TSMT

Beszédvizsgálóban javasolták Vininek a TSMT tornát. Ez a köznyelvben, mint "okosító"torna terjedt el. A mozgáson keresztül stimulálják az agyat, nem(csak)  mozgásfejlesztésről van szó, hanem az idegrendszer erősítéséről is. A  mi esetünkben a megkésett beszédfejlődés miatt ajánlott.
Vinciről minden szakember megállapította(már az első mondatok között elhangzott), hogy nagy mozgásigényű gyerek. Viszonylag későn kezdett el önállóan járni, 17 hónapos volt. Aztán rohamtempóban fejlődött, fürge, ügyes, használja mindkét lábát, ha szükséges(pl: lépcsőzés, trambulin, csúszdára mászás), szerintem behozta a kezdeti lemaradását, SŐT!!

TSMT torna ára baromi drága. A kerületben lévő fejlesztőházban alkalmanként 11.000! forint, Nyúlcipőséknél(ahova 1 éves koráig jártunk babatornára), ott a felmérés 5000e forint volt, aztán 18.000 lenne a havi bérlet.
Mindent a gyerekért, de ezt lehúzásnak tartom!Utánajártam miért is kérnek el ennyi pénzt.
Maga a kurzus, amit a gyógypedagógus elvégez drága(ennek árát akarják a későbbi órákon behozni), az engedélyt, amit kapnak a fejlesztők TSMT tornára 2 évre adják.

Zoli elvitte egy felmérésre a Nyúlcipősökhöz, 30 perc helyett kb. 20 percet voltak bent, 22 perc után felöltözve(overál+kabát+csizma, több réteg ruha)az autóban ültek, mindez 5000:(
Vinci az elmondottak alapján nem működött együtt a foglalkozás vezetővel, minden más érdekelte.

Miért mentünk el egy alapítványhoz?
Neki ingyen járna a TSMT, de nincs olyan intézmény(állami), ami ingyen nyújtaná ezt.
Beszédvizsgálóból a kerületi Nevelési Tanácsadóba küldtek, ott azt kaptam, hogy SNI-s gyerekkel(maga az SNI is sok mindenre ráhúzható) nem foglalkoznak. Felmerült bennem a kérdés, hogy akkor tehetséggondozással foglalkoznak?!Azok a szülők fordulnak hozzájuk, akik tanácsot, fejlesztést várnak, ezért Nevelési Tanácsadó. Meglátásom szerint.
Nevelési Tanácsadó tovább küldött a Benedek Speciális oviba, suliba(főleg autisták, aspergeresek, down szindromások és értelmileg sérült gyerekekkel foglalkoznak) Az intézmény tőlünk 2 utcányira van, onnan elutasítottak, hogy a hatáskörükbe nem tartoznak azok a gyerekek, akik korai fejlesztés alatt állnak(mint Vinci)
Korai fejlesztést(ami egyben a logopédia), a Logopédiai Intézetbe kapunk, az ő szakembereik nem tartanak TSMT tornát.
Mindenki másra mutogat. Körbejártuk a lehetőségeket, a magán drága és nem vagyok biztos benne, hogy elérné a célját.
Végül úgy döntöttük, hogy hagyjuk az egészet. Szerencsések vagyunk, mert: itthon adott a tér(nagyok a szobák), vannak mozgásfejlesztő eszközeink, tornázok vele ezután is,úgy ahogy eddig tettem.

Adni JÓ!

Minden évben decemberben a fiúkkal közösen összeállítunk két cipősdoboz ajándékot.
Idén 5 éves és 2 éves fiúnak szerzünk ezzel örömet.
Egy egész délután rámegy arra, hogy átnézzük a játéktartó dobozok tartalmát, a fonott kosarak tartalmát, a fiókokban és a polcokon lévő mütyüröket.
Megbeszéljük, hogy mi az, amitől megválnának, nem megy mindig könnyen: rég elfelejtett játéknak tudnak ilyenkor igazán örülni.
Zoli cipősdobozait használjuk fel, az ő lába a legnagyobb, abba fér a legtöbb ajándék. Minek örül a gyerek?játéknak, édességnek, ruhának(talán ebben a sorrendben)
Müller édességeit szeretjük leginkább: széles a választék, jó áruk van, találunk különlegességeket is.
Amikor előhoztam a 'dugiszekrényből' az édességeket, akkor a fiúk, mint a hiéna rácsaptak. Elmondtam nekik, hogy milyen szerencsések, ők ehetnek máskor is nasikat, de sok gyereknek nem jut édesség, ezzel lehetett rájuk hatni. Még Vinci is megértette!
Szétnéztünk a ruhásszekrényben is, találtunk kinőtt, de jó állapotban lévő, márkás Verdás felsőrészt, a nagyobb fiúnak új zoknicsomag került a dobozba.
Minden évben a Lurdyba visszük az adományainkat amiket az apjuk szépen becsomagol(az ő erőssége a csomagolás:)
Idén szomorúan , meglepődve vettem észre, hogy látványosan kevesebb a cipősdoboz az elmúlt évekhez képest.....másik dolog, hogy nem a Baptisták, hanem a Mikulásgyár gyűjti a felajánlásokat(vagy egy cég a kettő?!)
Lurdyban kedves Mikulás fogadja a gyerekeket, egy kuckót építettek neki, lehet fényképezkedni vele, segítőkészségünket finom  szaloncukorral hálálják meg.
Már kb. 1 hete elkészült a csomag, de nem volt időnk elvinni, addig is betettem a mosókonyhába őket. Jön Kendus, hogy ő bizony az egyiket félig felbontotta, mert azt hitte, hogy az Nóri karácsonyi ajándéka...gyorsan felejt a drágám.

Szájukban a szaloncukor

Mikulás, Advent második hétvégéje

Aranyosak voltak a fiúk, fél pár cipőjüket kirakták az ablakba. Koszosan, mert arra már nem volt idő(energia), hogy áttöröljék egy ronggyal a szülinapi party után. Kendus feltette a párkányra, Vince utánozta őt.
A csizmába egy kis nasi és aszalt gyümölcs került. Reggeli után nagyjából, felületesen eltakarítottunk a buli után. 9-kor csöngetett a Mikulás!
Kinéztünk az ablakon és a fiúk a döbbenettől  szólalni sem tudtak, pedig milyen nagy a szájuk:)
Mikulás megkérdezte, hogy bejöhet-e, Kende legalább bólogatott.

Helyet foglalt a konyhában, Vinci távolságtartó volt, behúzódott az apja ölébe és onnan figyelt. Megmutatta a logopédián készített Mikulás képet(papírt kellett hozzá tépkedni, imádja!)

Vinci a Mikulás botjával akart mindenáron játszani(mivel mással), kétszer akkora volt, mint ő és volt súlya rendesen. Próbálta felállítani, görgetni.
Kendus kezdeti némasága kb. 10 perc után megszűnt, énekelt magyarul, németül is.

Hétfőn mondja nekem Kende: beláttam a Mikulás pulcsija alá és láttam, hogy emberi szőre van!!!
Megmutatták a szobájukat, kedvenc játékaikat. Mikulás rácsodálkozott az adventi naptárunkra, ami ugyancsak Mikulás formájú.
Csomagot is hozott természetesen.

Elektromos fogkefét rejtett, ha már úgyis annyi édességet esznek decemberben, egyébként is rászálltak az én fogkefémre. Vincit próbálom ezzel is ösztönözni a fogmosásra és leszoktatni a fogkrém evésről.
Aztán elbúcsúztunk tőle, azzal, hogy figyeli őket és ha jók lesznek, akkor 1 év múlva visszajön. Gyerkőcök megígérték, hogy jövőre még jobbak lesznek, ha tudnak:)
Idén először Mikulást rendeltünk netről. Eddig minden évben elmentünk Mikulás rendezvényre, Zoli ötlete volt, nekem csak utána kellett néznem.
Teljesen rendben volt(kedves, szimpatikus, szerintünk olyan 35 év körüli lehetett) stílusosan piros Suzukival érkezett(Zoli látta, messze parkolt):)

Még a hét elején levelet is kaptak a Mikulástól a gyerekek.

Kendus izgatott, ha levelet kap(neki csak köszöntés, ajándék)jöhet.

Piliscsabáról érkezett a szülinapjára

A levélben matrica is lapult.

Vinci leragasztja a matricát(parkettára, hűtőre, asztalra is) és utána rögtön felszedi.

Kendusnak utalás volt arra, hogy színezőt fog kapni. Az ovis Mikulástól meg is kapta. Csak annyival kommentálta a nagyfiú: "tudja a Mikulás, hogy mit szeretnék!"

Délután vendégeink voltak: Lotti, Dalma, Lacika.

Ez volt Lotti első vendégsége:)Nézelődött, mosolygott, evett,sőt még az Anyukája mellkasán aludt is(Dalma próbálta az udvaron elaltatni, de inkább bent a melegben szunyált)
Vince féltékeny. Azt sem szereti, ha az Apjával ölelkezünk, akkor jön és rögtön "szétválaszt"minket, amikor Lottit a kezembe tartottam, akkor ő is azt szerette volna, hogy vegyem fel.
Lacika focizott velük, bemutatták a "vetődési"tudományokat a fiúk(parkettán kíválóan lehet csúszkálni)

Szülinapi buli

Nálunk a szülinapi buli csak a gyerekről szól.
Már a buli előtt kb. 2-3 héttel elkészítjük a meghívókat, elhívjuk a pajtikat. A nagy naphoz közeledvén fejemben összeáll a party menetrendje. Legyen mozgásos játék a gyerekeknek, legyen zenés feladat, fejtörő, szabad "foglalkozás", evés-ivás, ha az idő engedi, akkor ki is menjünk.
Minden évben pólót fest az ünnepelt

(ebben feszített az ovis szülinapján is), napján a reggelihez legyen gyertyás torta vagy édesség.

Idén gyümölcskenyeret készítettem, csoki áfonyával teleraktam.
Délutánra hívtuk a barátokat, vendégeket. Idén az asztalterítőt közösen készítettük a fiúkkal. A legnagyobb , ami papírboltban kapható csomagolópapírra rajzoltunk.
Itt volt Lili, az unokatesó , két fiú a "régi"oviból és 2 fiú az új oviból.

Sajnos Noel nem tudott eljönni, mert neki is aznap tartották a szülinapját.
Kendus annyira izgatott volt, hogy napközben még lepihenni sem volt hajlandó, aminek este már hallható nyomai voltak.

Tortát mindig a barátunk készíti(aritorta.blogspot.com), finom, szemet gyönyörködtető.

Kendusnál tombol a lególáz, ezért nem volt kérdéses, hogy milyen formatortát kap:)Emellett legó formájú citromos kekszet is készítettem, csoki karácsonyi mintájú kekszet, pizzát(véletlenül beleesett az egész doboz só, a pizza ment a kukába, a rajta lévő finom sült kolbászból party szendvicsek lettek)
A gyerekek érkezése után mindenki kapott egy papír poharat, amit matricával kidekorált(és hazavihette)ettünk-ittunk és bent a szobában folytatódott az 'ereszd el a hajam'

Játékos feladatokat találtam ki,

nagyjából olyanokat, ami a meghívottaknak izgi lehet és leköti őket(az egyik kisfiú voltak gondok:verekedett többször, nehezen lehetett motiválni)

Volt gumicukor kincsvadászat(ezen felbuzdulva az udvaron a sötétben mécseseket kellett keresni),

vattafújás szívószállal, lufizás, szoborjáték, akadálypálya(lufival a kézben lecsúszni a csúszdáról majd bemászni az alagútba és átugrani a takarót), találós-kérdezős csukott szemmel.

Az udvaron közös éneklés, kívánságok, fogócska.

Megéri otthoni szülinapi bulit szervezni, de tény, hogy estére teljesen kipurcantam.
A gyerekek jól érezték magukat(visszajeleztek):)

Kendus 5 éves lett!

Kendeszáj

Nem értem, ha a kettes után hármas jön, akkor az angyalka miért a négyesbe tette az ajándékot??

Advent első vasárnapja

Feldíszítettük a házat. Ablakdekorálást közösen,

 többit ketten Kendével(addig Vinci Zolival a piacot járta), annyira izgatott volt Kendus, hogy mi hova kerüljön és jé, nekünk van ilyen díszünk is..
Lelkes, boldog, izgatott. Kendus csak annyit mondott: "Bedekoráltunk!"

Az asztalra tavaly készített karácsonyi szalvétatartó került, az angyalkákat egy sorba rendezte a drágám(csilingelős hangjukat napjában többször teszteli-vele együtt az idegeimet is:)

Készítettünk karácsonyi díszeket porcelán gyurmából, ajándékkísérőnek sem utolsóak.
Sötétedéskor bekapcsoljuk a fényeket(csak házon belül van)és csodálják az új csillag lámpát.
Adventi koszorúnkat készen vettem, nekem tetszik.
Gyertyafújásban(ami logopédián az első foglalkozások egyikén már feladat)Vinci aranyérmet kapna, elsőre sikerül neki, profi a fiú!
Adventi naptárukba(ami idén az új szobájukban az ajtóra került)minden éjjel az "angyalka "elrejt egy kis apróságot. Első nap néhány gumicukrot, ami egyébként nincs nálunk, kivéve akkor, ha ajándékba kapják. Erre Kende megszólal: "miért csak ennyi??"-telhetetlen mindenit, második nap puszedli került a zsákba, ennek nagyobb sikere volt, mint a gumicukornak. Reggeli mellé benyomták. Harmadik nap véget vetek az édességdömpingnek. Mintás zsepit kapnak.
Kendust érdekli és sokat kérdez az angyalka létéről. "Honnan jön?Hova megy?", a legviccesebb az volt, amikor megkérdezte, hogy "van foga az angyalkának?"Nem tudom honnan jött ez neki.
Advent első vasárnapján Szécsényben voltunk, meglátogattuk Dédit, Laciékat.

Az odafele vezető út kacsakaringós volt, kitérőket tettünk a kis falvakba, legalább 3 benzinkútnál megálltunk enni-inni-pisilni. Kendus a benzinkutaknál ki szeretne szállni, azzal az indokkal, hogy neki pisilnie kell. A vásárlási lázát ezzel palástolja. Ha bemegy az Apjával, akkor üres kézzel nem jön ki, pedig vásárlásra nem a legjobb hely a benzinkút.
Dédinél megnézték az édességfelhozatalt a kamrába és le is tesztelték, tulajdonképpen egy kis adag paradicsomlevesen kívül nem ettek mást csak cukros nyavalyákat, nem örülök neki, mert felpörögnek tőlük és kezelhetetlenek.

Hazafele éppen annyit aludtak az autóba, hogy este macera legyen az elalvás.