Palacsinta

Bármikor, bármilyen töltelékkel, nagy mennyiség fogy belőle. Sütésben, töltésben Vincére lehet számítani!Mautner Zsófi receptje alapján készítem, jót tesz a tésztának a pihenés, amiben nincs cukor csak tojás, liszt, tej, szódavíz, olaj.

Biciklitúra III. rész

Esztergomban tudnék élni(főleg a Bazilikával szemben),szerethető kisváros, egyetemistaként többször kirándultunk barátnőkkel oda Piliscsabáról(emlékszem pár éve nem volt közvilágítás) Ébredés után kerestünk egy reggeliző helyet, mert megérdemeljük. Soha nem próbáltuk ki a reggelizést étteremben. Sokat vártunk a kiválasztott menüre(előzőleg elolvastam, hogy 5 csillagra értékelték a helyet), megérte!Királyi napindításban volt részünk. Utána elkerekeztünk a szervízbe és a vasútállomásra. Napjában kb. háromszor megy vonat közvetlenül Esztergomból Komáromba(úgy, hogy nem megy fel a fővárosba). Most kipróbáltuk azt is, hogy a kis piroson szállítunk két bicót, a kalauz felengedett, elmondta hová akasszuk be a kerekeket, de elmondta, hogy bajban leszünk ha más is jön bicóval, mert nem férnek fel. Ez nem következett be, 1.5 óra volt az út és nagyon lassan haladtunk. Esztergomba felmentünk a Szent István lépcsőn, kb minden lépcsőfoknál szusszantunk egyet. Közben egy ismerős hangra lettem figyelmes, gyerekkoromban a család jó barátja volt, aludtam náluk, ma már ismert színésznő, elsőre nem ismert meg, de miután mondtam a nevem kapcsolt. Váltottunk néhány szót, bemutatta a férjét(ő is ismert színész), elmondta, hogy ruhapróbára megy Telkibe, előtte kirándulnak. Esztergomba a Szamosban kávéztunk, sütiztünk, tekertünk 10 km. Harmadnapra Zoli térde begyulladt, gyógyszert kapott rá. Ha bicikliseket láttam megnéztem a ruhájukat, kesztyűjüket, táskájukat. Mi rutintalanok vagyunk, legközelebb jobban felkészülünk

