Karantén ideje alatt

Nagyon sajnálom, hogy ismét ott tartunk, ahol tavaly ilyenkor. Annyi könnyebbség volt, hogy félállásban dolgoztam(Vince tanulás támogatása miatt) 1 évvel ezelőtt és többet tudtam a fiúkkal lenni ilyen helyzetben. Most Kende többnyire egyedül van itthon, az órákon részt vesz, de a leckét vagy nem érti vagy nem akarja érteni vagy. Visszaküldeni kell és jön a számonkérés is(hétfőn énekből pl.)Kora este, késő délután jutok oda, hogy megnézem a classroomot a gmail fiókját és ellenőrizem, hogy mikor mit csinál a majdnem 11 éves gyerek. Gondoskodom a tízórairól és az uzsiról is és a változatos ebédekről. Rá kell szólni, hogy menjen ki időnként a levegőre. Ahogy belépek rögtön azzal fogad, hogy menjünk ping-pongozni(ha felhajtja az asztalt, akkor egyedül is tudja, tudom, hogy nem izgalmas, mindig eszembe jut ilyenkor Tom Hanks a Forrest Gumpban alakított ping-pongos jelenete)kosarazni. A cicákat reggel ellátja, kiviszi a szelektívet és a mosogatógépet is kipakolja, egy szavam nem lehet erre. Viszont sokkal több időt tölt a PSP előtt, mint szeretném. Környezetünkben pedig egyre több a beteg.