Encs-Boldogkőváralja

Encsről nekem az Anyukám mondta étterem jut először eszembe. A fiúk(Apák napja)kikerekedett szemmel néztek rám, hogy ők még erről nem hallottak. Encsen a vasútállomáson volt a találkozó pont, volt, akik Bicskéről jöttek, a vonattal Pannonhalmáról érkeztek. Szokásos, jól összeszokott csapat. Tamás gyaloglótábora, OKT útvonal, ők egy hét alatt 122km mentek, a legfiatalabb 4.5 éves kisfiú, a legidősebb(szerintem)Zoli 54. Mi csak egy napra szálltunk be, 15km, másnap munka/edőtábor, tábor. sokat mentünk aszfalton, Vince végig az elsők között, nagyon erősen sütött a nap, kútaknál vizeztük a tarkónkat, fejünket. Látványosságnak számítottunk a sok gyerekkel(talán 28-an voltak), egy helyi arc megkérdezte, hogy hová megyünk ennyi gyerekkel nincs ott semmi látnivaló. Több helyen pecsételtünk a Kéktúra füzetbe, Boldogkőváralján a várban kaptunk idegenvezetést, a vár szépen felújított, gyönyörű a kilátás. Vasárnap lévén elmentünk misére Encsen, görögkatolikus szertartásra, életemben először jártam ilyen misén, tele is lett velünk a templom. A pap megkérdezte, hogy az útonálló vendégek honnan jöttek, hová tartanak. Tamás mondott egy rövid bemutatkozást. Apák napja alkalmából két gyerek mondott verset, nagyon megható volt!Skeachers cipőben túrázok, nekem bevállt, a Memory soft talpbetét imádom. Ezen a túrán egy újba mentem(nem ez volt a premierje, már használtam, de hosszabb távon csak biciklin), feltörte a bokám, annyira, hogy gennyezett és azóta is őrzöm a túra emlékét seb formájában(is). Vince szeretett volna sátorban aludni, ez most kimaradt, majd jövőre.