Munka vagy itthonlét?

Nagyon nagy öröm ért ma, visszahívtak dolgozni.
Abba az intézménybe, ahol imádtam tanítani. Ahol elkezdtem tanítani.
Kendus születése előtt kipróbálhattam magam más  közoktatási intézményekbe is(magángimnázium, állami középiskola), de sehol nem éreztem annyira jól magam, mint abba a bizonyos felnőttképző iskolába.
Több ok miatt szerettem. Jó volt a gárda(azt hiszem mindig én voltam a legfiatalabb:), a diákokkal(is) öröm volt együtt dolgozni, jó volt a légkör.
Az intézmény vezetőjét is kedvelem/szeretem. Nem kell annál több, amikor azt érzi az ember, hogy a főnöke, tapasztaltabb kollégái mindenben támogatják.
Sikeresen pályáztam a sulinak(nem kért rá senki, megláttam a kiírást és kaptam az alkalmon).
Tényleg bármit kértem az óráimhoz, mindent megkaptam(főleg kivetítőt igényeltem).
Ha külsős órákat tartottam vagy vendégelőadót hívtam abban is mindig partnerek voltak.
Támogatták az általam preferált tanítási módszereket(projekt munka, interaktív órák, csoportos és egyéni előadások, élményszerű oktatást)
A szakmában elismert embereket ismertem meg,akiktől sokat tanultam.
Hozzátartozik, hogy óraadóként lehetőségem volt órákat tömbösíteni, rugalmasak voltak az órák beosztásában is.
Most is óraadóként mehetnék vissza. Ami családanyaként ideális.
A fizetésemmel is teljesen elégedett voltam.
Vannak diákok, akikkel tartom a kapcsolatot(az első órán mindig  ledöbbenek, hogy én, a kis fiatal fruska tartom az órát. Az átlag korosztály: 25-45)

Kendus kb. 2éves lehetett, amikor először visszahívtak.Most másodszor. Ez visszaigazolás nekem.
Mi tagadás, örülök, hogy ragaszkodnak hozzám.(ez kölcsönös)
Optimista vagyok és bízom benne, lesz egy harmadik megkeresés is.
Ha Vinci ovis lesz, akkor szeretnék visszamenni dolgozni.(ha megoldható, akkor csak óraadóként )
Most még annyira pici. Bölcsi kizárva, segítségem nincs.(bébiszittert nem érné meg felvenni. Az órákra lelkiismeretesen készülök, az is elég sok időt elvenne a fiúktól. Zoli dolgozik.(gyakran külföldön)
Az agyam lassan 4 év alatt teljesen átállt "itthoni, anyai"üzemmódba(amit nem bánok, mert most ennek van itt az ideje)