Vinci állandóan mosolyog, kacag, vezérként tekint a bátyjára, bújós, anyásapás. Apjával olyan jól elvannak, összhang van köztük. Zoli sokkal jobban kiveszi a részét a teendőkből, mint Kendusnál. Ha kell, akkor elviszi sétálni Vincit(na ezt szereti a legjobban), fürdet velünk(Vinci óramű pontossággal jelzi, hogy 17.30 van és pancsizni szeretne)és próbálkozik már az etetéssel is. Valahogy az utóbbi még nem jött össze úgy, hogy a gyerek szemöldöke, a kanapé, hordozó, ruha, Vinci tokájában ne lett volna ételmaradék.Pelenkáz(Kendusnál mentségként azt hozta fel, hogy olyan kicsi....), büfiztet.
Vinci kopaszodik:)igen, felette is eljár az idő. Hátul olyan a frizurája,mint a vonalkód.
Kendebende Vinci püréjéből mindig kér, a végéből hagyunk neki. Segít a ringó babakocsiban elaltatni a kisöccsét, olyan erővel ringatja, hogy a libikóka hozzá képest semmi.
Kendus minden kis apróságnak nagyonnagyon tud örülni és mindenért hálás, látványosan fejezi ki az érzelmeit.
Szívből jövően tud bocsánatot kérni. Ha társasozunk vagy építünk, akkor Vincit is bevonjuk, partnerként kezeljük(kap a kezébe egy műanyag kacsát vagy egy jengát, amit a szájába vesz)Milyen jó lesz, amikor majd ketten fognak játszani. Szerintem 1-1,5 év múlva.
Olyan jó rájuk nézni, velük lenni, együtt lenni velük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése