az egészet!A csoporthoz való ragaszkodást erősíti és egy kedves gesztus. Vincihez is jön majd látogatóba!
A fiúk süni csoportba járnak, Sün Balázs a csoport kabalája. Sün Balázst minden gyerek hazaviheti magával egy hétvégére és a vendégség alatt lévő programokat Sün Bazsi naplójába beírjuk. Akár fotót, rajzot is tehetünk be a naplóba. Az óvónők figyelnek arra, hogy minden gyerek legalább egyszer magával vigye Sün Balázst. Ebéd után pedig mindig más ágyába fekszik(természetesen ki kell érdemelni),puha plüss, jó érzés hozzá bújni. Valójában egy nagyobb méretű báb. Az oviban szoktak vele szerepjátékozni.
Vasárnap részletesen leírtuk a hétvége eseményeit, Kendus diktált ,én írtam(még azt is, hogy mit néztek közösen a tévében, egészen addig, hogy ő nyert sakkon, mi volt a névnapján)
Az egyik legnagyobb névnapi ajándék ez volt!
Felolvastam a napló régebbi bejegyzéseit, megnézegettük a rajzokat, fényképeket. Hétvégén többször kérte, hogy mossuk ki, mert pl. beleért a szája Kende tányérjába(ott ült velünk minden étkezésnél:)vagy leejtette a földre. Este diamesét olvastam, stílusosan a Sün Balázs címűt:)
Nagyon jó ötletnek tartom ezt az egészet!A csoporthoz való ragaszkodást erősíti és egy kedves gesztus. Vincihez is jön majd látogatóba!
2016. szeptember 25., vasárnap
Kende névnap
Ma van Kende névnapja. A házon kívüli terveinket Vinci betegsége keresztülhúzta, sebaj, itthon ünnepeltünk.
Előző este kérdezte, hogy akkor az ő ajándéka már reggelinél ott lesz asz asztalon?!Ahogy szokott?
Észrevettem, hogy a "dugi helyem"többé már nem "dugi hely", Kendus még az ünneplés előtt megtalálta a meglepiket. Kutakodott, mint ahogy én is kb. 28 évvel ezelőtt. Hajtotta a kíváncsiság.
Kapott egy kis dobozos legót, több figurával, vízimentővel, tűzoltóval.
A legót teljesen egyedül rakja össze, hihetetlen rövid idő alatt.
Mellé egy kis könyvet a Bori sorozatból(Bori iskolába készül), eddig Boris könyvünk még nem volt, csak Bercis. Szeretem a manó kiadó könyveit, mert teljesen az ő korosztályuknak szólnak a történetek, szépen illusztráltak, annyira hosszúak, amíg figyelni tudnak. Tart a Stekezz őrület, Zoli hazajött tegnap két kis stekezzel és egy űrhajóval, az oviban megy a csere-bere.
A hét közepén felvilágosítottuk, hogy a csere attól csere, hogy te is kapsz. Eddig csak ő adott.
Ebédre húslevest főztem, másodiknak villámgyors kakaós sütit(recept a havi Nők Lapja Konyhából való). Kendus a húslevesből kieszi a húst és ennyi. A léhez és a zöldséghez hozzá sem nyúl. Biztos érni kell még, levest az egyetem alatt szerettem meg, addig inkább mellőztem.
Ebéd után már nem alszik és pihenni is addig pihen, amíg a mesét meghallgatja és szolidaritásból megvárja, amíg az öccse elalszik.
Délután bunkert építettek, kalózosat játszottak.
Többször rá kellett szólni, hogy ne tegyen Vinci fejére takarót(az oviban láttam ilyet, beszoktatáskor az egyik csoporttársa csinált hasonlót)
Elkísért a kertészetbe. Oda szívesen jön, mert vannak teknősök, aranyhalak. Készített néhány fotót róluk, nevettem rajta, amikor leguggolt a kerti tóhoz, hogy tökéletes képet csináljon.
A rózsákat közösen elültettük, gazoltunk és még vacsora előtt elmentünk az utcába gesztenyét szedni. Tavaly rengeteget gyűjtöttünk, idén későn kaptunk észbe, mert szinte alig találtunk néhány hibátlan darabot. Több fa van a közelünkbe, de vagy törött volt, vagy felszedték előttünk. Ő ragaszkodik hozzá, hogy azt a mennyiséget(kb. 15 darab)holnap bevigye az oviba.
Előző este kérdezte, hogy akkor az ő ajándéka már reggelinél ott lesz asz asztalon?!Ahogy szokott?
Észrevettem, hogy a "dugi helyem"többé már nem "dugi hely", Kendus még az ünneplés előtt megtalálta a meglepiket. Kutakodott, mint ahogy én is kb. 28 évvel ezelőtt. Hajtotta a kíváncsiság.
Kapott egy kis dobozos legót, több figurával, vízimentővel, tűzoltóval.
Ebédre húslevest főztem, másodiknak villámgyors kakaós sütit(recept a havi Nők Lapja Konyhából való). Kendus a húslevesből kieszi a húst és ennyi. A léhez és a zöldséghez hozzá sem nyúl. Biztos érni kell még, levest az egyetem alatt szerettem meg, addig inkább mellőztem.
Ebéd után már nem alszik és pihenni is addig pihen, amíg a mesét meghallgatja és szolidaritásból megvárja, amíg az öccse elalszik.
Délután bunkert építettek, kalózosat játszottak.
Elkísért a kertészetbe. Oda szívesen jön, mert vannak teknősök, aranyhalak. Készített néhány fotót róluk, nevettem rajta, amikor leguggolt a kerti tóhoz, hogy tökéletes képet csináljon.
A rózsákat közösen elültettük, gazoltunk és még vacsora előtt elmentünk az utcába gesztenyét szedni. Tavaly rengeteget gyűjtöttünk, idén későn kaptunk észbe, mert szinte alig találtunk néhány hibátlan darabot. Több fa van a közelünkbe, de vagy törött volt, vagy felszedték előttünk. Ő ragaszkodik hozzá, hogy azt a mennyiséget(kb. 15 darab)holnap bevigye az oviba.
2016. szeptember 24., szombat
Hányós éjszaka
2 napja nagyon náthás vagyok, fújom az orrom, ami hol bedugul, hol elcsöppen, a hangom olyan, mintha mutálnék és pénteken egyszer-egyszer megszédültem. Amikor érzem, hogy valami nem kerek, akkor elkezdem szedni az Algopyrint , nekem bevált. Ma már lényegesen jobb a helyzet, mint pénteken. Segített, hogy délután 1 órára ágyba bújtam és olvastam majd pihentettem a szemem.
Azon imádkozom ilyenkor, hogy a gyerekek el ne kapják. Hiába a sok szellőztetés, mégis egy légtérben vagyunk.
Vinci éjfél körül hangosan felsírt, elkísértem a wc-re, most alakul ki nála az éjszakai szobatisztaság, gondoltam a pisi miatt sír. Nehezen, de visszaaludt. Négy körül sikítva sírt, rögtön ugrottam. Valamiért ilyenkor mindig azt gondolom, hogy leesett az ágyról(ami alacsony és oldalt magasabb)
Vinci is szaladt hozzánk, a félsötétben(éjjeli kislámpa világít)megsimogattam az arcát és éreztem, hogy összehányta magát(Kendus pénteken mesélte, hogy az oviban egy kislányt hazavittek, mert hányt). Vincinek a haja, pizsamája, párnája a szőnyeg és amerre lépett minden csupa hányás.
Gyors zuhany, hajmosás. Megnyugodott, közénk feküdt. A hangokra Kendus is megébredt, ő jött Zoli helyére, Apja ment a gyerekágyba:)
Napközben már nem volt rókázás, de a szemén látni a betegséget. Ebéd körül és most estére belázasodott, délután híg volt a széklete. Amikor nincs láza, akkor tesz-vesz, segít az autószerelésben, főzőcskézik.
Már a hétfőn gondolkozunk, Zoli külföldre megy, nekem csak két órám lenne, de múlt héten is kivettem egy anyanapot az altatás miatt.
Azon imádkozom ilyenkor, hogy a gyerekek el ne kapják. Hiába a sok szellőztetés, mégis egy légtérben vagyunk.
Vinci éjfél körül hangosan felsírt, elkísértem a wc-re, most alakul ki nála az éjszakai szobatisztaság, gondoltam a pisi miatt sír. Nehezen, de visszaaludt. Négy körül sikítva sírt, rögtön ugrottam. Valamiért ilyenkor mindig azt gondolom, hogy leesett az ágyról(ami alacsony és oldalt magasabb)
Vinci is szaladt hozzánk, a félsötétben(éjjeli kislámpa világít)megsimogattam az arcát és éreztem, hogy összehányta magát(Kendus pénteken mesélte, hogy az oviban egy kislányt hazavittek, mert hányt). Vincinek a haja, pizsamája, párnája a szőnyeg és amerre lépett minden csupa hányás.
Gyors zuhany, hajmosás. Megnyugodott, közénk feküdt. A hangokra Kendus is megébredt, ő jött Zoli helyére, Apja ment a gyerekágyba:)
Napközben már nem volt rókázás, de a szemén látni a betegséget. Ebéd körül és most estére belázasodott, délután híg volt a széklete. Amikor nincs láza, akkor tesz-vesz, segít az autószerelésben, főzőcskézik.
Már a hétfőn gondolkozunk, Zoli külföldre megy, nekem csak két órám lenne, de múlt héten is kivettem egy anyanapot az altatás miatt.
2016. szeptember 23., péntek
BERA
Tavaly a hallásvizsgálaton javasolták a BERA vizsgálat elvégzését is. Akkor nem mentem bele, mert altatásban történik. Akkor még rendszeresen ébredt Vini éjjel és enni, inni kért. Azóta nagy előrelépések történtek: ritkán ébred, az esetek többségében átalussza az éjszakát(ha beteg vagy túl sok inger éri, akkor természetesen felkel vagy, ha pisilnie kell)
Tavalyhoz képest annyi változást veszünk észre a beszédében, hogy egyre többet halandzsázik. Az aktív szókincse kb. 5-6 szóból áll, ebből rendszeresen 2 használ. Az oviban ebből egyet hallanak: baba(vagyis Apa)
Hogy ki tudjuk teljesen zárni a halláskárosodást, ahhoz szükséges a BERA. Mi tudtuk, hogy Vinci hallása tökéletes, nem olvas szájról és mindent hall. A megkésett beszédfejlődés elsősorban genetikai eredetű Vininél.
Este 18-kor vacsoráztunk előző nap, azután már nem evett-ivott a kisherceg. 6.30 után elvittük Kendust az oviba(ilyen korán még soha nem ment, félt, hogy első lesz, de nem, már voltak bent gyerekek!Szerencsére az ő csoportja volt az ügyeletes, az ő óvónénijével)8-ra már a kórházba kellett lennünk, 8.30-kor volt előjegyezve altatásra.
Vincike már az odafele vezető úton mutatta a kacsacsőrt(ez nála azt jelenti, hogy éhes), a kórházban többször odarohant a büfé elé...8.45 után hívott be a doki vizsgálatra, kitisztította a fülét, megnézte az orrát, torkát. Hősként tűrt végig mindent, a vizsgálatok nem voltak fájdalmasak.
Átmentünk az audiológiára, ahol megkapta az altatót. Fenékbe, másodjára sikerült beadni neki. Barátságos a vizsgáló, ahol az egész zajlott, kihúzták az ágyat, besötétítettek, csendet kértek a folyosón, Vince mégsem aludt el! 5-15 perc az altató hatóideje,nála eltelt 1 óra(Zoli azt mondta, hogy majd hazafelé alszik a kocsiba), mire becsukta a szemeit. Próbálkoztunk többféleképpen, mese, játék, ringatás, karban, az asszisztens elvitte őt, végül a telefon képernyőjét piszkálva aludt be. Mintha tudta volna, hogy vizsgálat következik. Az utolsó erejével is ordított. Kétszer kivitte az Apja pisilni, egyszer kiszökött a büféhez. Szerintünk azért ment ilyen nehezen, mert nagyon éhes volt.
Az altatás kb. 30 perc volt, a füléhez raktak egy műszert, ami a laptoppal van összekötve, tappancsokat tettek a füle mögé és a homlokára. Már az altatás alatt mondták, hogy minden rendben van, de megvárjuk a főorvos véleményét is. Akik az altatást végezték nagyon kedvesek, barátságosak voltak!Több játékkal próbálták Vincit lekenyerezni. Látszott, hogy hivatásuk az egész és örömmel végzik.
Könnyen ébredt, nem sírt, csak akkor, amikor a tappancsokat leszedték róla, a nyomát még ma is láttam.
Utána megfigyelésre(4 órát) felkerültünk az osztályra(egy kézplasztikázott és egy bevérzett mandulaműtétes mellé). 12-kor ihatott először, 12.30-kor ehetett. A kedvenceivel készültünk, barackos ice tea és tejszelet, szendvics, jó reggelt keksz. A 30 percet a kajáig nem tartottuk be, mert annyira ordított, hogy a folyosó végére is hallatszott. Aztán azért ordított, mert fáradt volt, nem akart az ágyban/ölben maradni, hanem menni akart. Kb. 13 körül sétáltunk, 14 körül Zoli levitte a kórház játszóterére-tudjuk nem a legokosabb altatás után játszótérre menni-,de azt láttuk, hogy jól van.
Kétszer szóltunk a főorvosnak, hogy nézzen rá a papírjára és engedjen el minket(oda kell érnünk az oviba Kendéért)és egyébként is.
Megerősített minket abban, hogy Vini hallása tökéletes. Azt javasolta, ha fél év múlva továbbra sem beszél, akkor menjünk vissza kontrollra.
Tavalyhoz képest annyi változást veszünk észre a beszédében, hogy egyre többet halandzsázik. Az aktív szókincse kb. 5-6 szóból áll, ebből rendszeresen 2 használ. Az oviban ebből egyet hallanak: baba(vagyis Apa)
Hogy ki tudjuk teljesen zárni a halláskárosodást, ahhoz szükséges a BERA. Mi tudtuk, hogy Vinci hallása tökéletes, nem olvas szájról és mindent hall. A megkésett beszédfejlődés elsősorban genetikai eredetű Vininél.
Este 18-kor vacsoráztunk előző nap, azután már nem evett-ivott a kisherceg. 6.30 után elvittük Kendust az oviba(ilyen korán még soha nem ment, félt, hogy első lesz, de nem, már voltak bent gyerekek!Szerencsére az ő csoportja volt az ügyeletes, az ő óvónénijével)8-ra már a kórházba kellett lennünk, 8.30-kor volt előjegyezve altatásra.
Vincike már az odafele vezető úton mutatta a kacsacsőrt(ez nála azt jelenti, hogy éhes), a kórházban többször odarohant a büfé elé...8.45 után hívott be a doki vizsgálatra, kitisztította a fülét, megnézte az orrát, torkát. Hősként tűrt végig mindent, a vizsgálatok nem voltak fájdalmasak.
Átmentünk az audiológiára, ahol megkapta az altatót. Fenékbe, másodjára sikerült beadni neki. Barátságos a vizsgáló, ahol az egész zajlott, kihúzták az ágyat, besötétítettek, csendet kértek a folyosón, Vince mégsem aludt el! 5-15 perc az altató hatóideje,nála eltelt 1 óra(Zoli azt mondta, hogy majd hazafelé alszik a kocsiba), mire becsukta a szemeit. Próbálkoztunk többféleképpen, mese, játék, ringatás, karban, az asszisztens elvitte őt, végül a telefon képernyőjét piszkálva aludt be. Mintha tudta volna, hogy vizsgálat következik. Az utolsó erejével is ordított. Kétszer kivitte az Apja pisilni, egyszer kiszökött a büféhez. Szerintünk azért ment ilyen nehezen, mert nagyon éhes volt.
Az altatás kb. 30 perc volt, a füléhez raktak egy műszert, ami a laptoppal van összekötve, tappancsokat tettek a füle mögé és a homlokára. Már az altatás alatt mondták, hogy minden rendben van, de megvárjuk a főorvos véleményét is. Akik az altatást végezték nagyon kedvesek, barátságosak voltak!Több játékkal próbálták Vincit lekenyerezni. Látszott, hogy hivatásuk az egész és örömmel végzik.
Könnyen ébredt, nem sírt, csak akkor, amikor a tappancsokat leszedték róla, a nyomát még ma is láttam.
Utána megfigyelésre(4 órát) felkerültünk az osztályra(egy kézplasztikázott és egy bevérzett mandulaműtétes mellé). 12-kor ihatott először, 12.30-kor ehetett. A kedvenceivel készültünk, barackos ice tea és tejszelet, szendvics, jó reggelt keksz. A 30 percet a kajáig nem tartottuk be, mert annyira ordított, hogy a folyosó végére is hallatszott. Aztán azért ordított, mert fáradt volt, nem akart az ágyban/ölben maradni, hanem menni akart. Kb. 13 körül sétáltunk, 14 körül Zoli levitte a kórház játszóterére-tudjuk nem a legokosabb altatás után játszótérre menni-,de azt láttuk, hogy jól van.
Kétszer szóltunk a főorvosnak, hogy nézzen rá a papírjára és engedjen el minket(oda kell érnünk az oviba Kendéért)és egyébként is.
Megerősített minket abban, hogy Vini hallása tökéletes. Azt javasolta, ha fél év múlva továbbra sem beszél, akkor menjünk vissza kontrollra.
2016. szeptember 21., szerda
2016. szeptember 20., kedd
Budaörs, Kő-hegy
Vasárnap délután kb. 10 percig tanakodtunk azon, hogy merre menjünk kirándulni. A főbb szempontok: ne kelljen sokat utazni, gyerekbarát legyen, vacsorára haza érjünk, legyen benne mozgás. Gellért-hegy mellett döntöttünk, pontosabban az Irka Firka játszóteret céloztuk meg.
A Rákóczi hídról Zoli rossz fele kanyarodott, aztán ment Budaörs irányába, amikor kapcsoltam/unk, késő volt. Gellért hegy helyett lett Budaörs, Kő-hegy.
Egyszer már jártunk itt, kb. 12 évvel ezelőtt, gyerekek nélkül, talán randiztunk itt, pontosan nem emlékszem. Zoli tudta hol kell leparkolni(CBA közelében), honnan vezet lépcső fel a hegyre(Kőszikla utcánál). Könnyű feljutni a kápolnához, végig lépcső van, korláttal, nincs nagy szintkülönbség. Kendus a távot futva tette meg, lefelé is, nekem a lábam a végén remegett. Vinci visszafelé már elfáradt, a házaknál padon lehet piheni.
Gyönyörű a kilátás, kapkodtuk a fejünket a felszálló repülőgépek után(alacsonyan repülnek a közeli reptér miatt), tiszta, rendezett a környezet.
Meglepő, hogy milyen sokan választották aznap a Kő-hegyet.
A fiúkra többször kellett rászólni, hogy ne másszanak a kövek szélére, fogják meg a kezünket és ne válasszanak külön útvonalat maguknak.
Ha mi balra mentünk a kitaposott úton, ők jobbra a sziklákhoz.
Vini egyszer esett, így is alig van bőr a kezén/térdén.
Varas még a kézfeje is, Kendus lila foltokkal van tele. Mindenáron haza akartak hozni egy nagyobb méretű követ/kisebb sziklát.
Ahogy leértünk az autóhoz rázendítettek a szokásos szövegre:"Éhesek vagyunk"-amit betettem elemózsiát már az odaúton elfogyasztották. Egy helyi apukától kérdeztük, merre van cukrászda. Szamost ajánlotta, magunktól nem találtuk volna meg, annyira el van dugva(egy lakóház aljában, belső kertes), sütiztünk, fagyiztunk, aztán hazafelé jöttünk. Félnapos kirándulásnak tökéletes!
A Rákóczi hídról Zoli rossz fele kanyarodott, aztán ment Budaörs irányába, amikor kapcsoltam/unk, késő volt. Gellért hegy helyett lett Budaörs, Kő-hegy.
Egyszer már jártunk itt, kb. 12 évvel ezelőtt, gyerekek nélkül, talán randiztunk itt, pontosan nem emlékszem. Zoli tudta hol kell leparkolni(CBA közelében), honnan vezet lépcső fel a hegyre(Kőszikla utcánál). Könnyű feljutni a kápolnához, végig lépcső van, korláttal, nincs nagy szintkülönbség. Kendus a távot futva tette meg, lefelé is, nekem a lábam a végén remegett. Vinci visszafelé már elfáradt, a házaknál padon lehet piheni.
Ahogy leértünk az autóhoz rázendítettek a szokásos szövegre:"Éhesek vagyunk"-amit betettem elemózsiát már az odaúton elfogyasztották. Egy helyi apukától kérdeztük, merre van cukrászda. Szamost ajánlotta, magunktól nem találtuk volna meg, annyira el van dugva(egy lakóház aljában, belső kertes), sütiztünk, fagyiztunk, aztán hazafelé jöttünk. Félnapos kirándulásnak tökéletes!
2016. szeptember 16., péntek
Sűrű hétköznapok
A hetet a fiúk oviban töltötték!Juhhéé!Vinci részéről ez nem volt teljes hét, mert csütörtökön jelenése volt a Beszédvizsgálóban. 10-re már itthon voltak, de aznapra szabadnapot kapott. Zoli vitte el-nekem órám volt-beszámolója alapján minden flottul ment, kivéve a mélység, magasság és a magas-alacsony, rövid-hosszú fogalompárosok. Majd gyúrunk rá. Legközelebb iskolába kerüléskor kell menni, addig megkapta az SNI-státuszt. Ha szeretném, bármikor kérhetek időközben felülvizsgálatot(hozzáteszem kb. 3 hónap a várakozási idő)
Ha 4 éves koráig sem indul be a beszéd, akkor a DAMIT, Elte Beszédfogyatékosok óvodáját jelölték ki neki. Addig sok víz lefolyik a Dunán, bizakodó vagyok. Az intézmény szuper, a fejlesztők szakemberek is profik, csak egy bibi van: nagyon messze van tőlünk. Az utazás kimerítő és időrabló. Nem agyalok miatta, csak optimistán. Az ovit imádja!Sírás nélkül megy be, örömmel vesz részt a tevékenységekbe, jókat eszik-nem meglepő-és jól alszik. A szokás-szabályrendszert kezdi megszokni, fegyelmezési probléma nincs vele és egyébként is cukimuki, mindenben benne van. A héten arról számoltak be az óvónénik, hogy leszakadt a bátyjáról, külön utakon járnak, más gyerekek társaságát keresik(gondolom mindenki a saját korosztályának, vérmérsékletének megfelelőt)
Kendus is lubickol és a tavalyi gyötrelmes év után olyan jó ezt látni!Szívja magába az angolt, mint a szivacs. Minden érdekli, kéri, hogy beszéljünk itthon is angolul:)Néhány év és tanulni fogok tőle. Az angol dalokat énekelgeti, gyümölcsöt kér, megnevezi a testrészeit, számol, utasításokat mond(pl. moss kezet, ülj le)és szavakat használ. Annyira belelendült, hogy kérte a sakk helyett hadd járjon külön játékos angol foglalkozásra. Pluszban van az oviban, a saját óvónénije tartja. Tavaly nem indult, mert nem jött össze annyi gyerek, remélem idén többen jelentkeznek. Ezenkívül kedden indul a korcsolya. A kerületi jégcsarnokba viszik a nagycsoportos gyerekeket, ovi időbe-reggel 8.45 körül, ingyenesen egy féléven keresztül. A következő félévben jön az úszás, ingyen és bérmentve.
A magyar óvónéni tart okosító foglalkozást-ami iskola előkészítőnek-felel meg. Oviidőben, erre is fog járni. Főleg Logicot, Make'n'break-t és más fejlesztő játékot használnak.
Vinci szeretne lovagolni. Felhívtam a gyógypedagógus ismerősünket, aki egyben lóterapeuta is-autistákkal foglalkozik-, hogy mikor kezdhetne Vini. Javasolta, hogy várjunk még egy évet. 30 perces koncentrációt igényel, addig kell a lovon ülni és feladatokat megoldani. Még kicsinek látja Vinit. Sajnos megfelelő időpontja sincs, egyszer-egyszer kimegyünk majd a majorba, ismerkedni.
Döbbenet, de 19-kor, max. 19.30-kor már alszanak!Leszívja őket az ovi. Korán ébrednek, nem probléma,hogy 8-ra beérjünk:)
Egyik délután, amikor mentem értük látom Kendust, aki ül az ovi udvarán a padon és néz ki a fejéből. Messziről úgy tűnt el is aludt, nyitott szemmel. Vinci aksija 17 körül lemerül, utána már csak balhézni van ereje.
Annyi minden van mostanában, hogy a héten elfelejtettünk ebédet fizetni nekik. Hiába olvastam el többször a faliújságon és még a naptáramba is beírtam. Még szerencse, hogy mindent lehet pótolni.
2016. szeptember 12., hétfő
Együtt vagy külön?
Az első ottalvós nap nem volt zökkenőmentes az oviban. Vinci ragaszkodott ahhoz, hogy a bátyjával együtt legyen az ágyon(ami egy gyerekre lett méretezve:), most elmondásuk alapján úgy alszanak, hogy szorosan egymás mellé van tolva az ágyuk és megfogják egymás kezét.
Kende alszik el hamarabb.
Itthon gyakran bebújik a kicsi a nagy mellé. Édesek, elolvadok.
Kende alszik el hamarabb.
Itthon gyakran bebújik a kicsi a nagy mellé. Édesek, elolvadok.
2016. szeptember 11., vasárnap
Szécsényben
Tartalmas napunk volt szombaton. Kora reggel bevásároltam egy heti kajaadagnak valót, aztán elvittem Kendust sakkra(ez volt idén a második alkalom, az elsőnél sírt, hogy ő mégsem maradna ott nélkülem, pedig nyáron többször kérte, hogy sakkozunk és fél évet járt előtte már Rita nénihez). Sakk után gyorsan bepakoltam mindent, amire a nap folyamán szükségünk lehet: ennivaló, innivaló, váltóruhák, Dédinek névnapi ajándék, Dédinek befőttesüvegek, tojástartó, elolvasott Nők Lapják:)
Útközben a KFC-ben ebédeltünk. Eddig mindig elégedettek voltunk a csirkés menükkel, de tegnap többször kellett szólni a pénztáros lánynak: kértünk valamit, amit beütött a gépbe, de a tálcánkra nem került, szerettem volna sajttortát enni, ami ép elfogyott, kávéra sokat kellett várni, alsócomb, felsőcomb hiánycikk, a qurittoban a csirke nem volt friss. Csupán ennyi:)
Gyerekek összevesztek a teán...
Útközben Vinci csöndben volt, nem aludt, köztük ültem hátul, rajzolgattunk, énekeltünk.
Dédinél annyi cukros édességet ettek, mint még soha. Mondtam is , hogy a nasiktól vagy éjfélig fognak pörögni és/vagy nehézkes lesz a kakilás(az előbbi tippen bejött)Vinci szerintem Dédihez az édességet is köti. Bármikor rájuk néztem biztos, hogy egy zacskó pillecukor, keménycukorka, kürtöskalács, gumicukor volt előttük.
Kendus kapott egy írásgyakorló füzetet, nagyjából az összes betűt ismeri és le is írja, érdekli, szereti, kérdez róla, nem én erőltettem. Erre persze Vincinek is kellett hasonló füzet. Dédi keresett neki egyet, amibe lehetett irkafirkálni és nem volt több vita.
Zolival lementünk a Várkertbe vadásznapra. Bográcsgulyásra vágyott, de pénzért nem lehetett kaját venni. A rendezvény lényege az volt, hogy a megyei és környékbeli vadászok összejöttek "bulizni", ahová bárki elmehetett. A haveroknak, ismerősöknek mosolyért adtak kaját:)Dédi kapott vadpörköltet(elmondása szerit őt ott mindenki ismeri:), Laci mindenfélét, pl. halászlevet, túrós sütit, réteseket.
Amíg Zolival sétáltunk a fiúkat Dédire bíztuk. A tegnapi nap legjobb döntése volt, pedig csak 1 órára mentünk el. Azt gondoltam, hogy Vinci elérte azt a fáradsági fokot, hogy elalszik, de nem helyette folyamatosan rágcsált valamit, Kendus mesét nézett, építőkockázott, közösen rajzoltak.
Amikor eljöttünk, akkor mondta Vini Dédinek, hogy "gyere Mama!"A lépcsőházba visszarohant hozzá és a karját puszilgatta(Dédi közben néhány könnycseppet elmorzsolt)és csak ezt hallottam"jaj, de ragaszkodó, nagyon szeretlek!"
Kendus egy ideje focirajongó(kb. az EB óta), meglátásom szerint nincs érzéke a labdajátékokhoz, próbálkozik, mi lelkesítjük.
Még soha nem volt élő focimeccsen.
Tegnap megtört a jég, elvittük a fiúkat a Szécsény-Palotás meccsre. Nyomdafestéket nem tűrő beszólásokat hallottak a gyerekek, eleinte Kendus fogta a kezem, Vinci az első félidő végén beszaladt a pályára(nem, nem rúgott labdába)Zoli utána:)Vinci nagyon élvezte a helyzetet, hogy az Apja kergeti. Zoli nem ért a focihoz, de úgy nyilatkozott, hogy látványos volt a meccs és jól érezte magát.
3-1-re győzött Szécsény, ennek örömére Kendus ihatott egy kis colát(sörön kívül csak az volt a büfében), Vinci pedig életében először evett tökmagot(vidéki meccseknél elengedhetetlen)
Útközben a KFC-ben ebédeltünk. Eddig mindig elégedettek voltunk a csirkés menükkel, de tegnap többször kellett szólni a pénztáros lánynak: kértünk valamit, amit beütött a gépbe, de a tálcánkra nem került, szerettem volna sajttortát enni, ami ép elfogyott, kávéra sokat kellett várni, alsócomb, felsőcomb hiánycikk, a qurittoban a csirke nem volt friss. Csupán ennyi:)
Gyerekek összevesztek a teán...
Útközben Vinci csöndben volt, nem aludt, köztük ültem hátul, rajzolgattunk, énekeltünk.
Dédinél annyi cukros édességet ettek, mint még soha. Mondtam is , hogy a nasiktól vagy éjfélig fognak pörögni és/vagy nehézkes lesz a kakilás(az előbbi tippen bejött)Vinci szerintem Dédihez az édességet is köti. Bármikor rájuk néztem biztos, hogy egy zacskó pillecukor, keménycukorka, kürtöskalács, gumicukor volt előttük.
Kendus kapott egy írásgyakorló füzetet, nagyjából az összes betűt ismeri és le is írja, érdekli, szereti, kérdez róla, nem én erőltettem. Erre persze Vincinek is kellett hasonló füzet. Dédi keresett neki egyet, amibe lehetett irkafirkálni és nem volt több vita.
Zolival lementünk a Várkertbe vadásznapra. Bográcsgulyásra vágyott, de pénzért nem lehetett kaját venni. A rendezvény lényege az volt, hogy a megyei és környékbeli vadászok összejöttek "bulizni", ahová bárki elmehetett. A haveroknak, ismerősöknek mosolyért adtak kaját:)Dédi kapott vadpörköltet(elmondása szerit őt ott mindenki ismeri:), Laci mindenfélét, pl. halászlevet, túrós sütit, réteseket.
Amíg Zolival sétáltunk a fiúkat Dédire bíztuk. A tegnapi nap legjobb döntése volt, pedig csak 1 órára mentünk el. Azt gondoltam, hogy Vinci elérte azt a fáradsági fokot, hogy elalszik, de nem helyette folyamatosan rágcsált valamit, Kendus mesét nézett, építőkockázott, közösen rajzoltak.
Amikor eljöttünk, akkor mondta Vini Dédinek, hogy "gyere Mama!"A lépcsőházba visszarohant hozzá és a karját puszilgatta(Dédi közben néhány könnycseppet elmorzsolt)és csak ezt hallottam"jaj, de ragaszkodó, nagyon szeretlek!"
Kendus egy ideje focirajongó(kb. az EB óta), meglátásom szerint nincs érzéke a labdajátékokhoz, próbálkozik, mi lelkesítjük.
Még soha nem volt élő focimeccsen.
3-1-re győzött Szécsény, ennek örömére Kendus ihatott egy kis colát(sörön kívül csak az volt a büfében), Vinci pedig életében először evett tökmagot(vidéki meccseknél elengedhetetlen)
2016. szeptember 9., péntek
A jövő építésze
Már egy ideje mondogatja, hogy olyan iskolába akar menni, ahol megtanítják neki a házépítés csínját-bínját.
Ha itthon van, akkor tömegesen gyártja a terveket. Pontos elképzelései vannak, hol legyen az ablak, milyen legyen a lépcső, milyenek legyenek a ház falai.
Engem elkápráztat. Mire nem képes 5,5 évesen.
Ha itthon van, akkor tömegesen gyártja a terveket. Pontos elképzelései vannak, hol legyen az ablak, milyen legyen a lépcső, milyenek legyenek a ház falai.
Engem elkápráztat. Mire nem képes 5,5 évesen.
 |
| Ezt a tervet Vince átírta |
2016. szeptember 8., csütörtök
Csintalan Vince ismét jelentkezik
Wc tisztaságára különös figyelmet fordítok, a napokban csináltam egy ecetes-szódabikarbónás vízkőoldást is, erre ma észreveszem, hogy nehezen megy le a víz a wc-be, olyan dugulásféle van.
Kérdezem Vinit, hogy dobott be valamit a wc-be?
Bőszen bólogat.
Mit?
Mutatja a zsepit, gondolom több darabból galacsint csinált és leküldte a csatornába.....
Ennél talán kellemetlenebbül érintett, amikor a szennyes szortírozása közben megtaláltam a kakiját a ruhák között.....gondolta jó kis meglepetés lesz Anyának.....
Tovább is van, mondjam még?
Locsolunk, imádja. Mindig belenyúl a vízsugárba, ő már oldalt tart, valamiért bemegyek a házba.
Mit látnak szemeim?
A tócsába, sárba mossa a hófehér pólóját és büszkén mutatja!
Na az a póló már soha nem lesz fehér.
Kérdezem Vinit, hogy dobott be valamit a wc-be?
Bőszen bólogat.
Mit?
Mutatja a zsepit, gondolom több darabból galacsint csinált és leküldte a csatornába.....
Ennél talán kellemetlenebbül érintett, amikor a szennyes szortírozása közben megtaláltam a kakiját a ruhák között.....gondolta jó kis meglepetés lesz Anyának.....
Tovább is van, mondjam még?
Locsolunk, imádja. Mindig belenyúl a vízsugárba, ő már oldalt tart, valamiért bemegyek a házba.
Mit látnak szemeim?
A tócsába, sárba mossa a hófehér pólóját és büszkén mutatja!
Na az a póló már soha nem lesz fehér.
2016. szeptember 5., hétfő
Nem hiszem el
Néhány nap ovi után a fiúk lebetegedtek. Szerencse a szerencsétlenségbe, hogy Zoli ezen a héten itthon lesz(nem ad magának szabadságot, dolgozik, a környéken. Az utóbbi időbe bejárta fél Európát)
Elkezdtem dolgozni, 1 hét után nem jelentenék beteget.
Szombat estére Kendusnak alig volt hangja, betudtam annak, hogy sokat kiabáltak. Vasárnapra a hangja rendbe jött, helyette az orra kezdett el folyni, intenzíven. Inhalált és kapott Algopyrint is(tapasztalat, ha egy negyed Algopyrint nem kap, akkor borítékolható a magas láz). Vinci valamiért fél az inhalátortól, lehet a gőz zavarja?!Ha máson van az inhaláló maszk, az is zavarja.
Hétfő reggelre Vinci orrából is jött a váladék, de nem úgy, mint Kendusnak. Nagyobbiktól meg is kaptam, hogy miért viszem el őket oviba, amikor ők betegek. Válaszom: ha az orrfolyást is betegségnek számítjuk(más tényleg nem volt/nincs), akkor tavasz közepétől nyár elejéig járnának oviba, vagyis kb. 1 hónapot. Bízom benne, hogy nem az lesz a tendencia,hogy két nap oviba, két hét itthon.
Délután azzal fogadtak, hogy nagyon folyik a gyerekek orra. Annyira, hogy Vincit nem tudták elaltatni, mert mint a vízözön jött az orrából a cucc. Sajnos még nem tud rendesen orrot fújni, Kende is későn tanulta meg. Fújja, fújja, de nem magától.
Holnap meglátogatjuk a dokinénit, a héten tuti itthon maradnak. Zolival váltjuk itthon egymást.
Elkezdtem dolgozni, 1 hét után nem jelentenék beteget.
Szombat estére Kendusnak alig volt hangja, betudtam annak, hogy sokat kiabáltak. Vasárnapra a hangja rendbe jött, helyette az orra kezdett el folyni, intenzíven. Inhalált és kapott Algopyrint is(tapasztalat, ha egy negyed Algopyrint nem kap, akkor borítékolható a magas láz). Vinci valamiért fél az inhalátortól, lehet a gőz zavarja?!Ha máson van az inhaláló maszk, az is zavarja.
