Mélyponton

Kendus lelkileg a béka valaga alatt van.
Most csúcsosodott nála a héten úgy minden, ezt abból látom, hogy nagyon hisztis, akaratos, sokat vadul és előfordult, hogy bepisilt.
Hiába az értelme a korához képest fejlettebb(ma is elcsodálkozott azon a védőnő, hogy mennyire értelmes és milyen együttműködő, a beszédétől nem tudott betelni), de a kis lelke, lelki világa. 2,5 éves.
Törés volt neki, hogy megszületett Vinci, aztán az 1 hét távollét(hiába érezte magát nagyon jól, mégsem voltam mellette), aztán a kórház(szintén nem lehettem mellette), aztán az ovi. Ez túl sokkk.
Éjjel nem alszik mélyen, sokszor kiabál, fél a sötétben(a pszichológia szerint a 3 éves kor a félelem időszaka), nem megy ki a konyhába-hiába van félhomály-egyedül, mert ott szörnyek vannak.:(
Hogy honnan jöttek a szörnyek még számomra is rejtély.
 Mesét dvdn néz, vagy az m2, ahol igényes mesék mennek(többnyire 30 évvel ezelőtti meséket nyomatják, kiv. persze a Postás PAt:)
Ha Vinci bömbizik éjjel, akkor addig vár, míg elaltatom és mellé nem fekszem. Kialvatlan, kimerült. A napirendje teljesen felborult a héten, 8-ra vittem(mindig csúsztunk egy kicsit, mert ébreszteni kellett) és 11 után mentem érte. Volt olyan nap, amikor 2kor elaludt és 1 egy órát szunyált,leizzadva, karikás szemmel ébredt.
Az oviban az óvónéni elmondása alapján és KEndus is azt mondja, hogy jól érzi magát, csak nem játszik a többi gyerekkel, pedig abszolút nem antiszociális. Nem keresi más gyerekek társaságát. Az óvónő szerint ez az otthonról jött(nem bölcsis) gyerekeknél még teljesen normális....pedig ő annyira közvetlen, barátságos másokkal. Kértem, hogy pisilni többször vigyék el, mert ő azt mondja, hogy nem megy el az oviban, tudja tartani, csak itthon pisil.
Jövő hét mélyvíz, reggeltől uzsonna időig ott lesz. Hát kiváncsi vagyok.
Tegnap itt voltak Adélék, hancúrozni akart vele, amit Adél nem szeretett volna, KEndus pedig nehezen értette ezt meg. Volt, hogy a nyakát nyúzta:(
Próbálok időt szentelni arra, hogy csak vele legyek. A héten együtt elmentünk néptáncra, annyira felszabadult volt, kacagott, mosolygott, élvezte, hogy csak az övé vagyok.
Játszótéren is voltunk, de sajnos nem annyi időt töltöttünk ott, amennyit ő szeretett volna, mert Vinci éhes volt már és haza kellett jönnünk.