Első sétánk

Kivittük másodszülöttünket a levegőre. Megvártuk, hogy ne legyen orkán erejű szél, se gatyarohasztó hőség. Itt a környéken sétáltunk, büszkén, csinosan, kisminkelve:)

Ahogy elindultuk Vinci rögtön elaludt. Még mindig éjszakai bagoly, éjszaka és délelőtt van ébren leginkább.

Kendus vasárnap este hazajött, már annyira hiányzott. Az élményektől és az új helyzettől nem aludt el csak éjfél után, na ha már ő nem alszik, Vinci sem. Már mindent bevetettem, szédültem a fáradságtól, de valamiért úgy döntöttek a fiúk, hogy megvárják az éjfélt. Ráadásul kora reggel indították a napot.
Kendus sokat mesélt a nyaralásról, jól érezte magát.

Megtörtént az első hármasban kimozdulás is. Voltunk bankban ügyet intézni. A pénztárosnőt Kendus megszólította: Van nekünk egy babánk(a nő nem kérdezte, de látta)!Úgy hívják Varga Vinci. A nő rákérdezett: hogy?Varga Vince!!

A testvérfellépő hihetetlenül okos találmány. Gyorsan és könnyen lehet vele két gyerekkel közlekedni, ráadásul Kende élvezi, hogy ő irányítja a kocsit:)Nem száll le róla, csak ha kérem.
Dagad a mellem a büszkeségtől, hogy két ilyen szép, okos gyerek anyja lehetek. Ott fent szerethetnek engem, ha ez megadatott nekem!
Az utcán "szépen néznek" az emberek, sokan megmosolyognak, kedves látványt nyújthatunk.
Ma kicseréltük(mi hárman) az elromlott elektromos mellszívóm. Ami egy kisebb vagyon volt, de úgy voltam vele, hogy Kende alatt is extrém mennyiségű tejet fejtem(és eladtam), elhasználtam két kézit, most úgy döntöttünk vegyünk egy elektromosat.
Utolsó darab volt a boltban(Avent márkájú), itthon is nehezen kapcsolódott be, a blokkot sajnos elvesztettem. Ilyen a formám, pedig (majdnem) minden blokkot elteszek az íróasztal fiókjába.
A szervizben nem győztük bezsebelni a bókokat.