Kedves Mikulás!

Ezt a levelet Kende fogalmazta meg a Mikulásnak, az óvónéni pedig leírta. Itthon rajzolt a Mikulásnak és a Jézuskának is. Biztosra ment: a levelet az ovi folyosójára kitűzték.

Kedves Mikulás!
Szeretnék egy Hot Wheels kocsit,  gumi kígyót, színes köveket, egy  igazi élő hörcsögöt, Scapman zenét és még egy halacskát. Geomag játékot, ígérem nagyon jó leszek, nem fogom Anyát felbosszantani.
Kende

Advent első vasárnapja

Minden évben ugyanaz a virágkötő készíti az adventi asztaldíszünket, ragaszkodom hozzá, nagyon ügyes és gyönyörű dolgok születnek meg a kezei között. Lehetne saját kezűleg is készíteni, nem nagy ördöngösség, de ezt másra bízom.
Vinci, ahogy kitettük az asztalra-hét közepén-azóta mutatta, hogy gyújtsuk meg a gyertyát rajta.

Elfújni imádja a tüzet. Esti menet része a mécsesek meggyújtása: lámpásokban, asztalon, gyertyatartóba.
Advent első vasárnapja nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna. Röviden: Kendus sakkversenyen vett részt, minden menet után elsírta magát. Második forduló után hazahoztam, közben oltári ordítást csapott az utcán. Nyilván a stresszhelyzet, fáradság ez hozta ki belőle. A tanulságot levontuk.
Hazajöttünk és mindenki aludt.

Ez volt a nap fénypontja, Kende három órán keresztül húzta a lóbőrt. Este dekoráltunk.
Virágzik a karácsonyi kaktuszom,

nyílnak az orchideák!A fiúk már az adventi naptárat nézegetik.

Találkozás Krisztiékkel

Kevés barátom van, de hozzájuk ragaszkodom. A barátság is olyan, mint a szerelem, dolgozni kell rajta, nem szabad a másikat elfelejteni. Két barátnőm van a gimiből(6. osztályos gimibe jártam), tehát ha az éveket számolom, akkor már általános iskola óta. Ziával padtársak is voltunk.
Aztán jött az egyetem. Nagyon szerencsés csillagzat alatt voltam egyetemista és koleszos(a falu, Piliscsaba adta lehetőségeket kihasználtuk).Összetartó, szoros kapcsolatok alakultak ki a szakokon és a kolesz berkein belül is(már gimiben arra vágytam, hogy egyetemistaként kollégista legyek)
Első lakói voltunk a lánykollégiumnak, minden új volt és viszonylag modern. Ketten kerültünk egy szobába, négyen használtunk egy mosdót, szintenként egy konyhát.
Először én költöztem be a harmadik emeleti szobába, aztán Kriszti. Beültem egy bevezetés a történettudomány című szemináriumra(erre is emlékszem, nem kopnak az emlékeim:), senkit nem ismertem, volt mellettem hely. Jött Kriszti, mellém ült, délutánra kiderült, hogy egymás lakótársai vagyunk. Teljesen más kapcsolat alakul ki két ember között, ha együtt is "élnek", közösek az élmények(vizsgaidőszakot)együtt vészeljük át

Egyszer régen, a képet tőle kaptam

és ha lehet, akkor közösen étkezünk is. Amikor az egyikünk "távol"volt, akkor a másik üzenetet hagyott neki(mind megvan:) Kriszti jött velem nyelvjárást gyűjteni, lazulni, könyvtárazni.
Ő Németországba költözött(2017-ben hazaköltöznek!!), ha tehetjük, akkor találkozunk, de skype-n gyakran beszélünk. Neki két lánya

4 hónapos Léna baba, aki végigaludta a bandázást

, nekem két fiam született.
Vasárnap a győri állatkertben volt a találkozási pont. A fővárosban is jó idő volt, de Győrben a nap is kisütött kedvünkre.

Meglepődtünk, hogy a szép idő ellenére nagyjából rajtunk kívül egy pár volt az egész állatkertben(és a belépő jóval olcsóbb a Budapestinél). Lurkóknak a játszótér jött be leginkább,

igényes, modern fából készült játékok vannak, egy része, hasonlít a kalandparkokéhoz, nehéz volt onnan elcsalogatni őket.

Kendus gyakran antiszociálisan külön, leszakadva tőlünk sétált.

Kiara, Kende, Vince

Vincinek az állatok etetése tetszett a legjobban(másnap vettem észre, hogy egy zacskó bontott zoocsemege büdösödik a zsebembe)

Az állatkert nem nagy, könnyen körbejárható, a téli időszakban nincs állatbemutató. Láttunk zsiráfokat, gyönyörű bengáli tigrist, albinó pitont, flamingókat(melléjük stílusosan flamingó virágokat tettek be), tengeri malacokat,akiknek spéci kifutópályájuk van, zebrákat, tapírokat, macikat.

3 körül mindenki megéhezett, egy közeli étterembe vetettük be magunkat(nekem voltak fenntartásaim a fiaim viselkedését illetően), de meggyőztek, hogy adjunk nekik esélyt. Egy ideig bírták is, rajzoltak(lapot a pincérnőtől kaptunk) Ahogy leültünk az asztalhoz mindkét fiamnak kakilnia kellett(egyszer ránk is nyitottak). Amikor már Vinci az asztal alá bujkált, addigra nagyjából be is fejeztük a korai vacsorát. Nagy adagot és finomakat ettünk a Horváth étteremben.
Örültem, hogy összejött a közös program!

Nyílt napon a körzetes iskolában

Megnéztem a körzetes iskolánkba egy negyedikes angol tagozatos órát és egy elsős matek órát. Kendus imádja az angolt, a csoportban elhangzottakat itthon mondja, szivacs agya van, az egyik óvónéni csak angolul beszél-úgy tudják a gyerekek, hogy nem is tud magyarul-, a másik is angolul beszél, nagy ritkán, ha nagyon indokolt szólal meg az anyanyelvén. Szeretnénk, hogy az általános iskolába is már az első osztálytól tanuljon angolt. A negyedikes angol óra azért érdekelt, mert az a tanítónéni lesz elsős szeptembertől, az elsős matekra azért ültem be, mert akkor a negyedikeseknek rajz és tesi volt(ami annyira nem érdekelt)

Mindkét óra nagyon tetszett(anyaként és szakmai szemmel nézve is)

Matekon énekelve kezdtek számolni, pörögtek, egy percre sem untam el magam, játékos ötletei voltak a tanító néninek. Például teregettek ruhákat, amik számmal voltak ellátva,dolgoztak párban és egyénileg is a gyerekek. Mindenkit megmozgatott.

Az angol kiscsoportos óra volt, ha jól emlékszem kb. 10 diák volt a teremben. A "There is, there are" volt a téma, itt rajzoltak, beszélgettek, munkafüzet feladatait oldották meg a gyerekek. Odajött hozzám a végén a tanár, megkérdezte, hogy kinek a kije vagyok. Elmondtam, hogy egy leendő elsős kisfiúé, invitált egy elsős angol órára is, de nekem mennem kellett.

Az iskolának óriási udvara van, nagy az épület, kivül-belül felújított, barátságos, tágas tantermekkel. 18 volt az elsőben az osztálylétszám, ami szerintem ideális és mindennap 5 órájuk van a gyerekeknek. Ez is bírható(abban biztos vagyok, hogy Kendus az 5 órától is ki lesz purcanva)

Közel van hozzánk. Sajnos rossz a híre. Zoli elzárkózik tőle, legközelebb is lesz ilyen, ha megoldható, akkor ketten megyünk el. Engem meggyőzött. Az ovis csoportból senki nem jönne ide, teljesen ismeretlen gyerekekkel lenne Kende, ha úgy döntünk, hogy ide megy.

Úgy gondolom, hogy alsó tagozatban a tanítónéni személye a döntő. Nekem szimpi volt!Ne legyen úthenger, melegszívű, nyitott, kedves tanítónénire vágyom, akit szeret Kendus és viszontszeretik. A legfontosabb még, hogy megtanuljon írni, olvasni, mert ez a tanulás alapja, szeressen iskolába járni és élményként(játékosan)tekintsen a tanulásra.

Nem szeretnék napi 6-8 órát, nem szeretnék "versenyistállót".

Lesz majd iskolanyitogató, ahová elvisszük Kendét is.

Jó tesók

- Tudnak együtt játszani.

-A nagyobb minden édességet megoszt a kisebbel
-Kisebb mindig nyom a fogkrémből a nagyobbnak is, kérnie sem kell.
-Ovi udvarán minden konfliktusban a kisebb mellett van.
-Tévé csatornán nagy az egyetértés, a hülyeségben a kicsi megy a nagy után.

