2,5 napot töltöttek a fiúk Zolival(Roni és Erika is vállalt néhány órát). Eddig fél napnál nem volt több(kivéve 8-15.30-ig tartó ovis napok), amit külön töltöttünk volna. Erős szimbiózisban élünk.
Továbbképzésen/csapatépítő tréningen vettem részt a hétvégén. Sokat nevettem(drámapedagógia órán még a könnyem is kicsordult), hiányoztak nagyon, de annyira pörgős, érdekes előadásokon, beszélgetéseken vettem részt, hogy reggel és este beszéltünk csak telefonon. Az agyam másra fókuszált.
Csütörtök este felmosva, rendben, tisztán hagytam itt a házat. Szombaton kaptam egy sms-t: "Romokban a ház, de szeretünk a gizda, a nyafka és én."Zoli jól bírta a kiképzést, könnyen vette az akadályokat, de rend és tisztaság nem volt már mire hazaértem. Nem is ez a lényeg, kb. 1 óra alatt kisebb noszogatás után közösen takarítottunk.
Előre főztem a hétvégére. Kérésükre bekevertem egy nagy adag palacsintatésztát, Zoli kisütötte. Pácoltam husit, na arra fel kellett hívnom a figyelmét, hogy ott figyel a hűtőben, mirelit krumpli a fagyasztóban. Sajtgombócos zöldséglevest kaptak mellé. Mindezeket felírtam a krétatáblára is.
Aludni alig aludtak/pihentek napközben. Ma már 17 után megfürödve, illatosan ültek le mesét nézni, aztán jött a könyvmese/beszélgetés és 19-kor már mindketten durmoltak.
Kendus azt mondta nekem a telefonba: "Anya, ahol te vagy ott mennyi az időtolódás?" Kende én Magyarországon vagyok, belföldön. Válasz: "Ja, akkor nem Afrikában!"
(Nem mintha Afrikába olyan gyakran utaznék:)6 évvel ezelőtt még kettesben voltunk Egyiptomban, Tunéziában)
Vinci hangosan NYANYÁZOTT a telefonba!
Kaptak meglepibe egy gyönygyfűzős játékot, nem tudom mi a pontos neve. Olyasmi, mint a tüsi, csak ezt le lehet utána vasalni és pl. nyakláncot készíteni.
Az élet úgy hozta, hogy a jövő hét szombatra is kaptam munkát, igaz 10-17-ig, de mégis távol leszek tőlük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése