Korfu VI. rész

Hajókázások: Paleokastritsa, itt hajókáztunk először kb. 1 órás útra mentünk, a kapitányunk egy középkorú férfi miközben mentünk mesélt a barlangokról, a magas sziklákról vízbe ugró fiatalokról, a halakról, történelemről. Kérdezgettünk tőle, mindenre készséggel válaszolt, ha nem beszélt szólt a rádióból a görög andalító zene. A hajóból nem lehetett kiszállni búvárkodni, úszni. Előbb hajókáztunk és utána fürödtünk, Kende félve indult neki, rögtön megnézte, hogy hány darab mentőmellény van a hajón. Tud úszni, a technikája fejlesztésre szorul még, olyan mint én, leginkább a medencében érzi biztonságban magát. Kb. 10-en utaztunk a kis hajón, sorban álltunk előttünk egy nő felháborodva közölte, hogy "go", "go". Soha nem fogom az ilyen beszólásokat megérteni, ott van egy gyönyörű helyen, egészséges(látszólag) és morcos. Paleokastritsán láttunk egyedül vizibiciklit. Második alkalommal egy nagyon rövid(kb. 10 perc) hajózásunk volt a Mouse szigetre, ami a reptér leszállópályájához van közel. Körbejártuk a szigetet, amin egy kávézó és egy kerámikus boltja van, nem élnek rajta, megcsodáltuk a fákat, izgalmas volt a szigetről is nézni a gépeket. Harmadik alkalommal egy kalózhajón utaztunk kb. 75 perces kiruccanás volt. Kerkyraból indult, mi a vár körül bóklásztunk, nem terveztünk aznapra hajókázást, ép bent volt a hajó(amit már a hotel terazáról többször megcsodáltunk), rákérdeztem az árakra(négyünknek kb. 10 euró)és már mentünk is. Készítettek rólunk fotót, mind nagyon jó lett, még hűtőmágnest is vettünk. Vince bármennyire is fotógén nem szereti, ha fotózzák, itt durcázott is, ő nem került rá a fotókra. A képkeretet otthagytuk, mert nagyon gagyinak találtuk. A kapitány nagyon lazán vezette a hajót, a lábát beakasztotta a kormányba, cigizett, ivott közben és nyomkodta a telefonját.Körülöttünk pedig motorcsónakok, kampok, jet-ski, jachtok. Bevallom itt féltem, hogy nekimegyünk valakinek, nem éreztem magam biztonságban. A hajón a 'kalózos' elemek keveredtek a thai, ázsiai dekorációval(arany oroszlán) Elképesztő, hogy egy réteg milyen fényűzésben él, csak kapkodtuk a fejünket a jachtok után,van, akinek felfújható csúszda volt a tetején és onnan élvezte a tengert, a legtöbbnek egyébként medencéje is volt(általában angol, amerikai, kínai zászlók lobogtak rajtuk). Még az első nap megismerkedtünk egy dorogi nővel, aki 22 évvel ezelőtt Korfura ment férjhez, hajókölcsönzéssel is foglalkoznak, ő bátorított minket, hogy vegyünk ki motorcsónakot, 'B' jogsival vihetjük. Az árról nem beszéltünk és nem voltunk bevállalósak. Dohányzás: mi nem dohányzunk és nem bírjuk, nem szeretjük a cigifüstöt. Korfun lépten-nyomon cigifüstön keresztül mentünk, még az éttermekben, buszmegállókban is szívják, egyszer próbálkoztunk, hogy a hotel éttermének teraszos részén reggelizünk, velünk szemben a tenger, de ott is dohányoztak és gyorsan bemenekültünk. A medence szomszédságában pedig mindig érezni lehetett a marihuána szagát. Csatorna: a szűk csatorna miatt wc használat után a kukákba kell dobni a wc papírt, még 14 nap után is sokszor elfelejtették a gyerekek ezt. A turisták által nem ismert szakaszokon sétálva láttuk, hogy a csatorna tartalmát belevezetik a patakokba, ott ittak a kacsák, tyúkok szabadon és emiatt sokszor érezhető büdös. Időjárás: kétszer esett, mindkétszer késő este. Vince megjegyezte, hogy sokat esik az eső(hát Magyarországhoz képest). Az egyik alkalommal már 19 körül érezni lehetett a levegőben a vihar előszelét és a szembe lévő hegyeknél látni lehetett a villámokat(Kende szerint az Albánia), majd dörgött-villámlott. Aznap este mentünk volna a második görög esre(az első annyira tetszett a fiúknak, hogy kértek egy ráadást.), de teljesen elmosta a fellépőket. Alapvetően 40 fok körül volt mindennap, párás a levegő, hiába teregettem ki a teraszra, másnapra is csak ritkán száradtak meg a ruhák. Aqualand: ha már a kedvemért kb. 7 nap lejártuk a lábunkat, annyit kirándultunk(a legkényelmesebb szandálomat vittem, így is estére dagadt a lábfejem)a fiúk kedvéért pedig elmentünk az Aqualandba, ahol annyi medence és élményfürdő van, hogy zárásig nem próbálták ki az összeset. Engem nem vonz a csúszkálás, a medencéből figyeltem, fotóztam őket és féltettem a fürdőruhám. Tapasztalat, hogy a csúszdázás után kiszakad a hátsómnál. Csúsztak párban óriás úszógumiban, egyedül. Vince a magassága miatt még nem vehetett részt mindenen.Sokat lubickoltunk a medencékben, jakuzzi, sodrófolyósón, úszómedencénél.6-kor zár, de ők még 5.57-kor megkérték az úszómestert egy utolsó csúszásra. A büfé nagyon drága és egy kevésbé jól működő rendszer szerint dolgozzák fel a megrendeléseket. Ahogy haladtunk előre az odőben, Kende egyre bátrabban használta az angol nyelvet(5 év tanulás után nem tudta az evőeszközök neveit), itt ő intézte a gyros vételét. Jött sírva, hogy átverték, mert nem kapott blokkot és a kaját sem adták oda. Végül kiderült, hogy blokkot nem adnak, mondtak egy számot neki és ordítanak a konyháról, ha elkészült az étel. Minden mosdó, a napozóágyak, a medencék környezete tiszta, folyamatosan takaítottak.