A kis betyár

Hát persze, hogy a kisebbik fiam a huncut, kis krapek.
Tornán a konduktor hívja őt betyár Vincének.
Napjainkra leginkább az jellemző, hogy ordít,mint a sakál és keveset alszik.Szinte semmit.
Nálam 12 körül van a holtpont, két kávét iszom napközben és legalább 3 liter vizet vagy teát.
Este meseolvasás közben már többször előfordult, hogy olvasok és zutty a fejemre esett a könyv(mert elaludtam), Kende is elaludt. Pár óra múlva, Kende rázza a kezem, hogy keljek: "Anya, nem hallod?Vinci sír!"  Hát nem hallottam, se kép, se hang. A fáradság miatt, ma akkorát zúgtam az utcán(raktam be a babakocsit a csomagtartóba és félre is léptem), hogy beestem az autó alá. Sok időm nem volt gondolkodni(hogy most mi van), mert a fiúk az autóban ültek.
Voltunk ma a dokinéninél tanácsadáson. Megnézte Vincit: jön a foga, de nem ott, ahol kellene, hogy kibújjon az első...ez a gyerek egy rejtély,mióta megszületett:)
Egy biztos, unatkozni (elaludni)nem lehet mellette.Ha érzi, hogy karban van, a szemei már csukva vagy a babakocsiban ringatóm, akkor csöndben "elvan, alszik", de ahogy-Dédi szerint-megérzi, hogy nem vagyok a közelben(tőle egy szobányira eltávolodtam)indul a bömbi.
Az utóbbi napokban láza is volt, éjszaka lázas volt, nappal semmi vagy fordítva. A dokinéni szerint ez is a fognak tudható be.
Megparancsolom a fognak, hogy eleget szenvedett már miatta Vini, bújjon már ki!Mindenkinek jobb lesz!