Délelőtt annyira ramaty idő volt, hogy bent maradtunk, ennek ellenére Kendust délután ébreszteni kellett 4-kor. Persze Vini ebéd után csak 1 órát aludt, aminek örülök, mert az eddigi 20 perces mini szempihentetés alatt sem a házimunkával nem tudtam haladni, pihenni sem tudtam.
Miután Vini kikerül a kiságyából egyből sikerül neki a leghangosabb csörgő-zörgő kutyát, zenélő kisegeret megtalálnia, de Kendust most nem ébresztette fel vele.
Uzsonna után a szeles idő ellenére elmentünk Kőbányára, ahol a Szent László napok keretében(3 napos volt)rengeteg gyerekprogram, koncert, barkácsolás volt.
Mire odaértünk már elpakoltak a kézműves résznél.
Fellépett a MH vitéz Szurmay Sándor Helyőrség Dandár zenekara. A fiúk figyelték a zenekart, Vinit kivettem a babakocsiból, de a csodálkozástól nem győztem becsukni a száját:)Mákom van, hogy Vini szeret babakocsizni.
Megnéztük a Szent László szobrot, Kendét mostanában foglalkoztatja, hogy kit ábrázol a szobor és mit kell csinált a néni/bácsi.
A koncert után volt szentmise is, amire Kendus be akart menni, de nem voltunk az alkalomhoz illően felöltözve és közeledett már Vini vacsoraideje. Szerintem a kőbányai templom az egyik legszebb budapesti templom.
19-tól kezdődött a Ghymes, de azt már nem vártuk meg.
Kende gyűjti a zsebpénzét(eddig 500ft a gyűjtési rekordja, mindig elkölti nyalánkságokra, mint Paula, Dörmi, csokis Mimimaxos szívószál, ropi, csoki)
Kőbányára is hozott 300ft:), ebből akart ám venni kisautót, gyümölcslevet és íjászkodni is szeretett volna. Annyira cuki, ahogy a nyakba akaszthatós plüss pénztárcájával(és az aprójával)felemelt fejjel megy a búcsúhoz hasonló kirakodóvásárba.
Voltak kint Fakopáncsosok, akiknek nagyon szeretem a játékait, de drágának tartom. A pultjuk előtt lecövekelt a nagyfiam és nem bírt betelni az áruval és csak mondta, hogy eztis, meg aztis, meg amazt is.
Mindent akart. Végül megegyeztünk egy rendőrautóba, ami felhúzható és 1500ft volt:)
Kb. addig volt nagy becsben tartva, amíg az apja haza nem jött, megmutatta neki, azóta a játéktartó doboz aljában pihen.
Végül a zsebpénzéből íjászkodott(ami becsületkasszás volt)egy kis segítséggel(még nincs meg hozzá a kar-és a vállizma)
 |
| Az a bizonyos pénztárca a nyakában:) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése