Drégely váránál

Sáferkút

Emlékmű

Lehet az avart rúgni

Vár

Szép

Finom, hideg kútvíz

Piknikező hely

Történelmi emlékhely

Jól kitáblázott terület

Kendék(jelen esetben Kende és én) elkezdtek a történelmi olvasmányokkal foglalkozni. Magyarból az egri vár védőinek esküszövegéből kell egy részletet megtanulni(a kikérdezés a héten fog megtörténni). Ha már a végvári vitézekről, harcokról tanulnak kitaláltam, hogy a heti egy túránk Drégely várához vezessen. Gyerekkoromban néhány évet Nagyorosziban laktunk,nem messze a vártól, tehát nekem ismerős a terep. Próbálok olyan úticélokat kitalálni, ami nincs messze a fővárostól és a fővárosiak köztudatában nincs jelen, kevesen ismerik, kevésbé népszerű. Nagy felismerés, hogy a pestiek későn kelnek, mire mi lejövünk egy hegyről kb. ők akkor érkeznek. 10-kor már a parkolóban voltunk, sehol egy lélek csak mi és a természet. Gyönyörű a táj, süt a nap, illatcunami.
Előtte tájékozódtam, a várat és a környékét nem zárták le(a környéke a Kéktúra része). Utánunk jött egy középkorú férfi, hogy ő a helyi szabadidőpark üzemeltetője, ha van kedvünk, nézzünk be hozzá, kaptunk szórólapot is(horgásztó, vízikerék, piknikező stb), persze kihagytuk(a gyerekek lefelé is azt kérdezgették, hogy bemegyünk-e a bácsihoz. Elhitték, hogy 3 után bezárt, kegyes hazugság részünkről)
A hosszabb és emelkedősebb részen indultunk, kb. 1,5 folyamatos szintkülönbséggel. Mire felértünk a várhoz(várromhoz)meglepően láttuk, hogy mennyien ott töltik a húsvétot(még tojáskeresést is tartottak), a fiúk felmentek a magyar zászlóhoz és elindultunk lefelé,elkerülve más embereket. Láttunk döglött kis vakondot(Kende találta ki először, hogy milyen állat tetemét látjuk), őzikét, fácánt, mókust, nyulat. Jóleső fáradsággal értünk haza, Vince az autóban eldőlt és elaludt. Azóta is izomlázam van.
Jöjjenek a képek:

Falu határában