Beszámoló a hétköznapokról

Kenduséknál a korit felváltotta az úszást(csak a nagycsoportosok részesülnek ebben a extra programba)
Többször próbálkoztunk már úszótanfolyammal, de vagy beteg lett(láz, nátha)vagy felfázott(ami a fiúknál ritkább, de ő a felfázások közé tartozik). Most, hogy ismét itt a lehetőség, ráadásul ingyenes, lelkesedve számoltam be Kendusnak arról, hogy kedden ezentúl úszni fog járni. Az első reakciója a "nem akarok"menni volt, a második az, hogy XY sem megy, akkor nekem miért kell?
Igaz, hárman mennek csak a csoportból. Végül meggyőztem őt, legalább próbálja ki, adjunk neki esélyt. Előző este, ahogy pakoltam a hátizsákot, jött Vinci is, hogy ő is szeretne menni, neki is bekerült a válltáskájába egy törölköző:)
Délután mondta az óvónéni, hogy volt sírás, mert hideg a viz!!Kijött a medencéből, megvigasztalták, visszament, de mondta, hogy jövő héttől ő kimarad a buliból.

Délutános óvónénink jövő héttől más lesz. Hosszú történet, de a szülőin arról volt szó, hogy év végéig maradhat, szeretik a gyerek őt, szerintem kölcsönös. Jövő héttől új óvónéni, akit jövő héten ismernek meg a gyerekek, ráadásul az angolos brigádban is személyi változások vannak.
Túl sok így fél év alatt(egy magyaros óvónéni is kikerült a képből)

Ma délután egy rögtönzött fogadóórát tartott nekem az óvónéni. Úgy látja, hogy Vincinél kezd beindulni a beszéd, csak az a baj(az ő megfogalmazása), hogy nem a magyar. Csoportváltást javasolt, így év közben(olyat, ami 100%-ban magyar), ezt én nem támogattam, elmondtam az érveimet.
Biztos, hogy nyárig itt tartjuk, aztán meglátjuk, addig sok víz lefolyik még a Dunán.

Kendének 4 hónap alatt 2 cipője használódott teljesen el. Az erősen befelé dőlő bokái miatt gyógycipőt hord. Az egyik Szamos, a másik Maus márkájú. Kész anyagi csőd. Az utóbbinak levált az orra, az előbbinek teljesen szétjött a belső bélése(szétszakadt)

Voltunk iskolanyitogatón a körzetes suliban, ahol heti két nap lesz angol. Farsangi készülődés jegyében néztünk Bogyó és Babócát, álarcot készítettünk, boszit színezett, kalapot dekorált. Nagyon kedvesek, szimpatikusak voltak a tanítónénik. Az angolos tanítónénihez nem ültünk oda, mert bebújt a hátsómba a lassan iskolás, aztán hisztizett és hazajöttünk.

Jártunk fodrásznál is. Olyan kis golyófejűek, imádom őket!