Hétfő reggelre Vinci orrából is jött a váladék, de nem úgy, mint Kendusnak. Nagyobbiktól meg is kaptam, hogy miért viszem el őket oviba, amikor ők betegek. Válaszom: ha az orrfolyást is betegségnek számítjuk(más tényleg nem volt/nincs), akkor tavasz közepétől nyár elejéig járnának oviba, vagyis kb. 1 hónapot. Bízom benne, hogy nem az lesz a tendencia,hogy két nap oviba, két hét itthon.
Délután azzal fogadtak, hogy nagyon folyik a gyerekek orra. Annyira, hogy Vincit nem tudták elaltatni, mert mint a vízözön jött az orrából a cucc. Sajnos még nem tud rendesen orrot fújni, Kende is későn tanulta meg. Fújja, fújja, de nem magától.
Holnap meglátogatjuk a dokinénit, a héten tuti itthon maradnak. Zolival váltjuk itthon egymást.
2016. szeptember 4., vasárnap
Hannáék nálunk
Szombat délutánra állatkerti program lett volna, Hannáékkal mentünk volna, aztán hét közepe fele látszott, hogy Zoli nem lesz itthon, én meg nem vagyok elég vagány, bevállalós két gyerekkel egyedül az állatkertben. Legutóbb Vincit csak az üzemi terület és a belépni tilos részleg érdekelte, Kendét az állatok, na jó, Vinci a kürtőskalácsosnál is időzött.
Abban maradtunk, hogy átjönnek hozzánk. A gyerekek annyira várták a vendégeket, hogy el nem mozdultak a kapu környékéről és 5 percenként kérdezték, hogy mikor jönnek már??Hiába, a lányoknak több idő kell az elinduláshoz.
A lurkók nagyon egymásra találtak, nem volt vita, verekedés, nyafogás, csak hangos kacagás. Mi felnőttek kint beszélgettünk, arra lettünk figyelmesek, hogy valamelyik gyerek sír. Mire bementünk a szobába azt vettük észre, hogy a gyerekek fogják a hasukat, annyira nevetnek.
És min nevettek?Azon, hogy Kende beöltözött lánynak(én ezen nem nevettem, kivette a bugyimat és magára húzta)felvette Hanna koronáját, balettcipőjét. Vinci zoknira húzott egy másik balettcipőt(Sárikáét)Az öltözködését illetően, Vincinek mindig más elképzelése van, mint nekem. Nem az időjárásnak megfelelőt akarja vagy nem a méretét.
Jókat ettek, leültek a kinti padra, ott terítettem nekik, pizzát sütöttem(sok kukoricával)
Elmentünk a közeli cukrászdába fagyizni(Kende marcipánt kért, fájlalja a torkát, még jó, hogy most indult az ovi...), Vinci nem szaladgált el az asztaltól, a fenekén ült, amíg a csokifagyija el nem fogyott. Minden nyalás után kocogtatja a fogát, ettől a hideg kiráz. Még nyár elején kineveztem egy(fehér)pólót csokifagyizásra. Mostanra vállalhatatlan a póló, helyette egy csíkos lett a fagyizós póló. Nagyon lassan nyalja, aminek örülök, de a csigatempójában olvad a fagyi és a cipője is olyan. Koszos gyerek, boldog gyerek.
Ugráltak a trambulinba, fogócskáztak, a polcról lekerült sok minden,estére több játék volt a földön, mint a helyén, ami nem baj, azért van, hogy játszanak vele, de az elpakolásban egyik fiú sem veszi ki a részét.
Amikor a lányok beültek az autóba, mondták, hogy mindjárt elalszanak, ja és Hanna kikérte magának, hogy nem búcsúzott el Kendustól, olyan cuppanós puszikat kapott a fiam, hogy csak lestünk, aztán Vinci is sorban állt:)
Abban maradtunk, hogy átjönnek hozzánk. A gyerekek annyira várták a vendégeket, hogy el nem mozdultak a kapu környékéről és 5 percenként kérdezték, hogy mikor jönnek már??Hiába, a lányoknak több idő kell az elinduláshoz.
A lurkók nagyon egymásra találtak, nem volt vita, verekedés, nyafogás, csak hangos kacagás. Mi felnőttek kint beszélgettünk, arra lettünk figyelmesek, hogy valamelyik gyerek sír. Mire bementünk a szobába azt vettük észre, hogy a gyerekek fogják a hasukat, annyira nevetnek.
És min nevettek?Azon, hogy Kende beöltözött lánynak(én ezen nem nevettem, kivette a bugyimat és magára húzta)felvette Hanna koronáját, balettcipőjét. Vinci zoknira húzott egy másik balettcipőt(Sárikáét)Az öltözködését illetően, Vincinek mindig más elképzelése van, mint nekem. Nem az időjárásnak megfelelőt akarja vagy nem a méretét.
Elmentünk a közeli cukrászdába fagyizni(Kende marcipánt kért, fájlalja a torkát, még jó, hogy most indult az ovi...), Vinci nem szaladgált el az asztaltól, a fenekén ült, amíg a csokifagyija el nem fogyott. Minden nyalás után kocogtatja a fogát, ettől a hideg kiráz. Még nyár elején kineveztem egy(fehér)pólót csokifagyizásra. Mostanra vállalhatatlan a póló, helyette egy csíkos lett a fagyizós póló. Nagyon lassan nyalja, aminek örülök, de a csigatempójában olvad a fagyi és a cipője is olyan. Koszos gyerek, boldog gyerek.
Ugráltak a trambulinba, fogócskáztak, a polcról lekerült sok minden,estére több játék volt a földön, mint a helyén, ami nem baj, azért van, hogy játszanak vele, de az elpakolásban egyik fiú sem veszi ki a részét.
Amikor a lányok beültek az autóba, mondták, hogy mindjárt elalszanak, ja és Hanna kikérte magának, hogy nem búcsúzott el Kendustól, olyan cuppanós puszikat kapott a fiam, hogy csak lestünk, aztán Vinci is sorban állt:)
2016. szeptember 1., csütörtök
Első alvós nap az oviban
Egész nap paráztam, hogy vajon mi lehet velük. Hogyan telik a napjuk?
