Vinceszáj

Kb. 2 hónapja vásároltunk új matracot az ágyába. Húzzá át a lepedőt és hív, hogy bolhás az ágy!! Ez nem bolhás, hanem bolyhos! JA, ez jutott eszembe!

Kerületünk

A főváros pesti oldalán itt a legolcsóbb az ingatlan, ez sokat elmond, de a legolcsóbb kifejezés nem megfizethetőt jelenti. Zoli ide született, 54 évvel ezelőtt még nem volt a kerületben kórház, a babák otthon vagy a Baba utca szülőházában láttak napvilágot. 1 évet arra szántunk, hogy ingatlant keressünk, hétvégi program kirándulással egybekötve, Piliscsabától- Szendehelyig több telket, házat megnéztünk, a pénztárcánk korlátokat szabott, Ürömön találtunk olyan telket, ami szerelem volt első látásra, de az építésre nem jutott volna pénz. Albérletben laktunk és a szembeszomszéd gyerekére vigyáztam alkalmanként,említettem az anyukának, hogy szeretnénk elköltözni. Ő mondta, hogy van egy örökölt háza, amiben albérlő lakik, de közös a féltestvérével, aki Németországban él és rossz a viszonyuk. Nekünk kapóra jött, hogy a féltestvér akkor anyagilag szorult helzetben volt és Zoli mondott egy árat(belülről még nem láttuk a házat), az exszomszéd pedig rábólintott. Így kerültünk ide, a párhuzamos utcában töltötte Zoli a gyerekkorának egy részét. A kerületnek vannak hátrányai, szerintem több az előnye, szeretünk itt élni. A belváros tömegközlekedéssel 15-20 perc, kertes, családi övezetben élünk, falusiais jelleggel, a munkahelyem 10 perc kocsival és sokban hasonlít Szécsényre. Bárhová megyek kerületen belül biztos, hogy szembejön egy ismerős. Az utóbbi időbekben a buszon, Boráros irányában is van ismerős és a Határ úti metrónál is.Ezek az ismerősök a gyerekek lévén lettek ismerősök. Megszépült a Duna part kerületi része, szívesen megyünk biciklizni, sétálni. Ha finomat akar enni az ember, akkor nem kell messzire menni és az utcánk végén van a piac.Olyan szomszédaink vannak, akikre lehet számítani. Mióta itt élünk fixen ugyanaz a társaság vesz körül, a mellettünk lévő házból kihalt a bácsi, oda jöttek most fiatalok. Az utca másig végén az erdő, gát, patak.(Az első négy képet nem tudom törölni, de a vár alatti Szent Mihály kápolnában készült)

Lengyel-magyar két jó barát

Még soha nem voltam Lengyelországba, Zoli sem, pedig mennék. Nászutunkon kiraboltak és a hotel, ahol megszálltunk egyik tulajdonosa lengyel felmenőkkel rendelkezett, nem tudta pontosan hol van Magyarország, de azt igen, hogy Európában és azt mondta, hogy,amíg le nem zárul a nyomozás(hogy tényleg betörtek és nem költöttem el az összes pénzem, majd így akarok pénzhez jutni), addig ő vendégül lát minket minden nap reggelire. Kende iskolájának van egy lengyel testvériskolája, befogadócsaládokat kerestek, amire mi jelentkeztünk. Eredetileg október 7.-től jött volna egy hétre, de a Rákóczi szövetség támogatásával megoldották a szállást és a programokat, étkezést, mától péntekig vendégül látjuk M.-t. 15 éves, fiú, Krakkó mellett él és az édesanyja tanár. Jól beszéli az angolt, Kendével ellentétben, aki megszólalni se akar. Késve érkeztek az iskolához, addig a befogadó családoknak rendeltek pizzát, beszélgettünk(megismertem Kende egyik angliai szobatársát). Lementünk a várba a Szent Mihály kápolnába, aztán a lezárások miatt a kerületi Duna partot mutattuk meg, méretes pontyot fogtak épen, hattyúk, kacsák jöttek közel, szereti a tésztát, elmentünk a Pasta Gusztihoz, megmutattuk a Szent Erzsébet templomot, sütöttem palacsintát, csocsóztak. Holnap az iskolába beviszi Zoli, állatkerti és Városligeti programjuk lesz, délután megyünk érte. Eredetileg mára a Margitsziget és a Szamos Múzeum lett volna, lehet, hogy holnap kerítünk rá sort. Most pedig már mindenki tisztán az ágyban pihen.

Halloweenre készülünk

Október 20.-án : málna és citromszüret

Napsütéses szombat

Előrehoztuk a temető látogatást. Bátonyterenyén bezárt az általunk nagyon szeretett Kakas étterem(pár éve olvastam egy cikket arról, hogy, aki nálunk kéktúrázik hátrányos helyzetű térségben és szeretne megpihenni egy étterembe, nálunk hétvégén nehéz minőségi kifőzdét/éttermet találni, ellenben a nyugati szomszédainkkal, Ausztriába kb. 20 éve túráztunk, a kis falvakban is találtunk kockás abroszos helyet, finom koszttal. Salgótarján irányába egyre kevesebb a vendéglátóhely, az okokat tudjuk, de fájó, hogy egy jó hely ismét bezárt)Vince már éhen akart halni, ezért Maconkán a víztározó melletti halasban ebédeltünk. Onnan Szécsénybe mentünk, útközben többször láttunk rókát, lassan közlekedtek az út mellett, át az úton. A házak felett repült egy kedves régi gimis társam(tavaly megkerestem, amikor az iskolának szponzorokat kerestem az alapítványi báljára és kb. 20 éve nem láttuk egymást, ennek ellenére egy nagyobb összeget felajánlott)

Mama agyilag topon van, a teste fogja cserben hagyni. Az utóbbi hónapokban a mozgás nehezére esik, többet fekszik, mint ül. Mondta, hogy lassan tudja majd kinyitni az ajtót. Olyan, mint a gyerekek, második gyerekkornak is szokták nevezni a 80 utáni éveket, édesség, csokika, cola csúszik, főtt étel kevésbé. Most is kérte, hogy vizzel(csakis Jana lehet)öntsem fel a colát, az izgalom(hogy látpgatóba érkeztünk) rátett a remegésre, elsőre kivettem a kezéből, minthogy magára öntse, aztán a beszélgetés során oldódott és csökkent a remegés. Vittem neki Nők Lapjákat, már nem fejti benne a rejtvényt, mert nem tud sokáig ülni a varrógépből kialakított íróasztalánál, de még olvas és nézi a török sorozatot:)amit éjszaka újra ismételnek a Dunán(apró örömök). Ha már ott voltunk, Roniékkal videóhívásoztunk. Onnan a barátnőmékhez mentünk, akik két malacot is levágtak ma, egy nagy zacskó friss tepertővel jöttünk haza.

Csapatépítő túra Csillebérctől

Kende osztályfőnöke a tavalyi évhez hasonlóan családi napot hirdetett Csillebérci túrával. Kende elzárkózott az egésztől, a barátja nem ment(mert nem akart), nálunk azért irányított demokrácia van. Az ofő megjegyezte, hogy pl. az osztály lézerharcozni ment és abból is kivonta magát. Az ész érvekkel nem lehet meggyőzni: az ofő ezt megszervezte, neki is szombat, ez fontos, te is az osztály közösség része vagy stb. Érdeklődési köre leszűkült a ping-pongra és az itthoni sportközvetítések nézésére.Számomra érdekes sport és egyéb programokat szerveznek az iskolában, ami nekem tetsző, de neki nem. Kamaszkor. A kirándulás előtt mondtam, hogy a végén egy jutalom késői ebédet kérhet a Mamut környékén és benézünk cipőboltba(ez az osztályban valahogy presztízs kérdés lett, mióta valaki azt mondta neki, hogy a cipője a Temuról van, azóta nem veszi fel, pedig nem onnan van. Az egyik osztálytárs cipőjének ára megegyezik a fél fizetésemmel, a gyerek kinőtte, árulja az osztálytársainak, KEnde nagy bánatára méretben nem jó rá), ruhaboltba. Egy kifőzdét találtam a Fény utcai piac mellett, drága volt és nem a legfinomabb, Pull and BEar nincs a Mamutban, de bementünk 5-6 boltba, sáros bakancsba, fáradtan, mert megígértem. BKK mentünk a Csillebérci KFK-ig, a rövidítést nem tudta, hogy mit jelent, de azt igen, hogy a ping-pong csapatukat megverték. Elsőként értünk a helyszínre, kb. 30 perccel a tanár előtt, a sok esőzés miatt csúszott a talaj(az egyik apuka megjegyezte, hogy bizonytalan vagyok, legközelebb hozza nekem a túrabotot), hiába továbbra is a 12 éve brvállt Skechers bakancsban taposom a kilométereket. Megálltunk a Sorrento szikláknál, Kende állította, hogy mi már jártunk ott. Én nem emlékszem, csak az olasz Sorrentora. A vitorlázórepülő emlékműnél tízóraiztunk, az osztálytárs apuka, akik Budakeszin laknak, körbemutatta, hogy hol mit látunk. Láttunk vitorlázórepülőket is, az idő napsütéses volt, kicsit megpirult az arcom. Annak ellenére, hogy Kende mindent megpróbált, hogy ne menjünk és tiltakozott, a lesifotók bizonyítják, hogy jól érezte magát. Ígértem neki, hogy a végén fogok menni, nem zavarom(de ha már családi nap. Zoli szülinapra vitte Vincét)Két osztálytárs(fiús szülők)szoktam beszélgetni iskolai rendezvények során, valahogy így alakult ki. Az egyik apukával/anyukával hasonlóan gondolkodunk, vannak közös témáink, utána még a Mamutban is összefutottunk.

Öcsi 40 lett!

Pont egy hete ismét kerek születésnapos volt a családban, Öcsi 40 éves lett!Aznap volt Geri és Zsaklin születésnapja is, ráadásul az ottlévő vendégek között is volt szülinapos. Exluzív helyszínen a Nagy pénzrablás stílusában várták a megjelenést. A fiúk sapkája már akkor jutott eszembe, amikor megláttam a férfiakat. Sokat táncoltunk, énekeltünk, Vince a tánparkett ördöge volt, Kende szemlélődött a 'kispadon' az Apjával együtt. Apró falatkákat, kenyereket kencékkel ettünk. A tortázással még várni akartak, a fiúk türelmetlenkedtek, ezért előbbre hozták:)A két fiútesóm ölelésében roptam(az volt a dj., aki ép a laptom közelében volt, lagzistól a rapig minden volt), lőttünk néhány fotót, aztán 21.00-kor hazajöttünk.

Kővágóörs

Megnéztük a kisörsi templomromot,a Fülöp-hegyi kilátót és Révfülöpön köszöntünk el a barátainktól. Az egész 5 km, nagyon jól esett az őszi napsütésben kimozdulni, mozogni, beszélgetni, együtt lenni. Kövágóörs a GPS szerint 2 óra, nekünk 3 órás menetidővel sikerült leérni, egyszer tankoltunk,kétszer pisi szünet(nem miattam)és volt sávszűkítés, sebesség korlátozás.Nyári szünetben találkoztunk, lecsengett az évkezdés, mindenki többé-kevésbé belerázódott az új tanévbe. Kővágóörsön még soha nem jártunk, tetszettek a régi nádfedeles házak(az egyik Trianon emlékház, zárva volt vasárnap). Ősszel a legszebb a természet, rengeteg csipkebogyót láttunk, lovarda mellett mentünk fel a kilátóhoz. Ott sütögettünk, bevártuk a hajnalig bulizó barátokat és onnan sétáltunk le Révfülöpre. A kirándulás egyik apropója, hogy az egyik barátunk vett ott egy nyaralót és előző nap kapták meg a kulcsokat, mi pedig megnéztük, megdicsértük a romantikus kis házikót.

Lementünk a molóra, ettünk gyrost, néztük a Balatont a távoli vitorlásokat és hazajöttünk.

Könyvmoly

Kendus előbb ért haza, mint én. Erősen köhögött, náthás volt. Túl az Algopyrineken, a Coldrex Junior, Neocitran és társaik után kértem antibiotikumot. Beszedett egy doboz Zinnatot, most se tökéletes, sokkal jobb, de még nem az igazi. Biztos előbb gyógyulna, ha göthösen nem megy edzésre, annyira elszánt, országos meccsre készül. Kérem, hogy inhaláljon, pihenjen, fekve tanuljon. Hát ő ruhástul(ezért szólok, hogy a metrón is abban a ruhában ül le, amibe az ágyába, ami nincs letakarva)olvas. Észre se veszi(csak, amikor szólok a ruha miatt), hogy megjöttem. Olvas, nem a tankönyvet, nem a Szent Péter esernyőjét, de olvas. Kitartóan. A II. részt is elolvasta ennek a kortárs szerzőnek kb. 1 hét alatt.

Hát így

Délután 15.00-kor suliból hazafele

Hiányok

1 hónapja járnak a fiúk iskolába és Vincének már van 5 hiánya(ebből egy házi feladat) Kapott úgy felszerelés hiányt, hogy a tornazsákja a kabátja alatt lógott a folyosói szekrényben(iskolában), de ő nem látta. Ma irodalom órán nem volt nála a kötelező olvasmány, amit még szeptember közepén hozott ki a könyvtárból. Már nem számolom hányszor írt javító szódolgozatot angolból. Annyira szét van csúszva....