Lovakról

Kendebende nagy állatrajongó, ami egyrészt köszönhető annak is, hogy kertvárosi környezetben él.
 Volt már békánk, az udvari vízes vödörbe mászott bele, de hogy honnan jött, az rejtély.
A szomszéd macskái is rendszeresen tanyáznak nálunk, főleg a ház előtti homokba(múltkor a macskakakit szedtem össze, amiben természetesen ő is részt akart venni, ma kiment, hogy szedi macskakait), kutyák minden szomszédnál vannak.
Nem messze tőlünk tartanak sertést, tyúkokat, kecskéket!

Közelünkben(de azért gyalog még Kendusnak messze) van a lovarda, ahová gyakran megyünk. Még jó idő volt, akkor bicóval mentünk, most marad az autó.
Erika is lovagol, volt, hogy az apja elvitte Kendust és pónin lovagolhatott. Ezt nem vállalom be, mert úgy működik, hogy fizetsz 500ft, odaadják a pónit, aztán szevasz. Zoli mondta is, hogy a póni nem mindig arra akart menni, amerre ő. Közben még a gyereket is fogni, na ez nekem már sok.Ez az apjára marad.
Velem ettetni megy. Nyáron dinnyének a héját, télen almát, répát.
Vettem 1 kg répát, külön vannak a törpe pónik, akiket látogatunk. 10-12 póni volt kint a prérin, kevés volt az 1 kg répa. Mondja nekik Kendus, sziasztok gyite pacik, hoztam jépát Golffal:)
Miután elfogyott a répa, Kendus próbálkozott falevelekkel, hiába mondtam, hogy az nem jön be  nekik.
Ettetés után még nézzük őket, Kendus beszélget velük.

Filmajánló: Hadak útja, Spielberg. Lovas, történelmi, megható.