Balatonkenesén nyaraltunk I. rész

Az ismert oldalon vettem két kupont a Hotel Marina Portba, Balatonkenesére. Egyszerre kettőt, mert olcsó volt és összevonható. Így hétfőtől-péntekig csak lógattuk a lábunkat és kirándultunk a környéken.

Elindulásunk napja Zoli szülinapja volt, még nem kapcsolt ki teljesen, ezért történhetett meg az, hogy az M1-es autópálya közepéről visszafordultunk, mert nem lett a ház bezárva.
A kulcsom a szomszédnak leadva, beriasztóztam, kapu bezárva, de a bejárati ajtó nem. Még jó, hogy beszélgetés közben rákérdeztem: "Ugye bezártad az ajtót??"
A szálloda baba/gyerekbarát. Játszóház bent, játszótér kint. Az étterem nem nyújtott nagy gasztronómiai élményt, de a helyszín (szobánk a Balatonra nézett), a wellness mindenért kárpótolt. Kendust ki kellett húzni a medencéből, ha tehette volna, akkor reggeltől-estig benne ázik, azaz úszik.

Az úszógumink az utolsó napra feladta a szolgálatot

Szerencsénk volt az időjárással, kora reggel köd, aztán tavaszias napsütés.
Kendus minden reggel úgy ébresztett, hogy indulunk az uszodába. Még tegnap is ezzel drukkolt elő. Villanyt felkapcsolja és sorolja a programokat:)

Balatonfűzfőn megnéztünk egy Árpád-kori templomromot

és csodáltuk a szebbnél-szebb ingatlanokat. Közelben van Tihany

is, oda is elmentünk. Kendus imádkozott a templom előtt(kicsit összevissza, de tudja a Miatyánkat),

ami már zárva volt, mire odaértünk. A településen folyamatos fejlesztések vannak.

Olyan szép idő volt, hogy lehetett a szökőkútból fröcskölni a vízet

Nyílt egy Levendulaház, ahová szerettünk volna bemenni, de délután 5kor, amikor még nincs szezon, minden zárva van. Kendus minden éjszakát átaludt, jól kifáradt estére. Azt hiszem vele együtt Zoli is, mert ő volt a soros, hogy fusson a fia után:)