-Ha a kisebb hisztizek, akkor a nagyobb ezzel vigasztalja:"Nyugi, nincs semmi baj!"
-Bármelyik elkezd sírni, a másik szolidáris vele.
-Nagy hagyja, hogy a kicsi megmossa a haját.
-Nagyon tudják egymást félteni

Nyanya

Vincinél beindult valami:)
Egyszerűbb szavakat kezdett el mondani, sokszor nem értjük, de legalább mondja. A legcukibb, amikor maga elé veszi a könyvet és mondja és mondja a kis halandzsa szövegét, be nem áll a szája.
Az ovis logopédussal sikerült beszélnem, ő is látja/hallja a változást. Nagy változást tapasztal ő is!Ahhoz képest, hogy szeptemberben még semmi hangot nem adott ki az oviban, ahhoz képest megvan neki a legtöbb hang(az 'i' pl még hiányzik). A héten újdonság volt a 'la, lá'. Szolmizálva énekeltem neki, jót kacagott rajtam, de nem utánozta le.
Nyanya lettem, nyanya egyenlő anya.
A logopédus megkérdezte, hogy miért ragaszkodunk az angolos csoporthoz. Elmondtam az érveimet: szuper óvónők(2 magyar, 2 angol+1 dadus)ilyen személyi feltételek mellett több figyelem jut a gyerekekre. Tesóval van egy csoportban, eleinte tartottam tőle, hogy Kendén fog lógni, őt fogja nyüstölni, de mindkettő másfele megy bandázni. Vinci az első perctől fogva elfogadta, befogadta, megszerette az óvónénit. Most már abban is biztos vagyok, hogy kötődik hozzájuk.
Délután vagy az ölébe ül vagy fogja a kezét, egy biztos a közelében van:)
A dadusnak a jobbkeze:) Tolja a kajás kocsit, pakol. Itthon az ételmaradványos tányért vagy beledobja a mosogatóba vagy a szemét a tányérral együtt kerül a kukába. Imád teríteni, ha kell ha nem mindenkihez kerül sütis villa is.
Kemény az angol. Az egyik óvónéni nem szólal meg magyarul. Angol 8-12-ig van, ha az idő engedi, akkor 45-50 percet az udvaron töltenek, tehát nagyjából 3 órán keresztül hall a magyaron kivül idegen nyelvet. Most az a koncepció, hogy amíg a többieknek angol foglalkozás van, addig vele a magyar óvónő külön foglalkozik. Hétfő, szerda délelőtt logopédián van 8-tól, hetente egyszer gyógypedagógus is elviszi.
Pedzegette a logopédus, hogy mi lenne ha az ovin belül más csoportba vinném. Itt olyan jól érzi magát, miért vegyem majd ki?!Ő azt mondja az angol miatt. Több logopédust, szakember véleményét kikértem a témával kapcsolatban, egyik 'A'-t mond, másik 'B'-t, nincs egyöntetű vélemény.
Hiszek az integráció erejében, szerintem itt sokkal többet tanul, mint egy logopédiai közegben.
Megbeszéltük, hogy összedolgozunk. Mindennap foglalkozom vele, persze játékos formában és kb. 10-15 percet, hetente egyszer hozzánk is jön logopédus. Most holnapra az oviba viszem a kártyáinkat az 'Én is tudok beszélni'című könyvből.
Így állunk.

Eötvös cirkusz

Nem vagyok oda a cirkuszért, de a gyerekéért az ember mindent megtesz.
Pocaklakó volt Vinci, amikor utoljára voltunk Eötvös cirkuszba, abban az időben eljutottunk a Fővárosi Nagycirkuszba is. Könnyebbség, hogy a cirkuszi sátort tőlünk 1,5 km-re állították fel.
A hét elején már az út mellett, hangosbemondóban és az ovikban is láttuk a plakátot. Vinci 14 körül ébred, a 15-s kezdés teljesen ideális.
Délelőtt szóltam Öcsinek, ha van kedvük, akkor jöjjenek ők is. Jöttek.

14.45-kor találkoztunk a Tescó parkolójában, arra nem gondoltunk, hogy 1. ekkora tömeg lesz, 2. ilyen árakra. Ha visszagondolok arra a bizonyos Eötvös cirkusz előadására, akkor az jut eszembe, hogy ügyes artisták voltak, a buzogányosok(talán ők a névadói a cirkusznak?)és volt egy autó a porondon. Hétvégén nincs családi kedvezmény, csak hétköznap. 5 szórólapot gyűjtöttünk be, ezekre járt kedvezmény, ha a C szektorban ülünk. Mi oda vettünk jegyet, máshol nem is lett volna és érkezési sorrendben van a helyfoglalás. Így is jó helyre ültünk.
Attól tartottam, hogy Vinci a 2 órás előadást hogy fogja bírni, nem az egyhelyben ülős gyerek. Egy szünet volt a két rész között, ami kellett is, mert vedelték az extrán fűtött sátorban a gyümölcslevet. 2 mozgó wc-t hoztak, előtte kígyózó sor, szerencsére ebben a fiúknak könnyebb dolga van.
Vincinek közel 1 órán keresztül tátva volt a szája!Csodálkozott, ámult-bámult!Vicces volt, hogy nem az artistát figyelte, hanem a hógépet!Az ölemben volt végig, a második részben kezdett el nyafogni a kukoricáért(ami drága és sótlan), persze kapott és az első 2 percben sikerült a zacskó tartalmát kiborítani a földre.
Kendus a "halálkerékben"fekete sapkában futó artista látványától teljesen kiborult.Nagyon féltette, hogy onnan a magasból lepottyan és jajj most mi lesz. Oda se mert nézni.
Ami nem tetszett az a hangosítás volt, recsegett az egész, nem értettük mit mondanak a manók. Csak egy artikulátlan hangos beszédet hallottunk. Az egész műsor télapós volt. A nézők koordinátákat kerestek aminek segítségével megtalálják a télapót. Segítségként lehetett elemlámpát vinni(nálunk nem volt)
Állatos mutatvány kettő volt, aminek kifejezetten örültem(egy tevés és egy tigrises). Nehezen raktam össze, hogy ebbe a télapós műsorba hogy jön a Jégvarász és a Star Wars. A gyerekeknek tetszett és az a lényeg!

Házépítős szülinapi meghívó

Kendusnak ovis kora egy témához köthető-ami, akkor leginkább érdekli-szülinapi meghívója van. Kizárólag saját kézzel készített. Ehhez kapcsolódik szorosan a szülinapi torta formája is. Tavaly legós volt, pókemberes, autós.
Idén házépítős lett. Olyan meghívót kerestem, amit ő lassan 6 évesen is simán meg tud csinálni.
Nagyon egyszerű koncepció alapján készült, gyorsan kivitelezhető(figyeltem arra, hányat készítünk)
Első körben Kendus rajzolt a meghívottnak

, ráírta a nevét(kis segítséggel), erre a lapra került a meghívás szövege is(tőlem).Egy kis adag play doh gyurmát folpackba csomagoltunk.

Ő választotta le a nagy darab gyurmából a kis labda méretűt és formázta. Mellé kb. 10 fogvájót tettünk, ezt begumiztuk. Gyurmából és fogvájóból házat építhetnek a gyerekek. Ehhez egy rajzot mellékeltünk(ragasztóanyag a gyurma), koncentrációt igényel, fejleszti a kézügyességet:)
A meghívót, gyurmát, fogvájót egy kis pudingos pohárba tettük(ebből tartalékolok mindig), ráragasztottunk egy télapós matricát és papírba csomagoltuk.
Az egész olyan, mint egy kis ajándék.

Kendeszáj

Hétről-hétre változik, hogy mi a menő játék az ovisok között. Annyi szuper játékuk van a csoportszobában, babakonyhában is, többek között  nagy sláger a paróka.

 

Múlt héten megjelent a "csillagszörny"fogalma nálunk.

Később tárgy formájában is, köszönhető az Apjának:)
Az egész olyan, mint egy kinder figura, semmi különlegeset nem látok rajta. szerepjátékozni, pörgetni lehet és ennyi, jóval drágábban kapható, mint egy kinder és itt még csoki sincs.
Csak mondja, hogy az egyik ovistársa hol vette, másodjára jutott el a tudatomig, hogy mire gondol.
"Mócsi Körtén"- Móricz Körtérnél:)

Dühítő

Fogadóórát kértem az ovis logopédustól, aki hetente kétszer(szakértői vélemény szerint háromszor kellene, de a kettőnek is örülök)viszi Vincit foglalkozásra.
Már az elérhetőségét sem volt egyszerű megkapnom(kérdőn nézett rám az óvónéni, hogy miért nincs a faliújságon), aztán sokadik kérésre csak sikerült.
Megbeszéltünk egy hétfő reggel 7.30-as találkozót, ő is és én is 8-tól dolgozunk.
8-ig vártam rá, majd hívtam(erre nem reagált) és írtam neki egy sms-t(ő is tudja az én számom), hogy bocsánat, de én eddig tudtam rá várni, keressen meg egy újabb időpontért.
Valamikor 11 körül hívott, hogy ezer bocsánat , de ő elfelejtette.
Hm.
Újabb időpont megbeszélése(mert engem igenis érdekel, hogy, mint szakember ő mit és hogyan lát a fiam beszédfejlődését illetően).
Majd hozzáteszi, hogy vasárnap írjak már neki egy emlékeztető sms-t a fogadóóra időpontjáról.
Visszakérdeztem: nincs naptára, mobilja, ahol egy feljegyezhetné és pl. a telefonja emlékeztetné????
Ez az, amit én soha nem tennék egy szülővel.
Különbözőek vagyunk.
Dühös voltam.

Folyik a betonból a víz a házunk előtt.
Kihívom a vízműveket, amire kiérnek már az egész burkolat ellepte a víz, mindenhol pocsolya.
Megállapítják, hogy valójában csőtörés van.
Majd 36 óra múlva kijönnek ismét(!)és megoldják a problémát.
De miért nem most, amikor itt vannak, miért kell 36 órát várni?????

Halloween

Halloween after party volt az oviban péntek délután. Idén alaposan körbejárták az oviban a témát(lévén angol csoportba)járnak a gyerekek. Kicsit későinek éreztem a bulit, mindjárt itt van advent, mi meg halloweent ünnepelünk. A fiúknak nincs denevéres, tökös, foszforeszkálós felsőrészük, Kende szeretett volna egy ilyet kérni, elmentem az Aldiba, de sajnos már nem volt a méretükben.
Zoli külföldön volt(sajnálom, hogy nem vett részt a buliban, a nevében jelentkeztem tökfaragásra:) a faliújságon 15.30-as kezdés szerepelt, ami nálam pénteken kivitelezhetetlen, mert 15. 30-ig dolgozom(persze el lehet kérezkedni, de már a gyerekek betegsége kapcsán megtettem), szerencsére Roni vállalta, hogy ő odamegy kezdésre én meg becsatlakozok.
Előző este több tepsivel sütöttünk kókuszos csillag formájú apró kekszeket, vittünk házi citromfüves limonádét, sütőtököt és faragni való tököt. Kivettük a részünket.

A gyerek tanultak magyar és angol "tökös" verseket, angol ijesztgetős mondókákat. Vinci az utóbbiból annyit mond, hogy PUKKK!De azt teljes átéléssel.
Kézműveskedtek,

készült tök papírból,

só-liszt gyurmából(ételfesték adta a szép sárga színt), álarcot tettek az arcuk elé, úgy kéregették a szülőktől az apró cukorkát. Az oviban saját kezűleg dekoráltak egy papírzacskót, abba gyűjtötték a nasikat. Kendus minden felnőtthöz odament és angolul kérte a jussát, Vinci odarohant , mosolygott egyet és tartotta a zacskóját. Mindketten szeretik a dadus nénit is, Vinci a bújósabb fajta, ő többször odaszaladt incselkedni I. nénihez.
A buli azzal zárult, hogy az udvaron a kifaragott tökökbe mécsest gyújtott az óvónéni.

Sötétben, fáradtan értünk haza.

Emlékezetes iskolalátogatás

Annyira, de annyira kiborított a lassan iskolás Kende, hogy csak na.
Benne volt a pakliban, hogy fáradt lesz ovi után, mindig az, leszívja teljesen az agyát. Minden nap reggel 5 körül ébred-igen, hétvégén is-, ami azt jelenti, hogy délután 16 után nem lehet vele semmit kezdeni, kezelhetetlen, az oviban legalább lepihen,  itthon fut az egyik szobából a másikba, nem tud magával mit kezdeni, ajánlok fel néhány játéklehetőséget, de neki egyik sem tetszik(olyat, amivel egyedül is el tudja magát foglalni, mert Vinci alvásidejében próbálok a háztartással haladni, hétköznap esélyem sincs)
Reggel kifejezetten kértem, hogy vigyázzon a ruhája tisztaságára, csúszik-kúszik a homokba, sárba, földön, mint egy bölcsis. Komolyan mondom mindennap kell a ruháját mosni, Vinci figyel a ruhájára, ő pedáns(mint, ahogy a rendszeretete is más, mint a bátyjának).
Gondoltam, még indulás előtt bedobok egy váltás nadrágot neki, szükség is volt rá. Az oviban felhúzta, aztán még a kapu előtt beleesett a vizes fűbe, csupa zöld lett a kék nadrág.
Előbb odaértünk a sulihoz-nem körzetes, szomszéd kerületben van, de közel hozzánk, ettünk egy rudit. A suliban állunk a sorba, még a bejelentkezés előtt és oltári nagy hülyeségeket kiabál, mint akinek, nincs ki a négy kereke. Találkozunk ismerőssel, kérdezi, hogy vagyunk.Kende válaszolt: "Őrültek napja van!!!!!"-mindezt ordítva.
Elvittem mosdóba, próbáltam vele szépen beszélni, hogyan viselkedjen, bújjon elő belőle a normális , okos, ügyes Kende.
Kérdezi a tanító néni, hogy hívják. Válaszolt: OÁÁÁ!!!Akkor egy kicsit szorosabban fogtam a kezét, kérdezték hol lakik. Válaszként bemondta az ovistársa utcáját. Az, hogy melyik oviba jár, tudja, de arra már nem válaszolt, csak visított. Itt gondoltam azt, hogy le kellene lépni, nem tud viselkedni. Fiús zavarában, adta a hülye gyereket. Hiába mondtam, hogy intelligens, okos.
Az érdeklődő szülőknek tartottak egy több,mint egyórás szülő értekezletet, a gyerekeknek addig egy tanteremben feladatok voltak. A jelenlévőket csoportra osztották, húztunk egy kártyát, mi tanító bácsihoz kerültünk, aki közvetlen, szimpatikus, vidám, mosolygós 50+férfi volt. Kende elsőként bement a tanteremben, leült a hátsó padba, hiába mondta a tanítóbácsi, hogy az elsőbe üljön.
A padokon már egy kosárban zsírkréta, olló, ragasztó bekészítve. Kende leül és közli, hogy ő nem szereti a szírkrétát, inkább iphone-t használna.....ő, akinek nagy ritkán van a kezében az iphone...
Amikor elmentem és ő ottmaradt a teremben, egy kisebb hisztit produkált. Aztán a végén 4 piros ponttal, egy kézzel készített kartonpapíros sünivel és egy új mondókával várt. A tanító bácsi nagyon megdicsérte, mondta, hogy nagyon okos!Szerintem is, de a bemutatott viselkedésén kibuktam. Sikerült magára felhívni a figyelmet.
Több iskolát megnézünk, aztán majd a tanítónéni személye, a közeg alapján döntünk.

Lányok gyűrűjében

Az őszi szünetben, amíg Zolival dolgoztunk, IKEÁZ-tunk, addig a húgom és a keresztanyám lánya vigyáztak a fiúkra. Lili-unokatesó-is átjött hozzánk. Egy délután alatt Vincit megtanították tökéletes szelfit készíteni. Ment a bulizás ezerrel, videóanyagokban rögzítették nekünk a történéseket. 

Álmos szülinapi bulija

Álmos bulija volt Vinci első olyan szülinapi partyja, ahová, mint pajtit hívták meg. Igazából, az egész családot, szülős meghívást kaptunk.(Nálunk mindig szülőmentesek a gyerekzsúrok, aminek szerintem több előnye van, mint hátránya)
Kende idegesítően sokszor kérdezett rá arra, hogy hány óra és hány perc van az indulásig. Nagyon izgatott volt!Ő állította össze az outfitjét:)Haját egy kis víz segítségével belőtte:)Parfümöt kért az Apjától, én meg a fogmosást kértem tőle:)

Külön ajándékozott a két fiú, ezt szerették volna az enyémek. Előző nap vettünk két ugyanolyan papírtáskát.
Legós kakós keksszel is köszöntöttük az ünnepeltet. Kende mérte a hozzávalókat, csak a keze mellé kellett tenni, kavarta, nyújtotta, szaggatta a tésztát.

Ügyes ő, ha akar.

Valahogy a konyhai tüsténkedése olyan 4 éves korára elapadt,

Be van fogva a házimunkába

ellenben Vinci aktívan tevékenykedik, ha kell, ha nem.

A keksznek volt sikere, többen megjegyezték, hogy az fogyott el leggyorsabban a "gyerekes"asztalról(külön rész volt a felnőtteknek finom italokkal:), pedig cukor helyett méz került bele és az is minimális. Itthonra is hagytunk egy tepsivel.
Álmosnak egy nővére és egy bátyja van. Vinci az első pillanatban kiválasztotta magának Levit(Álmos bátyját, pedig soha nem találkoztak még), nyüstölte rendesen. Levi autista, kicsit tartottam tőle, hogy viszonyul Vincihez, de szuperül megértették egymást. Egy idő után átpártolt Álmos nővéréhez és vele a lányszobában rajzolt, játszott.
Kendének tetszett, hogy még három ovis társa is ott volt. Csatakosra izzadtak, annyit szaladgáltak(még jó, hogy családi házban laknak), autópályáztak, csatáztak, bújócskáztak.
Vincinek legjobban az tetszett, hogy pizzát készíthetett. Kendét ez nem érdekelte, az öccse neki is összeállította a vacsoráját. Tortáztunk, sokat nevettünk. Új ovis szülőket is megismertünk. Jól éreztük magunkat. Hazaérve az volt az első kérdésük, hogy mi a vacsi???

"Az oviban finomabb!"

Megkaptam.
 "Az oviban finomabb!"-felkiáltással díjazta Kendém a sóskamártásomat.

Nem szeretem a sóskát, az egészről a 80-90'-es évek közétkeztetése tehet. Dédi nem csinált gyakran sóskát vagy ha igen, akkor csak magának, mert tudta, hogy én úgyse ennék belőle. Ha csak rá gondolok kiráz a hideg. Csomós habarásban úsztak a semmilyen ízű zöld levelek. Pedig nem vagyok egy válogatós alkat, nagyjából mindent megeszek(ami látszik is rajtam:)kivétel a sóska, spenót, tejleves(igen ilyen is volt a menzán)és a pacal, disznósajt, körömpörkölt.

Kende azzal jött haza, hogy ő milyen finom sóskát evett az oviban(hozzátáplálásnál is kihagytam) Csak úgy áradozott róla. Ő, akinek a rántott sajt , húsok és a makaróni a mindene.
Több se kellett, mentem, vettem 25 dkg sóskát. A kedvenc gasztroblogerek bejegyzései között kerestem sóskás receptet. Találtam egy mártogatóst, gondoltam ezzel nem lehet mellé nyúlni, krumplifánkkal tálaltam(ahogy Illés Kriszta bejegyzésében láttam). Öröm volt a tányérra ránézni.
Megkóstoltam, nekem bejött...sajnos ezzel az érzéssel egyedül voltam. Sebaj, több maradt nekem:)

Őszi sünis kép

Az őszi szünet utolsó napja van. Tartalmasan és gyorsan eltelt a hét.
Kirándultunk, szülinapi buliba voltunk hivatalosak családilag, Szécsényben is eltöltöttünk egy napot, kézműveskedtünk, sokat játszottunk, mindenki a maga módján pihent.
Valahogy mindig úgy alakul, hogy a mi kerítésünk előtt halmozódik fel a falevél(egyszer szólt egy  idősebb szomszéd, hogy söpörjünk gyakrabban)
Zoli ültetett egy platánfát a ház elé, kerítésen belül van egy sárgabarack-és egy meggyfa, hátul egy cseresznyefa. Ennyi.
Lehullott faleveleket gyűjtöttünk a gyerekekkel. Sokat bevittek a fiúk az oviba, de maradt itthonra is. Kiszárítottuk őket.

Rajzoltam egy  A/4-es méretű fehér lapra egy egyszerű süni formát, a süni tüskéi lettek a falevelek, az orra pom-pom.

