Az iskola majdnem kerek születésnapját ünnepelték. Aznapra esett az ovis juniális is. Zolinak feladtam a leckét: válasszon, melyik intézményben vesz részt a programokon?Az ovit választotta.
Kende reggelről ünneplőben ment(az utóbbi időben úgyis gyakori, hogy fekete nadrág+fehér ing szettet kértek az eseményekre).
Misére épphogy beestem, a templomban tömeg(még kint is álltak), megkerestem az osztályt, akik a sekrestye mellett ültek. Kende még a kezdés előtt bohóckodott. Több, mint 2 órás műsor volt, ebben benne volt a mise és a beszédek is. Sok tehetséges gyerek mutatta meg magát: hangszerrel, versel, énekkel. Pedagógus napon a tanári karnak mondtak néhány kedves mondatot, végül ő már a templomban ezt nem ismételte meg(hangosan és szépen hangsúlyozva szaval)Az egyik tanár verset írt, kitüntették Kendus osztályfőnökét(kezdetektől hűséges az intézményhez),beszédeket hallgattam.
Utána közösen átmentünk az iskolába egy kis agapéra. Gondoltam reggel, hogy gofrit sütök, amiből végül amerikai palacsinta lett, mind elfogyott. Sokszor leragad a gofri tésztája. Sütiztünk, beszélgettünk és az oviba mentünk(minden évben szerencsénk van a tombolával, idén gyorsan elkapkodták a jegyeket, Zoli már venni nem tudott),elkerültük egymást.
Év végén leírhatom, hogy a legjobb döntést hoztuk akkor, amikor kivettük az egyik intézményből Kendust és átírattuk ide. Jól érzi magát, megtalálta a közös hangot az osztályfőnökkel és vannak barátai.
Hátra van még pénteken a bizonyítványosztás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése