Kétbodony szilvagombóc

Augusztus utolsó szombatja gombócnap, ha tehetjük elmegyünk. 38 fokos kánikulában is jólesett a gombóc:prézlis, szilvás, mákos. Mióta a húgom Mamája meghalt más érzés lemenni a faluba, most is megnéztük a bodonyi Mama házát és azt láttuk, hogy nincs rendbetéve az előkert, Mamánál mindig virágzott a kert, emlékszem, hogy a nyári konyhában sürgött-forgott, a kinti wc-re és a tiszta szobára. Bodony olyan kis település, ahol harapni lehet a jó levegőt, ahol a dombokat látod a főútról, ahol mindenki kedves, mosolygós és nagy élet van a kocsmában. Meghallgattunk néhány népdalénekest, megnéztük a szécsényi néptánccsoportot, természetesen vettem fülbevalót(bodonyi lánytól mindig veszek, tőle van a legszebb tűzzománc fülbevalóm, nehéz a döntés, mert mind gyönyörű). A játékok közül kipróbáltuk az ügyességi fajátékokat, kúton töltöttük a kulacsainkat, véletlenül összefutottunk Gerivel(Apám második házasságában született), megörültünk egymásnak, ő a hangom alapján ismert meg, háttal álltam, de elmondása alapján bármilyen alapzaj közül megismeri a hangomat, döbbenet, de úgy néz ki, mint apám egykor. A gombocókat jegyre lehetett venni(nagy adag 1500 ft, ez 6 db gombocót jelent), na mondom vegyünk 13 jegyet, vittem dobozokat, hozzunk haza, lefagyasztok, Zoli szerint nem kell annyi, de 3 adag kivételével már másnap elfogyott, Vincének külön nudlit hoztunk. Utána Bánkon kézműves fagyit ettünk, nem szeretjük Kendével a fagyit, de ott azt nem lehet kihagyni, annyira krémes, fincsi!Sétáltunk a tó körül, megnéztük kivülről a felújított felsőpetényi kastélyt, a kertben esküvőt tartottak, nem tudtunk bemenni. Szilvalekvárral is feltankoltunk, a nénike üstben főzi mázsa szilvából 90 évesen.