Terápiás lovaglás

Mindig megállapítom, hogy jó/szép/szerethető helyen lakunk, elérhető a közelségünkben az, amire szükségünk van. Ha terápiás lovaglásra gondolunk, akkor, aki jártas a témában rögtön a fótira gondol, az van benne a köztudatba. Kendével jártunk terápiás lovaglásra(sokat segített), ide a közelünkben, elsősorban a mozgáskordináció fejlesztése céljából. Vinci még babakocsiban figyelt, amikor Kendével heti rendszerességgel mentem. Amikor Vinci elkezdte az ovit és kerestem a lovas terapeutát, aki gyógypedagógus is, felültettük egy-két alkalommal a lóra, de üvöltött. Beszélni alig beszélt és a mozgásfejlődése is elmaradt. Végül úgy döntöttünk, hogy később visszatérünk, talán túl korai volt Vincinek. Nyáron már 10 éves lesz, ismét visszatértünk a lovakhoz, pontosabban Bettihez, aki már Kende idejében is ott volt a lovardába. Időnként nagyon nehéznek érzem a puttonyt, szakember(neuropszichológus) javaslatára belevágunk a petterápiába. Répával, kobakkal, meleg aluöltözettel készültünk a mai fél órára.Vince megszeppenve,szégyenlősen indult neki, az orra alatt piszmogva válaszolt a kérdésekre. Számolt a lovon, csipeszelt, tornázott, labdát görgetett maga körül, olvasott, memorizált. P. kérdezte, hogy elfáradt-e. Válasza az volt, hogy nem, de láthatóan a koncentráció(többször kidugta a nyelvét, annyira figyelt) délutánra elfárasztotta. Nagyon megdicsérték, hogy a korához képest milyen szépen olvas(továbbra is szótagolva olvas össze), valamiért nem tud rajta túllendülni. Időnként felcserélte a bal kezét a jobbal. Miközben ül a lovon kérésre gyorsan mutatta a testrészeit, sorolta az évszakokat, napokat, a kért neveket. Bizonytalanul engedte el a lovat(nem kapaszkodott a feladatoknál) A lovaglás ára február 1.-től változott(ahogy mindennek), heti egyszer fixen menni fogunk!Ha mínuszok vannak, akkor dupla zoknit kell felvennem, mert egyhelyben állva ma lefagytak a lábujjaim.