Múlt héten volt a szülői, már ezen a héten eljöttek az óvónénik családlátogatásra.
Szeptemberi kezdéssel vették fel a közintézménybe Kendust, januári kezdést kértem, de rugalmasak. Felvetődött bennem, hogy mi lenne, ha márciusban kerülne nagyobb közösségbe(kevesebb betegség, Vinci már nagyobb, könnyebben tudnám beszoktatni és valamennyire kialakulna már az immunrendszere), mondták, hogy beszéljem meg a vezetővel.
Lesznek családi napok nyár végén, amire szeretnénk elmenni és bármikor be lehet menni ismerkedni, játszani.
A dadus nem jött, de a két óvónéni igen. Vártuk őket sok szeretettel, gyümisalit és kókuszgolyót készítettünk a kis kuktámmal vendégvárónak.
Kapott egy kiskacsa bábut, ami jelképezi, hogy a kiskacsa csoportba fog kerülni.
Kendussal közösen nyitottunk ajtót, szegénykém várta a gyerekeket is az oviból:)
Beszélgettünk, játszottunk a lurkómmal. Az óvónénik kedvesek, közvetlenek , barátságosak voltak. Azt gondolom, hogy jó kezekbe fog kerülni az elsőszülöttem.
Kende megmutatta a könyveit, játékait és énekelt (a mostani kedvenc katonadalokból egy remixet), mondókázott. Többször elmondták, hogy mennyire szépen beszél, kommunikatív:)
Dagadt a mellem a büszkeségtől, amikor azt mondták, hogy 4 éves fejlettségi szinten van.(ő lesz a legkisebb a csoportban)
Kifelé menet mondták az óvónénik, hogy meglátogatják szomszéd Pankát is.
Kendus mutatta az irányt, beszámolt arról, hogy van kutyájuk(akit Dorisnak hívnak és nem kell tőle félni)és elmondta Panka családtagjainak a nevét is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése