Svábhegyi Csillagvizsgáló

Régóta szemeztem ezzel a programlehetőséggel. Vince elmondása alapján a tavalyi nyár legnagyobb élménye a sátorban alvás és a túrzás volt Tamásékkal, éjjel csillagokat néztünk, énekeltünk, meséltünk. Kapott egy távcsövet, nem egy komoly darab, most a célnak és az érdeklődésének megfelel. Bámuljuk a csillagokat. 10-kor kezdődött a vezetés a Svábhegyi Csillagvizsgálónál, a kezdés előtt pár perccel már gyülekeztek a gyerekes családok a kapunál, a beengedés egyszerre és pontosan történik. Egy fiatal, humoros csillagászfiú vezett minket körbe, tartott előadást, úgy, hogy közben minket, a gyerekeket is bevont az előadásba. Gyönyörű zöld körnezetben, ősfák között van a csillagvizsgáló, előtte egy teremben(klimatizált)megnéztünk egy vetítést, kipróbálhattunk egy szerkezetet, amely megmondta, hogy hány kg lennénk a Marson(én nem álltam rá, nem barátom a mérleg:)Utána átmentünk a Csillagvizsgálóba, amelynek kupolája 150 éves és eredeti állapotában megtekinthető, sőt elfordítható. A gyerekek nyitották, zárták. Az óriási távcsövet körbeültük, érdekességeket tudtunk meg a Napkitörésről pl, vagy a Vénuszról(ezt meg is néztük). Itt vagyunk a Föld nevű bolgyón és olyan keveset tudok a csillagokról, a bolygók működéséről. A csillagvizsgáló mellett van egy kisebb épület is(ugyancsak csillagvizsgáló), amit az ELTE hallgatói használnak kizárólag. A csillagvizsgáló egy nagy monstrum, ahhoz, hogy lássuk a Napot nyilván el kell fordítani, be kell lőnni a pontos szöget, ehhez laptopot is használt az idegenvezetőnk. Érdemes regisztrálni a programra, mi nagyon jól éreztük magunkat! A parkolásért természetesen fizetni kell(sokat), ebédidőben lett vége, átsétáltunk a Normafához(az építkezések egy része még tart, új helyen van a réteses, lángosos). Lángosra vágytunk, nem kaptunk, mert elfogyott ebédidőben(pedig az árát megkérik), ilyenkor mindig megfordul a fejemben a pályamódosítás lehetősége(a lángos hozzávalói egyszerűek és viszonylag olcsók, szoktam is sütni finomakat), végül rétessel laktunk jól.