Jószívű emberek

Annyi jószívű, jólelkű, segítőkész emberrel találkoztam az elmúlt hetekben, ebből hármat leírok. Az egyik egy virágos. Vágott virágot nagyon ritkán veszek, Kende iskolájában kérték, hogy aki tud, az a ballagási díszítéshez vigyen virágot/borostyánt. Bementem a közelünkben a virágboltoshoz és megkérdeztem, hogy van-e kidobásra ítélt virága, ami már nem olyan szép, nem olyan friss, hogy eladja. Először azt mondta, hogy miért nem tehnap mentem, elhúzta a pult mögötti függönyt és mutatta, hogy mind friss. Mosolyogva mondom, az a gerbera, ott már nem annyira!Hoppá, viheted-mondja a virágos. Beülök a kocsiba és utánam szalad egy csokor vörös rózsával, akkor ezt is vigyem az iskolába. Ezek után a héten bementem, hogy, mint SZMK-s cserepes virágot szeretnék venni 3 darabot(nem fokföldi ibolyát, nem korállvirágot, nem flamingót, mert azt már kaptak)és szűk a keret, 8 fős osztályról van szó. Talált három olyan virágot, ami megfelel a kritériumoknak és odaadta beszerzési áron! Tamásékkal(28 gyerek és 8 felnőtt) túráztunk Encsen. Előtte egy görögkatolikus misére mentünk el. Azt mondja a pap felesége, ha tudta volna, hogy megyünk, akkor készül vendégvárással, így csak a kulacsunkat tudjuk megtölteni. Az egyik helyi hívő a templom mellett behív az udvarára, ahol most érik a meggy, szedjünk, amennyit szeretnénk(ő is 40 évig tanított, a csapatban 3 tanár volt). Abaújszálláson kivettünk egy éjszakára egy vendégházat. A tulajdonos miután elmondott mindent, hazazaladt és visszajött egy nagy zacskó friss cseresznyével.