Vinci élvezte a munka összes fázisát, ragasztott, leveleket válogatott és piros orrot választott a süninek:)

Egyszerű és gyors elkészíteni.
Kendus sünis kép elkészítése helyett egy nyomdákkal teli zászlót, Vinci csak a nyomdapárnával dekorálta ki az ujjait(a legerősebb Derma tisztítókrémmel sem mosható le)

Kendeszáj

Hungária nagy slágerét így énekli: "Ringló láz, mindenki őrült ringlót láz"

Reggel(inkább hajnalban) kérdezi, hogy ma kiskedd van?
?
Apa azt mondta, hogy kiskedden megveszi nekem a pónis könyvet.
Hosszú a kívánságlistája, amivel nincs is baj, de mindennap vásároltatni akar. Mindig mást.
Most bevetettem azt, hogy leírjuk a Jézuskának, Mikulásnak, hogy mit szeretne és bónuszként még a szülinapja is decemberben van.

Amit eltanult a bátyjától

Grimaszolást

Táncolást

Ördög-orom tanösvény

Nyáron olvastam a Turista Magazinban arról, hogy Budapesten új tanösvényt adtak át. A neten azt olvasni, hogy a XII. kerületben az Eper utcánál kell a 8-as jelzésű buszról leszállni és onnan könnyű sétával megközelíthető a hely. Eper utca még a XI. kerülethez tartozik, Zoli azt mondta, hogy az utca vége már biztos a XII. kerület. Végigmentünk az utcán, a tanösvényt nem találtuk. Több járókelőtől megkérdeztük, hogy merre van az új tanösvény(még egy helyitől is, aki az utcában lakott), de tanösvényről senki nem hallott.

Egy nyugdíjas pár mondta-akinek a háza az utolsó volt az utcában-, hogy erre szoktak kirándulók menni, de tanösvényről nem tudnak. (Gyönyörű házakat láttunk, óriási medencékkel, nem értem, hogy természetvédelmi övezetbe hogyan adhatnak ki építési engedélyt lakóházakra, no comment)

Elindultunk a javasolt irányba, kiértünk a kacskaringós betonútra, ahol a gyerekekkel életveszélyes volt a közlekedés(járda hiányában). Egyre feljebb mentünk, az egyik oldalon sziklás rész, elkerítve, a másik oldalon néhány ház. Ott is kérdezősködtünk, végül visszafordultunk a kiinduló ponthoz és az út másik oldalán, ami nem volt elkerítve, kisebb sziklákon felmásztunk a kőfejtőhöz. 

Zoli mondta már majdnem a kilátónál, hogy nézek visszafelé-milyen magasan vagyunk. Onnantól kezdve izzadt a tenyerem és kértem, hogy 16.30 után kezdjünk visszafelé menni, mert nem tudjuk pontosan hol vagyunk és ránk sötétedik.

A kőfejtőnél két párral találkoztunk, az egyiktől megkérdeztük, hogy tudnak-e egy könnyített utat a hegyről lefelé vagy lefelé is olyan brutálisan meredek úton kell menni(rutinosabbak voltak a környéken és ismertek egy lazán sétálható útvonalról) Kende, magát túravezetőnek gondolta, többször szívbaj kerülgetett, mert ő önállóan egyedül megy, legelöl terepet felmérni. A sziklákon Vinci egy darabig jött, aztán húzni kellett őt. 

A csúcson harapni lehetett a jó levegőből, szedtünk szebbnél szebb faleveleket, rúgtuk az avart,

tobozokat gyűjtöttünk.

Miután a lakott övezethez értünk, Vini feladta a túrázást, lefeküdt az aszfaltra, sapka nélkül.

Apja ölbe vette és visított. Ordító gyerekkel tettük meg az utat az autóig(Törökbálinti úton néztek is ránk kerek szemekkel)

Egyszerűbb úgy tájékozódni, ha legalább táblákat és/vagy jelzéseket helyeznek ki a turistáknak.

Kicsi Óriás

Vinci nem egy átlagos 3 éves 3 hónapos fiú méreteivel rendelkezik.

Sapkát leveszi magáról, marad a kapucni

Óriás. 26-27-es láb. 98/104-es ruha.
Az oviban történt egy kis baleset(nem szokott), az óvónéni/dadus nem talált a szekrényében váltónadrágot(nem kereste elégé, mert mindig van pótruha)
Mentőötletük az volt, hogy benéznek Kende szekrényébe is. Hátha.
Ott szerencsével jártak, feladták rá a 122-es melegítő nacit és nem tűnt nagynak, csak kicsit lezsernek. Sapkát nem csípi, de abból egy méretet hordanak.