Kétségtelen, hogy a gyerekek örülnek a legjobban a megmaradt sok hónak. Az idei télen bőven van lehetőségük szánkózni a fiúknak.
Hétvégén azt mondta Kende, hogy rakjak be nagy méretű nejlon zacskót(más szót használt, nem emlékszem mit, de idő kellett mire leesett, hogy mire gondol), mert a héten 3 tesi kinti és ők azon fognak a dombról lecsúszni. Az iskolás öltöztetése nehezített, ő már nem vesz fel anorákot, mert az dedós. Egy kivétel: roraté mise. Eddig elzárkózott a hótaposótól is, a bőrcipője teljesen elázott, itthon a radiátoron szárítottam, de bebüdösödött. Több helyen néztem neki hótaposót, a Hervisben volt olyan, ami esztétikus is volt, de már nem találtam a méretében. Végül a Decathlonban vett az apja(mindenkinek onnan van az osztálytársak közül és a méret is nagyjából egyezik). Első nap még nem húzta a lábára, másnap már rájött, hogy jobban jár:)
A zacskót lecseréltük szánkóra. Többen visznek az osztályból, nincs vita, a miénkre 3 vékonyabb gyerek is ráfér. Nagy élmény, hogy a dombos játszón csúszkálnak, arról mesél egész este. Ki kivel, milyen sorrendben, hogyan csúszott. Annyira hatott rá, hogy álmában is ezt meséli:)
A portás néni megengedte, hogy bent is maradhat a suliban(neve, osztálya rajta).
Szerencsére van egy másik szánkónk is(mindkettő régi, ősi darab, autós kötéllel), amit Vince visz magával az oviba. Ők nem mennek dombos részre, az autótól az oviig(néhány méter)húzom és vissza. Itthon még az udvaron köröznek.
Vince nagyon jó erőben van, simán elhúzza Kendét, sőt még fut is vele.
Most olvad, délutánra is ígértük a szánkózást, nem lehet megunni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése