Új szoba, új ágy

Egy hét elteltével sikerült az összes költöztetős, közepes és nagyméretű dobozokból kipakolnom. Az egészben az a legrosszabb, hogy nem tudtam a fiúkkal foglalkozni. Kendus jött, hogy játszunk postásat vagy boltosat vagy csak üljek ott mellette, Vinci  is hozta a játékokat.
Finisben már számoltam vissza, mennyi vár még rám itt-ott és mi rejtőzik benne(köntösök továbbra sem kerültek elő). Hiányzik az előszobáról a beépített szekrény és egy konyha szekrény, 2 hét múlva ígérte az asztalos. Szép lett a ház, teljesen elégedett vagyok a brigáddal, eddig is otthonos volt és jól éreztük benne magunkat, de most olyan szemet gyönyörködtetően szép.
A felújítás alatt sokat tanultam/tapasztaltam erről-arról, pl: vettem egy mosogatótálcát, amihez nem volt kifúrva a csaptelep helye. Fali mosogatóhoz jó lett volna, de helyhiány miatt(mosogató elé ablak került)nem választottam falit, hanem kézit(nem vagyok benne biztos, hogy így hívják). Hívtunk egy vizest, aki kifúrta a helyét.

Fiúk közös szobájukat kezdik belakni. Minden a helyére került. Játékból, ruhából, könyvből nincs hiány.

Eddig egy éjszaka nem jött át Vinci. Melléfekszem, simogatom, énekelek, mesélek és már alszik is. Kende nem ilyen könnyű eset. Ő az 5 hét távollét alatt velem aludt egy ágyban. Most is ragaszkodik ehhez, nehezen alszik el késő este, napközben baromi fáradt(sápadt, hisztis), de nem lehet pihenésre bírni. Elég széles az ágyuk, hárman is elférünk rajta.
Az ágyuk mindkettőjüknek ugyanolyan, autós.

Kende 2 éves kora óta abban alszik, Vinci most kapta meg. Elszámoltuk magunkat, az ágy hossza nem fért be a szobába, asztalos segített rajta. Elbúcsúztunk a rácsos ágytól, lapra szerelve felkerült a padlásra. Új korszak kezdődött: új ágy, új szoba. Holnapra várjuk a játszópajtikat.