Vincénél ma volt a határidő, hogy a classrommhoz csatlakozunk, tartunk majd egy próbát is. Ne érjen senkit váratlanul, ha másnap digitális formában tanul a gyerek és a szülő. Kendééknél ma új online órarend érkezett, át kell nézni, hogy ütközik a testvérekével. Mindez sokat elárul. A hírekben azt olvasom, hogy hétfőtől tesztelik a tanárokat, ne legyen igazam, de többeknél lesz pozitív a végeredmény. Onnantól kezdve borul minden és maradunk itthon. Elfogadom a helyzetet. Úgy gondolom, hogy Vince az első osztályt újra fogja járni, azt gondolom, hogy a szakmából adódóan is rendelkezem módszertannal, de ebben a helyzetben-Vincinél-ez kevés. Nehezen megy. Hogy mi?Minden. Holnap felmérőt írnak az 5-ös bontásból, ami a legegyszerűbb(csak nem neki), ott vannak az ujjaink. Szeptember arról szólt, hogy beszoktatás a közösségbe, iskolába. Október, november pedig a folyamatos tanulásról, azt érzem, másról sem szól. Közben -ez az én hibám-rossz feladatot oldunk meg házi feladatként. Ha megkérdezem a tanítónénit, hogy minden rendben volt?Akkor olyan jó lenne, jót hallani(is), pedig biztos csinált ez a gyermek olyat, ami dicsérendő, csak megközelítés lényege. Persze elhangzik az, hogy Vince nem figyel, nem érdekli, nem akarja...A nyolc általános kell ahhoz, hogy szakmát tanuljon. Ő abban nagyon szuper lesz, ott eljön a flow érzés, amikor dolgozhat. Ha mindhárman itthon leszünk(jelenleg hibridben vagyok), egy-két géppel még nehezebb lesz. Minden rosszban van valami jó: Kende képes az önálló tanulásra,ügyes, precíz, alapos, lelkiismeretes. Csak kikérdezni szoktam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése