Ribizli

Ma leszedtük a hátsó ribizlibokrunk termésének felét, a másik felét hagyjuk még érni. KEnde nagy segítség volt, a tálba rakta a pipacsot, a gazt, egy-két bogarat. Összenyomta a ribizliket és kifestette vele a felsőrészét, dekorálta még a naciját és a pofiját is.

A ribizli teljesen bio:)és nagyon finom. Amikor megvettük a házat,akkor volt az udvaron szőlő, diófa, málna, ribizli, szeder. A fa életveszélyes volt, a szomszéd házának tetejét nyomta, alpinisták segítségével kivágattuk. LEtt helyette platánfa, meggyfák, ribizlibokor. A bokor szép, terebélyes lett, nem is gondoltam volna.
A gyümölcsöket is kivágatta a kedves férjem(mert kell a terep az autóknak), az udvarra rengeteg pénzt költött(én jobban örültem volna, ha a felújítást a ház belsejével kezdjük, de neki a munkájához fontos a rendezett udvar, nekem meg az életemhez fontos, hogy ne essen le a vakolat a falról)

A ribizliből lett 5 liter limonádé, mind elfogyott. KEndus jóízűen itta, kiszáradás után öröm látni, hogy vedeli a folyadékot.

Este készült ribizlis-mézes-mascarponés torta is. Zoli szerint olyan, mint a cukikba.

Délután Kendus 3,5 órát aludt(rég pihent ennyit), aminek örültem, de soha nem tudom kiszámítani a délutáni alvását, van mikor 1,5 óra és van, hogy 3ó, persze az utóbbi a ritkább. Kijöttek a szemfogai, talán ennek köszönhető a hosszú szundikálás.
Miután uzsonázott, tekertünk egyet a Duna parton. Megnéztük a hajókat is, mostanában "hajómániás" (is). Van egy mesekönyv, amiben szerepelnek a hajók, ez most a sláger. Napjában többször mondja, hogy: hajó.
Egy kisebb fellendülés figyelhető meg az erzsébeti Duna parton.

                                   

A hazafelé vezető út kalandosra sikerült. Végig bicikli út van, sajnos nem közvetlenül a Duna mellett egészen Dunaharasztiig és a csepeli Molnár szigetig. Az úton sok bicilis volt, több gyerekes is. Zoli kitalálta, hogy ne a megszokott úton menjünk haza, hanem kacsázunk. A gyárakat látva tudtuk, hogy Soroksár szélén vagyunk, letértünk a betonozott útról, mert észrevettünk egy átjárót a vasúti síneknél. Egy kisebb tanya mellett haladtunk el, több bárányt, lovat, malacot láttunk. Hihetetlen, hogy kb. 3 km-re a 4 sávos úttól. Felfedeztünk a Pepsi cola gyárát Soroksáron!!
Gyönyörű, napsütéses idő volt, a szél fújt, de jól éreztük magunkat. Ráadásul Kende nyafi nélkül mese után simán elaludt.