Biciklitúra II. rész

Zoli kombi autójába hátulra befért a két bicó(az első kereket levette és onnan már sima ügy volt), bicikliszállítónk nincs és soha nem közlekedtünk még így(ha tehetjük, akkor a helyszínen kölcsönzünk). Komáromban a vasútállomáson volt a találkozó 9.00 körül, előző nap bepakoltunk a bicókat,szerettem volna kipórbálni milyen gyerekzsivaly és ébresztő nélkül természetesen kelni, ebből az lett, hogy 7.30-ig húztuk a lóbőrt, Tamásék megvártak. Révkomáromban soha nem voltam eddig, egy pezsgő várost láttunk, ahol délelőtt kávéztak, beszélgettek az emberek a központba, egy kávéra mi is leültünk, a városban sok a látnivaló: Komáromi erőd,Jókai szobor,Európa -udvar stb. Itt még nem szólt Tamás, hogy szerinte túl alacsonyan ülök, nem tudom rendesen kinyújtani a lábam, nekem nem tűnt fel, de amikor állított az ülésen és olyan lett, mintha a trónon ülnék, könyebben és gyorsabban haladtam. Késő este éreztem a fenekemet, addig csak a térdemet:)Másnap azt mondtam, hogy sürgősen keressünk Esztergomba egy szervízt, zselés betét nélkül nem bírok tovább tekerni. Találtunk is egy szervízt, ahol mondták, hogy az egész nyereg kuka, mert a rugó széttört(estefelé éreztem, hogy olyan furcsa a hátsómnál, de ezt nem gondoltam, így tekertem talán végig a 77 km-t)Izsán kofoláztunk, magas a Duna, egy résznél letértünk a bicikliútról és a fiúk belementek letesztelni a víz hőmérsékletét. Érintetlen, tiszta természet!Sík terepen mentünk végig, sőt hosszan frissen betonozott úton, volt, ahol éppen csinálták, viszont 17 km szakaszon Párkánynál apró kavicsos terepen tekertünk(én voltam itt az utolsó, elfáradtam és azt éreztem, hogy tekerek, tekerek, de nem jutok előbbre)Tamással beszélgettünk végig és időnként biztatott, hogy ha sétálok, akkor utána rövidesen üljek vissza a biciklire. Eredetileg 50km terveztünk, de elfogyott az út és ezt sehol semmilyen tábla/applikáció nem jelezte. Jobbra a Duna, balra egy gyár: belépni tilos táblával, szögesdróttal és kamerákkal, mellettünk olyan erdős szakasz, amin nem tudtunk átvágni, emiatt 17 km vissza kellett tekerni, hogy autóútra érjünk. Itt izgultunk, hogy ránk sötétedik, nekem rossz a lámpán, mi lesz velünk, abban biztosak voltunk, hogy ha Esztergomig eljutunk, akkor aznap éjjelre szállást keresünk. Csúcsszezonban nem egyszerű, volt hotel 82.000 ft/éjszakáért, három helyen teltház. Végül Zoli talált egy apartmant, ahol egy szoba szabad volt, útközben egy tábla jelezte, hogy panzió felfelé. Becsöngettem semmi(20 óra után voltunk már), becsöngettem másodszor, semmi.Indultam lefelé, mikor a tulajdonos megjelent és közölte, hogy nincs már recepció, árat kérdeztem és mondtam, hogy bicóval vagyunk, az ár ok, de csak kp-t fogad el, itt jött a következő: pont 25.000 forint kp volt Zolinál, miénk a kecó. Egy gyors zuhany után még elmentünk a panzió mellé vacsorázni. Érdekes volt, hogy a bicikliúton csak angolokkal, németekkel találkoztunk illetve egy vietnámi lánnyal, aki Bécsből indult, sokáig végig mögöttem jött, az utolsó állomásnál már nem láttam(ő tudott valamit, amit mi nem)Megnéztük a zsitvatoroki békekötés helyszínét, jártunk egy római-kori ásatáson is, egykor limes húzódott ezen a vonalon(őrtornyot pl. felújították), pont egy régész mesélt az angol turistáknak erről, kicsit hallgatóztunk, világörökségre szeretnék felterjeszteni.Pat településen Jupiter szentélyre épített templomot nyitott nekünk ki egy régész. A templom zárva volt, a szomszédok biztos szóltak a régésznek, hogy ott vagyunk és odajött,beengedett minket a csaknem 2000 éves templom maradványába. Sajnos végig németül beszélt, a német tudásom eléggé berozsdásodott, sokat megértettem, de a válaszadás döcögösen ment. Nagyon kedvesen mindent megmutatott.

Biciklitúra

Mindkét fiú ottalvós táborban volt 3,5 napig. 10 év óta először voltunk nélkülük ennyi időt. Vince első ottalvós tábora. És mi mit csináltunk?Elmentünk a Felvidékre biciklizni Tamással és 5 fiú gyermekkel. 77,5 km tekertünk egy nap, soha előtte ennyit. Tamás szervezte, Duna mentén tekertünk sokat és több történelemi emlékhelyet látogattunk meg.

Komárom o Duna part o Erzsébet híd · Révkomárom o Szent András-bazilika o Jókai-szobor (Duna Menti Múzeum) o Európa-udvar o Klapka György-szobor (Klapka György tér) o Tiszti Pavilon o V. László király szobra o Komáromi erőd o Vág-híd · Kisizsa o Kisizsai Duna-part o „Spicc” - Duna és Vág összefolyása · Harcsás o Clementia - Leányvár: római ellenerőd o ásatás · Izsa o Duna Büfé - kofolázás o Limes Romanus Őrtorony o Török híd · Pat o Jupiter szentélyre épített templom · Zsitvatő o „Zsitva-Duna-torkolat” o Zsitvatoroki béke (1606) emlékmű · Dunaradvány o Dunaradvány-Neszmély komp o Szovjet flotta emlékműve - 1945 · Dunamocs o Lilla (Csokonai múzsája) szobra · Karva o Kilátótorony o Boldogságos Szűz Mária templom o Lourdes-i Mária kápolna · Párkány o Mária Valéria híd · Esztergom

Festés

Öcsém jóvoltából idén megszépült Kende szobája, a kerítésünk és a kapunk. Kende 12,5 éves időszerű volt a Repcsis és a Pókemberes fotótapétát lecserélni és 10 év óta nem volt festve a szobája, nem mintha ez rajtam kivül valakit is zavart volna a családból. Nekik jóóó van az úgy. Zoli szerint mindig kitalálok valamit és nem ülök nyugodtan a fenekemen.A tapétát a Diegoban választottam ki, a színt Kende, szinte ugyanolyan, mint volt, talán sötétebb. A függönyt-kézlenyomatos-is lecseréltem(eladásra hirdetem), az új után viszonylag sokat sokat mentem, sötétítő függöny nincs, van redőny, fehéret, áttetszőt gondoltam, egy kis mintával, ami nem készfüggöny(beépített karnis van és az ablak méretei nem szabvány méretűek).XXL Lutz találtunk olyat, ami minden elvárásnak megfelel, még varrás alatt. A kerítés és a kapu 6 éve készült, az időjárás, a magas UV sugárzás miatt a fa megrepedt több helyen, veszített fényéből. Ha már kapu, akkor a postaládánk is karcos, egy részén lepattogott a festék, Zoli csiszolta, újrafestette. A kerítést Öcsi két nap alatt festette le, a szobát is és a menyezetet is. Kende játékai szortírozáson mentek keresztül, több ment a padlásra a kisebb családtagoknak, hiredetek is néhányat.

Tűzijáték

Hagyomány már, hogy augusztus 20.-án kimegyünk megnézni a tűzijátékot és megkóstoljuk az ország tortáját. Idén Öcsiék is velünk jöttek és a Borároson tettük le az autót(Zoli mindenféleképpen ragaszkodott az autóhoz, én tömegközlekedéspárti vagyok), meleg, szinte kánikulai idő volt 20.-án, Lili, aki a hosszútávú gyalogláshoz nincs hozzászokva kétszer megjegyezte, hogy mennyit megyünk-még. Zoli az Ízek utcájában, a Várkert bazárban szeretett volna enni(előtte felkészítettem, hogy magas árakra számíthat). Az ivókutaknak örültünk, vizes palack volt nálunk,Vince extra édességgel(Merci, Raffaello, palacsinta)is készült, én szendvicseket készítettem. A cukros változat az országtortából elfogyott, mire sorra kerültünk, a cukormentes nem érdekelt annyira, hogy azért pénzt adjunk ki. A pörköltes kocsinál azért Zoli is nézett egy nagyot, amikor meglátta az árakat. Végül harcsát vett, édeskrumplival két kis adagot, a magunkkal vitt étel is elfogyott. A fűre leterítettük a pokrocunkat, beszélgettünk, hallgattuk a zenét és vártuk az 21 órát. Mindent láttunk, tetszettek a drónos megjelenítések és a gyönyörű tűzijáték is, hol az egyik hídra fókuszáltunk, hol a másikra. Rengetegen voltak kint így amikor véget ért, szinte a tömeggel együtt elindultunk az autóhoz. Senkit nem kellett éjjel altatni.

Atlétikai Világbajnokság

Nyitónap délelőttjére vettem jegyet még hónapokkal ezelőtt. A jegyértékesítő honlapján a legolcsóbbat 3000/fő, vásárlásnál kiírták, hogy korlátozott látási viszonyok, ennek tudatában vettem meg a jegyeket. Ehhez képest a második sorba szóltak a jegyek, mindent láttunk, a szemünk előtt futottak el a versenyzők, súlylökés versenyszámainak edzői mellé. A nyitás előtt hirdettek egy akciót, minden jegy féláron. Tehát 1500 ft lehetett hozzájutni ezekhez a jegyekhez. Szakadt, ömlött, villámlott szombat délelőtt, 8.30-tól hirdették a kapunyitást, 10.30.-tól a kezdést, az időjárás miatt ez csúszott és mi is később indultunk.A beléptető rendszer az esőt nem bírta, hiába volt fedett részen, az is elázott, nem vagy nehezen ment a QR kód beolvasás. Tisztaság mindenhol, felkészült önkéntesek, wc, mosdók már a belépésnél. Az eső miatt rögtön nem tudtuk elfoglalni a helyünket, szektorunk legfelső része nem ázott el, nem volt senki, ezért le tudtunk oda ülni. Spanyolok mögöttünk, kérdezték, hogy kitehetik-e mögénk a zászlójukat és a versenyzőjük kabaláját. Ők voltak azok, akik meghallották, hogy spanyolul beszélnek mögöttük, látszólag ismeretlenek, de körbeálltak és himnuszukat énekelték. A híresztelések ellenére sok magyar volt kint, szurkolásunkkal minden magyart buzdítottunk, Vince szerint túl hangosan is.Rengeteg ember skandálta egyszerre: Ria, Ria, Hungária!!Felemelő érzés volt. Fantasztikus hangulat volt, szívem szerint a délutáni eseményre is kimentem volna. Már csak a tévében láttam a drámákat, nagyon sajnáltam a holland váltófutót.A büfé kínálata kritikán aluli, a hot-dog kiflije több napos, a kukorica sem volt friss és a kávéra sokat kellett várni, mert lassú a gép. Az biztos, hogy a büfébe ilyen alkalomra hungarikumokat árulnék(Pick szalámis szendvics,Tihanyi sajtválogatás, túró-rudi volt:) de nem vagyok büfés.

Mozi

Ismerősök mondják, mindjárt kezdődik a suli.....annyira nem várjuk Vincével.....ismét új osztályközösség, új tanárok és tanulás vele napi 2-3 órában. Valahogy nálunk a nyári szünethez kapcsolódik a mozizás. Vince elsőáldozására mozijegyet kapott Ronitól, sőt VIP moziba, kajálással egybekötbe. Fiúknál központi kérdés, hogy mit eszünk, mikor eszünk, mi a desszert. Szerecsés alkatuk van, mert nem látszik rajtuk, hogy mekkora adagot képesek megenni és milyen sűrűn. Soha nem voltam még VIP moziba, utánaolvastam, hogy a filmvetítés előtt mennyivel kell a moziba érkezni, most is fiús program volt, az Indiana Jonest nézték meg. Vince annyit ivott, hogy sűrűn járt a mosdóba és még itthon is azt mesélték, hogy miket ettek és nem a filmről:) Vince a bizonítványa mellé kapott mozijegyet, Tinikráken című filmet néztük meg. Egyszer megnézhető, délelőtti vetítésre mentünk(nem Cinema City moziba, az elején recsegés hallatszott, de kép nem, szóltam a büfés lányoknak-akik a jegyszedők is, hogy gond van, gyorsan megoldották), rajtunk kivül még két család volt. Szerintem aranyos történet és követhető az esemény, a végén Vinci azt mondta, hogy nem mindent értett. Azokat a filmeket szereti, amiben színészek játszanak animációs szereplőkkel vagy állatos filmeket kedvel, de akkor egy sem volt ilyen a kínálatban.

Baby boom

A közeli rokonságunkban most három baba van. Domi 1 éves szülinapját most ünnepeltük, Bella 5 hónapos, Ármin 5 hetes. A fiúk nagyon szeretnek "babázni", Vincét megkérdeztem egy szabad délután, hogy mihez lenne kedve és ő azt mondta, hogy Ármint tologatni:)