Kendeszáj

 A sarokban összekészítve az iskolások holmija, Vincének könyvek is becsomagolva.

Kende megemeli egykori táskáját, füzetekkel, könyvekkel.

Baromi nehéz ez a táska!De rég emeltem meg iskolatáskát!

Egy perc csend sincs

 Állandóan beszélnek, vitáznak, ordítanak, kérdeznek. Soha nem normál hangerővel, csoda, hogy estére még van hangjuk. Gyakran elmondom nekik, hogy ha anya köszön valakinek, ti is jó nagyra nyissátok ki a szátokat(Vince erősen zárt szájjal beszél)és érthetően köszönjetek. Egy ismerőssel találkozva-egyszer látta a fiúkat-nem köszönnek, megnémulnak és bebújnak a fenekembe. Vince egyáltalán nem szólalt meg, Kende pedig halkan bemutatkozott Kendeként. Bezzeg itthon: Kende folyamatosan kérdez(nem múlt el a miért?honnan?mikor?mit?kivel? korszak úgy tűnik. Ha ép nem vagyunk benne egy beszélgetésben, akkor rázendít: de szép ez a fogkrém tartó(10 éves)...hol és mikor vettük?Szerinted Beni lesz továbbra is a padtársam?Mi fogjuk előadni a március 15. műsort? Ilyen jellegű kérdésekkel bombáz egész nap, szünet csak akkor van, amikor alszik.

Felkészülni, vigyázz!

 Egyre jobban közeledik a szeptember 1. A jövő hétre tele a naptáram, szülői értekezletek, évnyitó szentmise, értekezlet és még egy fodrász is szerepel péntek estére.

Vincét ma "beköltöztettük" a suliba, ez azt jelenti, hogy a rajz, technika, matek órákhoz szükséges tanszerlistát bevittük az iskolába és hazahoztuk a tankönyveket. Vince még a nevét sem mondta meg a tanító néninek:( Felakasztotta a törölközőjét, megmutatta A. néni a tornazsák helyét, hazajöttünk és aludtunk egy kiadósat a klímával lehűtött szobában:)

Mindenesetre, ha megkérdezik, hogy várja -e az iskolát, akkor azt mondja lelkesen, hogy iden!(d helyett g hang van, ha odafigyel az artikulációra, akkor sikerülni szokott)

Kendének már augusztus 31.-én kezdődik a tanév a ballagással. Ünneplőben megy és lesz nála maszk. A maszk hozzátartozik a mindennapjainkhoz, textilt használunk, az újévre vettünk két minyonost:)

Pesterzsébeti strand

 14 éve lakunk a házunkban, Zoli a kerületi szülőházban jött világra(utána építették a kórházat), 6 éves koráig a szomszéd utcában laktak. A gyár, ahol az apukája dolgozott 2 gyerek után adott a családoknak társasházi lakást, emiatt költöztek Csepelre és lett igazi lokálpatrióta. Gyerekként ő járt a pesterzsébeti strandon, aztán hosszú-hosszú évekre, évtizedekre bezárták. Mióta én itt lakom zárva volt a strand, benőtte a gaz és rossz volt látni, hogy az enyészeté lesz a gyönyörű kupolás épület. Ráadásul ritka jó jódos-sós gyógyvize van. Tavaly újranyitották és idén kipróbáltuk. Az egyik legnagyobb előnye a strandnak, hogy van fedett része is, a wellness részlegen pedig langyos-meleg a víz, jól esik benne lubickolni, aláállni a nyakmasszázs alá vagy bugyogni egyet:) Zoli a fájós sarka miatt üldögélt a gyógyvízben(bennem az a kép él, hogy oda nyugdíjasok járnak.....ez már jelent valamit:))Nyáron járt fizikoterápiára, kétféle antibiotikumot beszedett rá, de sajnos még most is fájdalmas a lépés neki. A gyógyvíz pedig csodákra képes, elhatároztuk, hogy rendszeresen fog(unk)járni. Nagy ajándék, hogy kb. 10 percre tőlünk egy strand, gyógyfürdő komplexum áll. Fontos a tisztaság és elmondhatom, hogy minden csillogott-villogott, a legjobb minőségű gránitból van építve a belső rész, csendes szoba várja a pihenésre vágyókat. A gyerekeknél a hullámmedence jött be leginkább, minden óra 45 percében indítják. Sajnáltuk, hogy nincs külön délutáni belépőjegy(családoknak 9200 ft hétvégén)és a fiúk hiányolták a csúszdákat(ha jól tudom a jövőben bővíteni fogják és építenek).Öltözőszekrények és tiszta mosdókat találtunk.

Mire költsünk?

 Ha beszélgettünk valahogy mindig szóba kerül a karantén. Karantén előtti, karanténos és a mostani helyzet az életünkben, Kende és Vince iskolaidőben-jegyektől függetlenül-kapott havi zsebpénzt(500ft/hó). Nem voltunk túl következetesek, mert kaptak nagyobb értékű játékokat(play station, ping-pong asztal), amiket a zsebpénzhez kötöttünk, aztán jött a tartós itthonlét és eltűnt a tudatunkból(mindkét félnek) a zsebpénz. Kende kb. két hete kérdezi, hogy hogyan szerezhet pénzt, mert legóra gyűjt. Az ő ötlete volt, hogy dobják be a közösbe és előbb összejön a kívánt legó ára. Vince erre azt mondta, hogy ő fogja eldönteni mire költi a zsebpénzét és ő nem legóra, hanem kaját fog venni.

Kinek mi a fontos???

A nyár utolsó lazulós hétvégéjén

 

Só-liszt gyurma

 Fogyóeszköz nálunk a gyurma. Most, hogy kezdem összeállítani a tanszerlistát, látom az elsős papíron, hogy natúr gyurma. Ó, van nekünk itthon, legalább azt nem kell venni. Emlékszem, hogy amikor Kende ment elsőbe mennyit költöttünk és mentem a tanítónéni által kért rajz-technika, matek, írás holmikért. Megállapítottam, hogy utána csökken a lista és már bontott, használt festékkészlet is megfelel az előző évről. Natúr gyurmából csak bontottat találtam. A fiúk pedig kitalálták, hogy szívesen készítenének kiszúróformával só-liszt gyurmát, amit utána kifestenek.

Az általunk bevált recept: 30 dkg durva só, 20 dkg liszt, 1,5 dl víz, fél evőkanál olaj. Miután kiszúrtuk a formát nem sütjük ki a darabokat, hanem várunk, amíg megszárad. Füzér lett belőle a teraszra, Kende pedig észrevette, hogy a madaraknak is bejön!

 

Ballagás az oviból

 Augusztus 17.-én elballagott Vince az oviból(a dátumválasztás okát az óvónők tudják, későinek tartom. Cirka 2 hét múlva iskolás lesz a mi kis legényünk, március óta pedig itthon van...6 ballagó gyerekből 2 nem s tudott részt venni)7 évet jártunk az oviba, ez a 7 év úgy elrepült, mintha tegnap lett volna. Az ember azt veszi észre, hogy mióta gyerekei vannak, mintha felgyorsult volna az idő kereke. Vince készült erre a délutánra, inget nem vett fel, elmondása alapján abban nem lehet fogócskázni(biztos így van)sportos, laza ruhában mentünk. A vírus miatt nem volt műsor(óvónők részéről sem), az egész úgy tűnt, mintha az évzáró, ballagás, csoportváltó óvónő búcsúztatása lenne 90 percben. Kétféle torta(gyümis és csokis)almalé, baracklé várta a süniseket és a szüleiket. Ballagóként apró ajándékot is kapott(horgolt süninek örült a legjobban, ami az egyik csoporttársa anyuka keze munkáját dicséri). Még utoljára kipróbálták a mászókát és a mókuskereket a fiúk. Kende egy rossz lépés után leesett a mókuskerékről, két horzsolással megúsztuk és azt mondták, hogy a mászóka milyen kicsi lett:)Nem hiszik el, hogy ők nőttek meg.

Gondtalan ovis éveknek vége két fiút indítunk szeptemberben iskolába. Húúú.

Zsófi és Bálint esküvője

 Bálint az unokaöcsém, aki szombaton férj lett és az ő bátyja Lacika:)(Kende keresztapja), akinek októberben tartották a lakodalmát. Szerettünk mulatni, táncolni, bulizni és az utóbbi időben volt is részünk esküvőkben, kerek szülinapokon. Már a nagy nap előtt elmegyünk szépítkezni(Zoli szerint nekem kár mennem fodrászhoz, loknisan, kiengedve is elégedett a frizurámmal:)egy esküvőre mégis alkalmi frizura jár nekem-konty, fonás, bodorítás aztán kozmetikus, pedikűr, manikűr. Nem költök drága ruhákra, a legszebb darabjaim a Hádából és a Tescóból vannak. Gyerekeknek nem találtam az előbbi lelőhelyeken ünneplős ruhát, de a C und A akciós kínálata között igen!Egyébként is mindjárt itt az évnyitó talán lesznek iskolai ünnepségek ahová felvehetik. Elmaradt Kende elsőáldozása (is), ahová alkalomhoz illő ruha kell.

Elfoglaltuk a szállásunkat, Mamánál már négyen nem férünk el(ha viszünk két horgászágyat, amin aludhatnánk)nem tudjuk kinyitni, mert a kisebbik szoba raktárként funkcionál(ma megláttam és azt mondtam, hogy ez még gyógyszertár is lehetne...)és ebédre várták a násznépet (kb. 110 főt)a fiatalok. Igazi kisvárosi lagzi volt, palóc hagyományokkal(A ceremóniamester egy ismert rádiós-tévés műsorvezető volt, aki a templomhoz sétálva-közbe fújja az ötfős zenekar a lakodalom van a mi utcánkba kezdetű nótát-megkérdezte, hogy miért van ennyi ember az utcán, sorba állva?!Az a szokás, hogy az ifjú párt kimennek az emberek megnézni"leselkedni", a rokonok pedig kínálják őket sóssal, pálinkával. Mikor ezt a ceremóniamester megtudta, csak annyit mondott, hogy mennyi jó ember lakik itt!) Nonstop ettünk, ha nem főételt, akkor sütiket, gyümölcsöket , tortát. Mind után megnyaltuk a tíz ujjunkat, bármit kóstoltunk ízlett és nem lehetett semminek ellentmondani. Még Kende a bakonyi sertésszeletet galuskával megkóstolta, aki utálja a gombát, de ott bejött neki.

Főleg fiatalokból állt a vendégsereg, sokat táncoltunk, ha leültem, akkor mindig megtalált valaki egy csárdásra vagy egy Hungária számra. Nyitótánc az ifjú páré, olyan ügyesen , romantikusan adták elő az egészet, hogy meghatódtam(nemcsak a szertartáskor), lehet, hogy korral jár?!

Nagy sikere volt a szelfigépnek(háttér ugyanaz, mint a dekorációnál, ügyeltek a részletekre) a filmvetítésnek(gyerekkori képünknél jöttek a tapsok), rizsszorásnak, cukorkagyűjtésnek, tányértörésnek, homokszórásnak, köszönő beszédeknek.

Éjfélig bírta Vinci, mi tovább is táncoltunk(vonatoztunk)volna, ha nem nyaggat, sír, hogy ő álmos, fáradt, fáj a lába(6 előtt ébredtek és nem pihentek még az úton sem, megállás nélkül dumáltak és/vagy veszekedtek).

Kende, a könyvmoly

 Van, amit tőlem is örökölt ez a gyerek!Mégpedig a könyvek és az olvasás szeretetét. Fontosnak tartom, hogy olvasóvá neveljem őket, aztán majd Vincinél meglátjuk beválik-e az, hogy azt látják én is sokat olvasok, rendszeresen járunk könyvtárba, alkalmanként könyveket kapnak(Líra kiadónál a szép bizonyítványt kedvezménnyel jutalmazzák) A friss újság és a könyv illatát imádom, nekem nincs e-bookom. 

A karantén alatt legtöbbet könyvre költöttem(örömujjongásban törtem ki, amikor láttam, hogy a mi kis könyvtárunk is kinyit júl. 22-én)Kende falja a könyveket, most éppen sci-fi és fantasy megy és a történelmi alapú, ifjúsági irodalom. Jelenleg Kertész Erzsi a kedvenc és Thomas Brezina. Egy hét alatt két könyvet olvasott el és a heti programunkban szerepel, hogy új könyv után nézzünk. Előfordult, hogy Ronival maradt itthon, nálam az olvasójegye, de csak nyúzta a húgom, hogy menjenek el a könyvtárba és a könyvtáros olvasójegy nélkül(a pénztárcámban hordom)kiadta a törzstagnak a könyvet. Oh, Kendét ismerem!

Móra kiadó garázsvásárt hirdetett a Hatszín Teátrumban, gondoltam, hogy anya-nagyfia közös program keretében elmegyünk és megnézzük a felhozatalt. 10.00-kor van kapunyitás, de már akkor hosszú sor állt a járdán(legalább 50-60 ember) és bent a színházban is várakoztak, hogy azt mondtam, tűző napon nem éri meg várakozni. Egy kedves előttünk álló nő mondta, hogy menjünk az utca árnyékos felére, ő tartja a helyünket, elmondása alapján megéri kivárni a sort, minőségi könyveket adnak néhány száz forintért. Kb. 15 perc után feladtam a sorban állást a 30 fokban és azt mondtam, hogy hazafele választhat egy könyvet a Libriben. Kertész Erzsi Panthera c. regénye jött velünk haza.

Koronavírusra való tekintettel

 Március óta Vince mellett nincs logopédus és tegnap együtt, egyszerre mondtuk ki, hogy romlott a beszéde(van, hogy annyira hadar és közben nem nyitja ki a száját, hogy mi is csak a mondat felét értjük meg, hát még az idegen....)

Az van, hogy a digitális oktatás alatt mi semmilyen anyagot nem kaptunk az ovis logopédustól, mert hirtelen nyugdíjba ment, a gyógypedagógus hirtelen terhes lett, a gyógytesis 5 héten keresztül ugyanazt a "tornázz a plüssöddel!" videót küldte. Logopédiánál egyértelmű, hogy látni kell a másik felet, nem megoldhatatlan ez a mai világban(skype, videóhívás). Amennyire tudtam segítettem neki fújó, szívó gyakorlatokat csináltunk. Itt állunk az iskolakezdés küszöbén és nem(csak) az a gondunk, hogy nem pörög ki az "r"hang, hanem a zöngés-zöngétleneket cseréli. Elképzelhetetlen számomra, hogy fog menni az írás-olvasás. Tudom, vannak csodák.

Két logopédusnak is írtam, akik rövid ideig foglalkoztak vele az oviban(majd kiléptek) , hogy magánúton vállalnák-e Vince fejlesztését. Egytől jött válasz, hogy szeptember közepéig nála teltház van.

GEM nem ad logopédiai órákat a vírusra való tekintettel, amit valahol megértek. Nem nyúlnak be a gyerek szájába, nincs nyál, nincs köpködés. Vírus van és romló állapot.

Tejút park

 Az egyetem alatt szereztem jogosítványt, azóta vezetek. Szabadságot ad nekem a kocsi,gondolok egyet és megyek. Most úgy alakult, hogy kb. június óta nincs kocsim, eladtuk. Júliusban vettünk egyet, jövő hét közepén talán már használni is tudom, addig is marad a tömegközlekedés és a bringa. Ennek a létnek egy előnye van, annyit vásárolok, amennyi a kosaramba belefér. Ma is bicóval indultunk volna, de Vincinek úgy leesett a lánca, hogy nem tudtuk visszatenni, még jó, hogy a szomszéd utcában van a szervíz, ha már elvittük kértünk rá neki kitámasztót és egy kosarat is:)

A játszótér, park felújítása során láttuk a fázisokat, már akkor nagyon ígéretesnek tűnt a hely. Kinéztem a menetrendet, 1 átszállással jutunk el a játszótérig.  Az első busz, amivel mentünk a Jupiter utcánál is megállt, gondoltam, ha Jupiter az utca neve, akkor biztos közel van a Tejút park, szálljunk le, de a fiúk nem támogatták az ötletem. A buszokon annyira nyomták a klímát, hogy a fiúk fáztak, mellettünk is pulóverben ült a nő. Hazafelé már nem volt ilyen problémánk, mert Zoli értünk jött. Hozzáteszem , Kende kezd belőle kinőni, inkább a kalandparkot vagy a felnőtteknek kitalált fitt parkot részesíti előnyben. Azt tapasztalom, hogy a fővárosban rengeteg szuper Eu kompatibilis játszótér van 0-6 éves korig és utána szinte semmi, pedig a mozgásra való igény megvan a kiskamaszokban is(ja és még ingyenes is legyen).

Sajnálom, hogy nincs Planetárium, időnk és kedvünk, érdeklődésünk lenne hozzá. Csepelen egyre jobb játszóterek épülnek, közösségi parkok szépülnek meg.

A játszótér igényes, szuper, csúszdákkal, űrhajóval, kisebb-nagyobb bolygókkal. Mindenhol gumiborítás, beépített trambulinok, amiken akár többen is ugrálhatnak.

Körülötte futópálya(mellé levendulákat ültettek:) és fittpark.

Egy negatívuma a helynek, hogy hiába tették ki a csili-vili, pénzérmével működő wc-t, nem működött, úgy látszott már régóta.

Vince 7. szülinapi bulija

 Mi volt eddig a legjobb a nyárban?-kérdeztem Vincét.

Hát a szülinapi bulim!

Hány éves lettél?

6-10 között valahol:)

Nekünk sütött aznap hétágra a nap, annyira, hogy medencés partyt tartottunk. A meghívott gyerekeket a szülők leadták(kivéve egyet)és kaptak egy szabad délutánt, este 8.00-ra jöttek értük. A délutánban lufizás, körjáték, ügyességi játék, ping-pong, ajándékozás, tortázás, konfettieső,sőt még játszóterezés is belefért. Éva készítette Lizzy-s csoki tortája lett. Évek óta azt gondolom, hogy tőlünk élmény ajándékot kapnak a gyerekek. A buli délelőttjén pár dekorációs anyagért elmentünk a KIK-be(Vince kedvenc helye)és kiszúrt magának egy tárolós dobozt, annyira kérlelt, hogy megkapta.  Az ő döntése, hogy ingben várja a vendégeit. A boldogsága leírhatatlan!Abban tartja a kézműves cuccait. Legnagyobb meglepetést az ünnepelttől kaptuk. Amikor mindenki az asztalnál ült, akkor megköszönte a többieknek, hogy eljöttek, vele ünnepelnek és még ajándékot is hoztak:)Másnapi programunk az volt, hogy az ajándékokat próbáltuk ki, néztük meg, kivéve azokat, amik vizes játékok. Hálás vagyok, hogy mindez megadatott nekünk!

Márta levendulás kertje Somogyváron

 Egy ideje divat lett a levendula, újra reneszánszát éli, minden, ami levendulás. Utakat szerveznek levendulaszedésre, sokféle felhasználási módja ismert: a szörpökön át a szappanokig. Látványra is megnyugtató, én szerettem az illatát(kivéve az erős wc illatosítókat)és az ízét is. Pár éve néhány tövet ültettem az előkertbe, amit a szigetelés során a kőműveseknek sikerült kiirtaniuk(mindenkinek más a fontos)Idén és tavaly is újra ültettem, már két csokrot leszárítottam a folyosón dísz. 

Somogyváron a romok mellett egy tábla hirdette Márta levendulását, mondtam Zolinak, hogy keressük meg, engem érdekel Márta levendulás kertje:)Rövid séta után bukkantunk rá Mártáék házára, először a gyönyörű, ápolt, szépséges kert tűnt fel, a fiúknak pedig egy skót juhász. Mintha otthon lennénk, a gyerekek bekiabáltak az udvarra és megjelent Márta. Hihetetlenül derűs, vendégszerető, kedves nő invitált be magához, na ő volt Márta. Aki egyébként főállású óvónő, levendulából dekorál és készít ehető finomságokat, sok köztünk a hasonlóság, ami rövid időn belül kiderült. Hangosan kacagtunk miközben kikérdeztem a levenduláiról. Hogyan kezdődött?Körülötte minden lila és utálta a lilát, szőlőt termesztettek a levendula helyén, aztán derül égből villámcsapásként jött az ötlet, legyen a szőlő helyett levendula, a férje pedig támogatta az ötletét. Beinvitált a pincéjükbe is, megnéztük a nyulait, a kiadó vendégházat és úgy beszélgettünk, mintha ezer éve ismernénk egymást. Vince kézműveskedett, amit elénk rakott kekszet, mindent megettünk(nem ismeri a fiaim, amit eléjük teszel, az utolsó morzsáig elfogyasztják), ittunk hűs levendulás limonádét.

Márta egy energiabomba, szabadidejében gyerekeket táboroztat(főz, kirándul, kézműveskedik velük), esküvői fotózásra helyszínt készít elő, mindig megújuláson töri a fejét.

Jó hírét viszem tovább, lekvárokkal, szörppel, kekszekkel és levendulazsákkal jöttünk haza. Ha arra jártok, menjetek és keressétek meg őt!

Szent László Nemzeti Emlékhely Somogyváron

Tamás hívta fel a helyre a figyelmünket: "Ki ne hagyjuk"!-mondta.

1091-ben Szent László király itt alapította meg a legnagyobb bencés apátságot Magyarországon. A XV. századig francia szerzetesek laktak ott, mára már csak romok és töredékek maradtak. Történelmi emlékhely és Nemzeti Emlékhely is. 2015-ben Látogatóközpontot építettek a romoktól pár száz méterre, egy tartalmas kiállítás keretében interaktív eszközök segítségével ismerhetjük meg Szent László életét. A gyerekeket leginkább a kütyük kötötték le, mindent megnyomni, mindenhez hozzányúlni és várni az új információkat. Sajnos, amikor ott voltunk, több eszköz nem működött, látni, hogy rengeteg pénzt fektetettek  a Látogatóközpontba. Igényes, de megítélésem szerint nincs kihasználva és jót tenne neki egy kis reklám. 

Kajla pecsételő hely és Szent László életéről szóló színezővel jöttünk ki.

A parkolóban is illatozott a levendula, a női mosdó épületen kívül működik, ott már mállott le a vakolat.

A két helyszínt(romok és a Látogatóközpont) egy erdőn keresztül kialakított, fa szerkezetű lépcsős sétaút köti össze, amely kb. 15 perc alatt teljesíthető,gyerekekkel is könnyen teljesíthető szintkülönbséggel.

A nagy melegben jólesett az árnyas fák között felsétálni a romokhoz(nekem rögtön Óbuda jutott róla eszembe), felmásztunk a kilátóba is.

Ha megszámoljátok, hogy mennyi lépcsőfokot kell megtenni a Látogatóközponttól a romokig, akkor a borozóban  igény szerint fröccsöt kaptok vagy limonádét:)

Az út során a korlátokra teszt jelleggel kérdések vannak Szent Lászlóról, mágnest a Látogatóközpontban kell hozzá kérni, csak a helyes válasznál világít!

Aznap, amikor ott jártunk kb. 2 család sétált rajtunk kívül, nincs nagy tumultus.

Balatonboglár, Balatonlelle

Fonyód szomszédos településein is jártunk. Bogláron egy délelőttöt töltöttünk a bobpályán, a délelőtt alatt azt értem, hogy kétszer csúsztunk és kétszer álltuk ki a sorunkat. Már a jegyszedő hölgy figyelmeztetett,hogy a megvásárolt jegyet novemberig felhasználhatjuk, ha nem akarjuk végigállni a hosszú sort. A pálya az eddig kipróbáltakhoz képest rövidebb volt és kevésbé hirtelen kanyargós, a Balaton mellett még soha nem boboztunk. Rengetegen voltak, valahogy azt éreztük, hogy most minden turista a víz helyett a kalandparkot választotta(pedig szép időt kaptunk, délutánra lett igazi kánikula). Meglepődtünk , hogy a kilátónál (Gömb)is pénz szednek, ilyet máshol nem tapasztaltunk. Ott is sorban állás várt volna ránk,helyette elmentünk egy finomat ebédelni a Makkos étterembe. A fiúk úgy működnek, mint az óra, ha az éhségükről van szó. 11.00-kor rázendítenek, hogy éhesek és amíg nem kapnak enni, kb. 5 percenként nyomják. Pedig előtte kaptak tízórait és természetesen reggelit is. Fonyód a kilátók városa, mi a Várhegyi kilátóhoz mentünk fel, amit zárva találtunk, technikai okok(megette a faanyagot a szú, állítólag az építésével valaki nagyon jól járt, de nem a minőségre és az időtállóságra törekedett-ezt egy helyi mondta.)

Este Lellén a Magyar Nemzeti Cirkusz műsorát néztük meg, időben kell a jegyeket beszerezni, mert kapósak:)A műsor szenzációs!Halálkeréknél elfordítottuk a fejünket, mert nem éreztem azt, hogy az artista biztos magában, olyan rossz volt ezt érezni, izgultunk érte. Mikre képes az emberi izomzat, légtornászokat bámultuk tátott szájjal és a motorosok is szenzációsak voltak(egy zárt gömbben egymás felett/alatt nyomták a gázt). Húúú...látni kell őket!