Évértékelő

Olyan hullámzó évünk volt a 2023, de minden jó, ha vége jó. Ez alatt azt értem, hogy okozott álmatlan éjszakákat, szorongást a fiúk iskolaváltása és az én munkahelyváltásom is. Utaztunk belföldön, külföldön. Bővült a család, megszületett Ármin, húgom kisfia, szőke hercegem. Zoli keresztlánya is családot alapított, édesanya lett, barátoknál is született kisbaba. Vincének fogszabályzója lett, Kende ájulása ijedelmet okozott, keresztanyám mellét műtötték, Mama állapota stagnál. Az új évet Nápolyban köszöntöttük. Kende januárban felvételit írt, az összes energiánkat a felkészülésbe fektettük, még a repülőn is matek felvételit oldott meg(jó stresszoldás nála)Februárban az ajándékba kapott Lumina parkos belépőnket használtuk fel, nagy élmény volt!Márciusban küzdöttem Vincével a szorzótábla tanulásával, tulajdonképpen még most sem tudja rendesen, diszkalkuliás, amit csak a 4. évfolyam végén írnak le, pedig egyértelmű. Kendével szóbeli felvételiztünk, számomra is nagy kudarc volt, ahogyan beszéltek velem, borítékolható volt, hogy nem veszik fel az első számú kiszemelt gimnáziumba.Minden okkal történik, így kellett lennie, jobb így, akkor fájó pont volt. Áprilisban a tavaszi szünetben Berlinben kirándultunk, találkoztunk Annával, keresztanyám lányával, aki már évek óta ott él.Május az esküvők hónapja volt. Minden hétvégére jutott egy esküvő, aztán elsőáldozó lett Vince. Júniusban becsatlakoztunk Tamás gyaloglótáborába, a kéktúra Zemplén megyei szakaszát jártuk le. Bella baba keresztelőjén is jártunk. Tamásékkal, a régi egyetemi baráti társasággal továbbra is együtt túrázunk, kirándulunk, biciklizünk, evezünk stb. mindig kalandos együttlétek ezek és hálás vagyok értük.Júliusban Ciprusra mentünk, a kék lagúna szigete káprázatos. Augusztusban 10 év óta először töltöttünk 3 napot a gyerekek nélkül, Felvidéken tekertünk egyet. Szeptember volt a legnehezebb hónap, hárman intézményt váltottunk. Féltem, tartottam tőle, az eddigi tapasztalatok alapján jól döntöttem. vince esetében kár, hogy előbb nem léptem. Az új iskolában felszabadult(időnként túlságosan is), az eredményei jobbak, gyorsan beilleszkedett. Kende zárkózott típus, neki nem ment olyan könnyen, nőttek az elvárások, sokat utazik, a kezdeti nehézségek ellenére idővel szebb jegyeket hozott, a sporttal összeegyeztetni nem kis kihívás. Októberben visszatértünk a Felvidére túrázni: Appony, Nyitra, Zobordarász, Felsőelefánt. Novemberünk arról szólt, hogy orvoshoz járkáltunk: szájsebészet(Kende farkasfogai miatt),Vince fogszabályzás, Kende magas lázzal volt itthon,Vincének sportsérülés, Zolinak a magas vérnyomása szorult orvosi kezelésre. Ha már így belelendültünk én is voltam nőgyógyásznál, laborban, pajzsmirigyvizsgálaton, tüdőszürőn. Vince idén elkezdett focizni(suliba)és kosarazni, emellett járnak gyógytesire, Vince fejlesztőpedagógushoz is.A hétköznapok rohanósak, minden délután szoros időrendünk van. Közben jól érezzük magunkat a bőrünkben, pozitív vagyok és magunknak azt kívánom, hogy a 2024 is hasonlóan mozgalmas, aktív év legyen.