Reggel hisztizett mindkettő, az ajtóban adtuk át őket az óvónőknek. Kende azért nyafogott, mert a barátja hozott neki tetoválást, amit a barátja elmondása szerint berakott Kendus szekrényébe, de ott nem volt semmi(később a barát anyukájával találkoztam és véletlenül nála maradt).
Vinci azért sírt, mert nem maradtunk vele az oviban. Mutatta, hogy vegyem le a szandimat és menjek vele játszani. Délután az óvónéni mondta, hogy gyorsan abbahagyták a hisztit.
Izgultam amiatt is, hogy Vinci bekakil vagy bepisil. Az utóbbi gázabb. Szobatiszta, éjjel-nappal, de gyakran előfordul, hogy kint az udvaron matat/szerel, nincs kedve bejönni a wc-re, ott helyben letolja a gatyáját és odakakil, ahová ő gondolja. Tegnap is előfordult ilyen. Tudja, hogy nem szabad és mégis, lusta bejönni. Elég ciki lett volna, ha az ovi udvarára odakakil.
Annyira féltem, hogy majd hívnak az oviból, napközben hallottam, hogy cseng a telefonom(gondoltam biztosan az oviból), de nem(szerencsére)
A beszoktatás alatt többször előfordult, hogy Vinci jelezte(mutatta a kacsacsőrt), hogy éhes. Tízóraira gyümölcs van, amit szeret(mindent szeret:), de nem lakik vele jól. Hiába volt előtt kb. 2 órája reggeli. Majd hozzászokik. Jó időben kint tízóraiznak a csoportok az udvaron, Vinci minden csoporthoz leült tízóraizni.
Az óvónéni mesélte, hogy a megosztás nem megy neki. Ez igaz, majd megszokja a csoport szokás-szabályrendszerét és nem lesz ebből baj.
Kendusnak, mivel nagycsoportos külön foglalkozás volt, ahová Vince is ment, nehezen értette meg, hogy neki nem kell ott lennie, neki a kicsikkel kell játszani. Addig-addig piszkálta a tesóját(és a foglalkozást is zavarta), azt mondták neki, hogy leülhet a bátyja mellé, de ne piszkálja.
Mondták, hogy Kendus bekísérte Vincit wc-re. Kérdezem itthon, hogy szólt neked KEndus, hogy pisilnie kell?"Nem anyja, odamentem hozzá, megkérdeztem tőle, hogy kell-e neki pisilnie és azt mondta kell!Én meg elvittem a wc-re!"-ilyen egy okos, gondoskodó nagytesó.
Az altatásnál volt probléma. Kendével akart aludni Vinci egy ágyban. Kende azt mondta, hogy itthon is egy ágyban alszanak(hát ez nem igaz, előfordult már, hogy Vinci bemászott mellé), de nem osztoznak egy ágyon. Ketten ott nem fértek el az ágyon, mondta az óvónő, hogy Vinci félig lelógott az ágyról, nem hagyta a tesóját pihenni. Végül belenyugodott abba, hogy neki más az ágya, egymás mellé rakták őket.
Délután arra mentem, hogy hangosan kacagnak a csúszdánál, alig vesznek rólam tudomást, nem akarnak hazajönni.
Alakul ez.
Reggel hisztizett mindkettő, az ajtóban adtuk át őket az óvónőknek. Kende azért nyafogott, mert a barátja hozott neki tetoválást, amit a barátja elmondása szerint berakott Kendus szekrényébe, de ott nem volt semmi(később a barát anyukájával találkoztam és véletlenül nála maradt).
Vinci azért sírt, mert nem maradtunk vele az oviban. Mutatta, hogy vegyem le a szandimat és menjek vele játszani. Délután az óvónéni mondta, hogy gyorsan abbahagyták a hisztit.
Izgultam amiatt is, hogy Vinci bekakil vagy bepisil. Az utóbbi gázabb. Szobatiszta, éjjel-nappal, de gyakran előfordul, hogy kint az udvaron matat/szerel, nincs kedve bejönni a wc-re, ott helyben letolja a gatyáját és odakakil, ahová ő gondolja. Tegnap is előfordult ilyen. Tudja, hogy nem szabad és mégis, lusta bejönni. Elég ciki lett volna, ha az ovi udvarára odakakil.
Annyira féltem, hogy majd hívnak az oviból, napközben hallottam, hogy cseng a telefonom(gondoltam biztosan az oviból), de nem(szerencsére)
A beszoktatás alatt többször előfordult, hogy Vinci jelezte(mutatta a kacsacsőrt), hogy éhes. Tízóraira gyümölcs van, amit szeret(mindent szeret:), de nem lakik vele jól. Hiába volt előtt kb. 2 órája reggeli. Majd hozzászokik. Jó időben kint tízóraiznak a csoportok az udvaron, Vinci minden csoporthoz leült tízóraizni.
Az óvónéni mesélte, hogy a megosztás nem megy neki. Ez igaz, majd megszokja a csoport szokás-szabályrendszerét és nem lesz ebből baj.
Kendusnak, mivel nagycsoportos külön foglalkozás volt, ahová Vince is ment, nehezen értette meg, hogy neki nem kell ott lennie, neki a kicsikkel kell játszani. Addig-addig piszkálta a tesóját(és a foglalkozást is zavarta), azt mondták neki, hogy leülhet a bátyja mellé, de ne piszkálja.
Mondták, hogy Kendus bekísérte Vincit wc-re. Kérdezem itthon, hogy szólt neked KEndus, hogy pisilnie kell?"Nem anyja, odamentem hozzá, megkérdeztem tőle, hogy kell-e neki pisilnie és azt mondta kell!Én meg elvittem a wc-re!"-ilyen egy okos, gondoskodó nagytesó.
Az altatásnál volt probléma. Kendével akart aludni Vinci egy ágyban. Kende azt mondta, hogy itthon is egy ágyban alszanak(hát ez nem igaz, előfordult már, hogy Vinci bemászott mellé), de nem osztoznak egy ágyon. Ketten ott nem fértek el az ágyon, mondta az óvónő, hogy Vinci félig lelógott az ágyról, nem hagyta a tesóját pihenni. Végül belenyugodott abba, hogy neki más az ágya, egymás mellé rakták őket.
Délután arra mentem, hogy hangosan kacagnak a csúszdánál, alig vesznek rólam tudomást, nem akarnak hazajönni.
Alakul ez.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)