Már hálózsákban, alvás előtt |
Ha ültettük, akkor rövid időn belül eldőlt.
Ennek most vége:)
Az utóbbi 1-2 hétben rohamtempóban fejlődött(fejlődik)a mozgása.
Anyja, Apja legnagyobb örömére.
Első homokozós délutánján is túl van Vinci.
Fotógén |
Ennek most vége:)
Nem vagyunk nagy játszóteresek, az udvaron minden adott a tomboláshoz.
A közösség, társaság kedvéért szoktunk menni 1-2 órára.
Ha van babahinta a játszótéren, azt kipróbáljuk, de ennél többet nem tudtunk.
Vécsey lakótelep homokozójába tettem bele a kisebbik uraságot és meglepődve tapasztaltam, hogy nem eszi a homokot, nem szórta bele a hajába(sajna más igen), hanem túrja, dagonyázik benne(a tesója gondoskodott arról, hogy ne legyen száraz a homok a keze alatt)
Ezen a játszótéren van egy pókhálóhoz hasonló mászóka. Egy bátor Pókember nem hagyhatja ki, de még szüksége volt a segítségemre. Önállóan nem tudott felmászni rá(szandit levettük, de a koncentrálástól így is remegett a keze-lába), addig Vini nem a babakocsiból figyelt, hanem a lábamnál "homokozott".
(Már több alkalommal láttam, hogy közmunkások takarítják a homokozót)
Első buszos élménye is megvolt.
Kipróbáltuk a 36-os alacsony padlós buszt, amivel a városközpontig mentünk. Ott elintéztünk ezt-azt. Bőrig ázva értünk haza.
Sőt, Tescós buszon is utaztunk. Pikk-pakk ott voltunk és szerencsére a megállótól nagy táskákkal, két gyerekkel nem is kellett sokat sétálni.
(Az első ajtón felszálltam a babakocsival és figyelmeztetett a sofőr, hogy a középsőn kéne:)
Az utazóközönséget szóra bírták a fiúk: "Jajj, de cukik!""Milyen aranyosak"és még fokozták:):)Mosolyt csaltak a mélabús emberek arcára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése