Kiránduló időnk volt, babakocsistul, motorostul útra keltünk.
Vácrátót volt a cél, útközben több lovardát láttam, a később megismert lovász megjegyezte, hogy ha az ember eldob a környéken egy papucsot,akkor biztosan lovardába esik.
Családoknak ideális kirándulóhely, gyönyörű környezetben sétáltunk,12 ezer növény található a botanikus kertben. KEndus örömmel sétált, motorozott nagy távokat. A mocival még lassan halad, addig mi tudtuk a növényeket tanulmányozni.
 |
| Kristálytiszta víz |
Zoli végig azt hajtogatta, hogy biztos van itt egy kastély, de utánaolvastam a kert történetének, kastély soha nem volt a képben. Végül megelégeltem, hogy mindenhol a kastélyt kell keresni, ezért egy nyugdíjas párt megkérdezett merre van a kastély. Na más szájából jobban elfogadta, hogy kastély az arborétumban nincs, slussz-passz. Egy kápolna maradványát találtuk meg, de leírás nem volt róla.
Kende jól elfáradt, beraktuk a babkocsiba és jót aludt, a kellemes levegő elnyomta, az ebéd végén ébredt fel. A helyi étteremben ettünk finomat, én hangulat salátát, ami teljesen olyan volt, mint régen Bánkon a bárka saláta. Az étteremben pelenkázó, etetőszék van, családbarát árak,ízletes kaják!
 |
| Ilyen jól érezte magát |
Hazafelé megálltunk egy lovardánál, ahol kedvesen fogadott minnket egy lovász fiú. Kedves, nyitott, közvetlen , beszédes volt, mostanában ritkán találkozni ilyen fiatallal.Szedett Kendusnak nádat, amivel megetette Henikét, a vad pónit, felült Mátyásra a szamárra, akit rögtön meglovagolt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése