Ha a belvárosba megyünk, akkor mindig rádöbbenek, hogy itt Pest külső kerületében mennyire burokban élünk. Falusias a környezetünk, kertes övezetben lakunk...és felénk szombat délutántól hétfő reggelig ember alig van az utcán. Helyette hallani a kakas kukorékolását, a kutyák ugatását, a macskák bagzását.
Gyerekeknek ideális, nincs kutyakaki az úton, nem annyira büdös a levegő, mint a belvárosban, szélesebbek a járdák, több a zöld.
Ha a fiúk felnőnek és bulizni mennek biztos fognak szentségelni, mert ritkán mennek az éjszakai járatok és bulis, zenés helyek messze vannak tőlünk.
Most viszont biztonsággal kimehetnek az udvarra játszani, minden, ami most fontos elérhető távolságban van(ovi, orvos, gyógyszertár, bolt, barátok, programok), ismerjük a szomszédainkat, három szomszédnál kisgyerek is van(van közös beszédtémánk:)
Amióta Kende megszületett nem használtam a tömegközlekedés, egy-két alkalom kivételével. Kényelmes autóval közlekedni, gyorsabb, megkockáztatom, hogy talán olcsóbb is(ha ingyenes parkolóhelyet találok az úticélomnál)
Kendussal ült már villamoson, buszon, metrón(Vinci a 2-es villamoson adventkor)
Vártam az alkalmat, amikor mi is kipróbálhatjuk a 4es metrót!Itthon indulás előtt mondom KEndének, hogy ne a gumicsizmát vegye fel, mert nem esik az eső.(Pókember van rajta), erre ő: "Azért veszem fel, hogy az emberek megcsodálják a Pókemberes csizmám"!
Láttam róla képeket a neten, hallottam , hogy díjat nyert és ódákat zengenek a gyorsaságáról, tisztaságáról, "szépségéről"....és tényleg!Csak lestünk, hogy mennyire európai:)!
A Fővámtérnél tettük le az autót, ott volt a bázisunk. Még mielőtt metróba szálltunk, meglestük a Bálnát és a környékét. Valóban különleges az épület, tetszett, hogy a modern elemeket keverték az antikkal. Bent hungarikumokat árusító üzletek vannak, nincs teljesen kihasználva az épület, sok az üres üzlethelyiség.
Bálna környékét is parkosították,mellette lehet sétálni, az aszfalt alkalmas a bicózásra is, hajókat nézni, kávézni.
A metróval kapcsolatban az első döbbenet, akkor ért minket, amikor az őr közölte, hogy babakocsival nem tudjuk a mozgólépcsőt használni, mert annyira meredek, menjünk ki a felszínre és liftezzünk le!
A jegyet csak automatából lehetett venni, de állt mellette egy számunkra segítőkész őr(nyelvet nem beszélt, a turisták bajlódtak vele).
A metró közepén több oldalról megközelíthető kapaszkodó van, szélesek az ülések és csendes a szerelvény!Egy igazi élmény volt.Természetesen mindkét vonalon mentünk egyet.
Aztán a felújított Kossuth térre voltunk kiváncsiak.
Mióta az eszemet tudom, az épület mindig valahol fel (volt)állványozva. Autók nem hajthatnak be, a gyerek szabadok rohangálhat(bizonyos határok között), Kendus felmászott Kossuth szobrára,
rálépett a frissen telepített gyepre, kipróbálta a mini "vízesést"is.
Zoli legalább százszor elmondta, hogy milyen szép!Nem tudott vele betelni.
Kossuth tértől pár utcányira van az Olimpia park. Itt már Vinci jelzett, hogy elég volt neki a kirándulásból, menjünk haza vacsizni, aludni. Kendus hintázott, mászókázott. Ide több idő kell,mint amennyit mi ott töltöttünk. Zárt, őrrel védett, wc, pelenkázó, gumiszőnyeg, új játékok(és sajnos tömeg)
A belvárosnak azt a részét, ahol jártunk kifejezetten szerettem, de nem tudnék ott élni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése