2010-ben, amikor született még ritka volt a Kende név. Még mai is az, de egyre többet hallom, találkozom vele.
Vince reggel mondja a tesójának(tesós):
-Boldog névnapot tesós!
-Köszönöm(Kende)
-Nem kell megköszönni!(Vince)
Hagyomány az ünnepi asztal már a reggelinél, mindig tudatosan, előre készülök a jeles eseményekre, időben beszerzem az ajándékokat(vagy elkészítem, de ez ritkább). Most elúsztam az árral. Se ünnepi asztal, se ajándék. Egyszerűen nem volt rá időm. Reggel korán indulok, délután helyett mostanában kora este érünk haza. Zoli este 21.30 körül esik be. Ezek a tények és a kibúvok. Felhívtam, hazafelé menjen be vásárolni és vegyen gyümölcsleveket, rágcsákat, nasikat az osztálytársaknak. Az a szokás, hogy név-és szülinapokon az ünnepelt visz be édeset, sósat. Lidl-ben járt, hozott haza egy Stikeez-t, amit Kendus gyűjt. Reggel, amikor meglátta fülig ért a szája, nagyon örült neki:) Az ofőjük csak cuppogósnak hívja a stikeezt . Nekem nem jönnek be, de nem is ez a lényeg.
Itthon a szekrényben találtam Tesco Finest chedar sajtos, magvas rudakat(maga a csomagolása is gusztusos, mi szeretjük), ezt is bevitte, de elmondása alapján nem vettek belőle a többiek, mert magok voltak rajta. Így az ünnepelté maradt az egész. Furcsa ízviláguk lehet. Valamelyik nap sült, rántott hagymakarikát tettem a szendvics mellé. Imádjuk. Frissen a legjobb, de mi másnap is megesszük. Kicsúfolták miatta. Az egyik fiú vállalta, hogy megkóstolja, bevallotta, hogy valóban finom...
Kedden, a névnapján sakkon maradt tovább az iskolában. Gyorsan bevásároltam. Meglepődött, mert nem számított rá, de kapott egy rubik kockához hasonló szerkezetet, amiből tankot, hajót, betűt lehet kirakni, praktikusan téli zoknikat és illatos Kneipp fürdősót.
Vacsorázni a közeli Steak étteremben mentünk(megúsztam a főzést:)és még mára is megoldott volt a főtt étel.
Tanulásnál nézem az angol füzetét, leírta, hogy nyolc éves:)Majdnem. Nemsokára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése