Alapítványi bál

A gimis nyílt nap után hazajöttünk átöltözni(ott vettem észre, hogy Zoli kék farmerben maradt, ami nem alkalomhoz illő) és mentünk tovább Kende iskolájába az alapítványi bálra(Vince addig Öcsiéknél volt, utána Roni vette át őket). A szomszéd utcában lakó A. szüleivel mentünk,ahogy évek óta szoktunk, Zoli volt a sofőr. Farkaséhesen érkeztünk, aznap egy piritóst, egy almát és egy banánt ettem(5.30-kor kezdem a napot, 18.30-kor már kopogott a szemem és csak a büfére tudtam gondolni)A bál legizgalmasabb része a tombola, ajánlottunk fel finomságokat, szerencsére nem azt nyertük vissza, hanem szaloncukrot, asztalterítőt, pezsgőt. Az első fele bunda volt, a kihúzott számokkal megegyező számú ajándéktáskák voltak, a nagyobb díjaknál nem láttuk ezt. Az iskoláról összeállítottak egy kvízt, ezen mi Katikával résztvettünk, csapatnévként nyerő párosok lettünk és a jól választott névnek (is)köszönhetően megnyertük a kvízt. Igaz, helyezkedni tudni kell és mi B. bácsi közelében álltunk, aki Kende egykori tanítóbácsija és 39 éve az iskola tagja, nem mellesleg az alapítványi bál DJ-e.(Többször volt Neoton, Fenyő, R-go szám) Egy üveg bort nyertünk négy pohárral, mivel mi nem iszunk, továbbadtuk:) Fellépett a kerület zeneiskolájának növendékei, kicsik és nagyok. A karnagyot régről ismerjük, a volt feleségétől vettük a házunkat. Kb. 15 éve nem láttuk egymást és Zoli nem ismerte meg. Egy operetténekesnő is előadott néhány számot.A büfében kétszer ettünk sütis tányért és egyszer szendvicset. Sokat tándoltunk, a limbózást sem hagytuk ki, az egyik osztálytárs apuka felvett minket, másnap elküldte. A végén a kegyes csalásom látszik rajta:), a buli végén cipő nélkül roptuk. Másnap ismét korán indult a nap, mert a színház előtt advent első miséjére mentünk, a tanulás sem maradhatott el.