Andi barátnőm javasolta a Rezgőkört. Szombaton kipróbáltuk, mind a négyen.
Közel az Oktogonhoz található a Sóker(www.kristalysobarlang.hu), ahol minden megtalálható, ami sóból van és még annál is több. Lehet sótéglát venni, sópipát, de még mosószódát is. A hely atmoszférája, hangulata nekünk nagyon bejött.
A neten olvastam a sóbarlangról, ami valójában egy pince sótéglákkal kirakva. Mi barlangot vártunk, jó melegen, legalább három rétegben felöltöztünk.
Kendus rögtön felfedezte a sóhomokozót(1,5 éves volt, amikor jártunk sóterápiára Csepelre a gyakori felső-légúti megbetegedések miatt. Ott egy szobába csövön keresztül fújtak be sót)
Ez a sóhomokozó fantasztikus volt: nem apró szemű só volt a földön(egyébként több rétegben)hanem durva, nagyszemű, parajdi és himalájai só. Lent- a pincében sötét volt:), de világított a sótégla, voltak játékok, pihenőszékek, víz, teljes volt a kikapcsolódás.
Érdekes volt, hogy a wc-ben a csaptelepre egy szerkezetben kristályok voltak, na olyat még nem láttam.
Rezgőkört egy zeneterapeuta vezette. Fémből készült hangtálakat hozott(más országokban gyógyításra is használják, kómás betegeknél), amiket, ha megütöttünk rezgett. A hangtálakhoz feladatok kapcsolódtak, a terem különböző részein elrejtette Márta néni, a gyerekeknek meg kellett keresniük. Vinci az Apja karjaiban pihent, mi Kendével a körben ültünk. Kende miközben elszántan kereste a hangtálakat nekiment egy nyugágynak. Senki nem vette észre, de ő hangosan megszólalt: Igen, semmi baj, JÓL VAGYOK!! Nevettünk rajta.
Foglalkozás elején a gyerekek bemutatkoztak(vagyis a gyerekek helyett a szüleik), egyedül az én büszkeségem mondta el a nevét. Rákérdeztek, hogy KENDE???Tényleg, KENDE???
Márta néni mesélt, közben különböző hangszereket szólaltatott meg. Kende meg csak figyelt és figyelt és figyelt(aki az óvodai jellemzés szerint: rövid ideig köthető le a figyelme), ha kellett, akkor aktív volt.
A hangtálakba víz is került, akkor más hangot adtak ki.
Mindenesetre érdekes volt a rezgőkör.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése