Kendeszáj

Vince továbbra sem tudja bekötni a cipőjét. A több generációt megélt fűzős könyv sem segít. Reggel indulás előtt kéri az apját, hogy kösse be a cipőjét, mert ő nem szeret cipőt kötni. Zoli kérdezi tőle, hogy akkor mit szeretsz? Matekot! :) KEnde: azt nem szeretni kell, hanem tudni!

Plusz egy szendvics

Kende iskolája csatlakozott a Sant'Edidio Ifjúsági Közösség felhívására és vitt magával még egy szendvicset az iskolába egy rászorulónak. Összesen 213 szendvics gyűlt össze. A közösség mottója: barátaik a szegények, fegyverük a szeretet, ellenségük a közöny, szövetségeseik pedig ti vagytok!Már előző nap a bevásárlásnál gondoltam arra, hogy mi legyen az extra szendvicsben, került bele sonka, házi vaj, saláta, sajt. Örülök annak, hogy megvalósult ez a kezdeményezés és ennyien csatlakoztak hozzá.

Vince farsang

Mióta iskolás(3 éve), ez volt az első közös, szülőkkel egybekötött, egész alsó tagozat számára megrendezett farsang. Vince focidrukker bohócnak öltözött, a jelmezt a KIK leárazott részlegén találtuk, a piros orr is a jelmez része volt, de nem kapott benne levegőt, ezért levette. A felsőrész vagy három számmal nagyobb a méreténél, ami pont illik a jelmezhez, gondolkodtunk még a bohóc cipőn, a megvalósításig nem jutottunk el. A felsőrészhez egy sárga termo leggingset vett fel. Nagyon-nagyon várta, festett egy nyakbaakasztót is magának, olyan Vince-félét, absztarkt remekmű. Kérték, hogy a szülők is öltözzenek be, mert megy a pontgyűjtés, kölcsön denevérruhába bújtam, elfekvőben volt itthon egy ezüst teljes arcot elfedő maszk, de Zolinak kicsi lett. Természetesen jött Kende is, neki a tombola és a zsákbamacska tetszett.A tombolán sajnos most nem volt szerencsénk, pedig előző héten az alapítványi bálon értékes nyereményeket hoztunk haza. Vince a zsebpénzéből annyi zsákbamacskát vett, hogy a nagy bevásárlótáska nem volt elég, ő mindnek nagyon örült(bár megjegyzem, van köztünk több plüss is, amik már a padláson várják az új gazdájukat), könyveknek, termosznak, hímzőkészletnek, pénztárcának van helye. A büfé kínálatát végigkóstolták, a kókuszos süti nekem is ízlett, az egyik zsákbamacskában az szerepelt, hogy választhatsz 4 terméket a büféből:)Vince jószívű és amit úgy gondolt, hogy lányos, azt adta tovább az osztálytársának vagy a tanítónéninek, ez egy szép gesztus, de KEnde ajándékai közül is ajándékozott tovább, a tulajdonos megkérdezése nélkül. Volt műsor is: tanárok tánca, diákok tánca, az osztályok a végén kaptak egy tortát, ha nem ettünk volna elég édességet:)Ötletes jelmezeket láttam: tükörtojástól kezdve a coca-coláig és családok is beöltöztek: Addams Family vagy méhecske családnak. A hangzavar a végén már elviselhetetlenek tűnt, jó, hogy csak egy évben egyszer van farsang:)

Szellemek a Svábhegyen

Sétaműhely szervezésben vettünk részt Nórival és a fiúkkal. Eredetileg ketten mentünk volna csajok(karácsonyi ajándék), Zoli dolgozott, ezért jöttek a fiúk is. Turistáskodni a fővárosban(is) szeretünk, a fiúk egész jól bírták, amit mások is megjegyeztek és azt is, hogy látni hozzászoktak a gyalogláshoz. Kb. tőlünk 1 órányi bkk-val való utazás a Széll Kálmán tér(nekem valahogy mindig Moszkva tér marad), az úton már pisilni kellett nekik. Egy nyilvános wc-t találtunk, 250/pisi a mosdóhasználat ára, cserébe meleg és tiszta volt. Folyamatosan ettek a fiúk, ami jellemző rájuk, emiatt egy házizsáknyi kajával mentem. Nagy örömükre volt elvétve még volt hó, jegesedve, amit lábbal be lehetett törni. A Svábhegy története még nekik nem annyira izgalmas, a kiindulópont a Dióárok utcai általános iskola volt és még kezdés előtt beálltak a suli melletti focipályára focizni. Érdekes, hogy még a 19. század második felében itt még falvak és szőlők álltak(ahogy a szőlőst nehéz Kőbányán is elképzelni). Érdekes volt, hogy sehol egy emléktábla nem emlékeztett arra, hogy a Svábhegyen hol kínozták Rajk Lászlót vagy hol lakott náci vezér, hol élt Adolf Eichmann(a Svábhegyről irányították a zsidók deportálását) és mit műveltek abban a bizonyos ház fáskamrájába. Többször elmondta az idegenvezető, hogy amíg a múltunkkal nem tudunk elszámolni, hogyan akarunk a jelenbe megérkezni. Szörnyű látni, hogy minden zöldterületet beépítenek a Svábhegyen, újépítésű lakások egymás mellett. Nem működik a fogaskerekű jelenleg, a magas energiaárak miatt. Megnéztük az egykori karthauzi villát, ahol Eötvös és Trefort lakott, az Eötvös családnak villája volt a XVIII. kerületben is. Normafánál zártuk a sétát, beígértem a fiúknak sütit vagy késői ebédet. Normafánál ettünk, ahol 500/pisi volt a mosdóhasználat és egy csirkés wrapnak is pofátlanul elkérték az árát(két csapvizet ittunk, azt is felszámolták). Hazafelé busszal jöttünk, még a Normafánál a buszsofőr ellenőrzésképpen elkérte a fiúk diákigazolványát(pedig egyértelműen látszik rajtuk, hogy 14 éven aluliak)

Egy hagymában két virág

Búsómaszk

Kende rajzolta búsóálarc. Bakancslistás helyen szerepel nálam a mohácsi búsójárás, ahogy a debreceni virágkarnevál is. Vince szerintem félne a kerepelő, hangos búsóktól. Évek óta nézegetem a programot, de már hónapokkal az esemény előtt nem lehet szállást találni.

Ez is eljött

Egyre ritkábban megyek Kendéért a suliba. Ő örülne, ha mindig hazafuvaroznánk őt, télen korán sötétedik, akkor természetesen érte megyünk vagy ha későn ér vissza az iskolába(pl. túraszakkör vagy színház), a tavasz már itt kopogtat, érezzük, hogy tovább marad világos. Szerdánként külön matekja van, ahová elvisszük, mert a sulitól tömegközlekedve sokáig tartana átérnie a szomszéd kerületbe. Érte mentünk Vincével, ilyenkor a portán vagy az épület előtt várunk rá. Kijött, próbáltam mgpuszilni még a suliba, de elhúzta a fejét, amíg a kocsihoz sétáltunk eltolta a kezem és hátra nézett, vajon ki látja őt. Ciki lettem, öregszem, kamasz fiam van.

Szépolvasó verseny

Kendét a magyartanárnő kiválasztotta, hogy az iskolai fordulóban vegyen részt a szépolvasói versenyen, egy Nógrádi Gábor szöveget kapott(a címére nem emlékszem, iskolai felelős sztori). Itthon is elolvasta, kicsit hadart. Szépen, artikuláltan beszél, hangosan, érthetően. Mióta megszületett a beszéd mindig jobban ment neki, szóban ügyesebb, mint írásban(az írásképéről nem beszélek). Állítólag 4 tanuló ment el az iskolai fordulóra és ő harmadik lett, nem jutott tovább a kerületire. A héten jött a hír, hogy az egyik kisfiú, aki továbbjutott lebetegedett és vátják Kendét. Kedd délután van a várva várt ping-pong É. néni irányításával, arról nem szívesen marad le és keddre került a szépolvasói verseny is. Kérlelni kellett, hogy menjen, ping-pongozni máskor is tud. Elmondása szerint unalmas volt az egész, mindenkit végig kellett hallgatni és egy olyan lány nyerte meg, aki a végét énekelt is. Kettő az egyben, garantált a siker. Mindenesetre fontosnak tartom, hogy ha kiválasztják, akkor menjen és méretesse meg magát, egyébként is várjuk a szóbelit, ahol a versenyek talán számítanak.

Túrázás hóban

Kende az iskolai túracsoporttal hóesésben indult el a János-hegyre, elmondása alapján hasonlított a mesebeli tájra, hógólyoztak, sétáltak az Erzsébet kilátóhoz. Csak azt sajnálom, hogy a réteges öltözködés nem az erőssége és utál minden olyan ruhadarabot, ami bélelt.

Kende farsang

Kendétől távol áll a farsang és a zenés, táncos mulatság is. Ősszel már volt discó a suliban, amire úgy ment el, hogy megállapodtunk +2 óra ps időt kap. Aztán elmondása alapján végigette a büfé kínálatát(kipöttyöződött utána)és hazajött(idő előtt). A beöltözés, jelmez max oviban volt számára érdekes, azóta minimálban tolja és azt is a mi kedvünkért. Idén filmes témában kellett beöltözni, ők a Space Jam választották(a héten volt szülői és a mellettem ülő anyukatárs mondta, hogy az ő fia nem érti, hogy tudta a többség ezt a gagyi filmet megszavazni, ízlések és pofonok)A filmet végignézték a múlt héten, amikor az osztály létszáma 6 fő volt. Kende a kosaras fia lett, rövidnadrág+póló , sapka, fülhallgató és ennyi. Reggel egy szülői felajánlásból kaptak zsíros kenyeret, amit már reggel megettek a buli előtt(Kende szerint az ofő le is tolta őket ezért). A büféhez természetesen vitt sós, édes rágcsákat és gyümilevet. Szóba került a szülőin, hogy egy múltkori rendezvényre osztályszinten 6 liter gyümölcslé jött össze, ami a kiskamaszoknak nagyon kevés és voltak, akik semmivel sem járultak hozzá. Nyilván kötelezővé nem lehet tenni, ilyen árak mellett. A felvonulás után discó volt, ő büfézett és hallgatta a förtelmes, unalmas, régi zenéket(elmondása alapján)és várta a végét. Megítélése szerint az alsós farsangok jobbak voltak, zenékre nem tudott példákat említeni, mi az ami unalmas, ami neki retró, nekem nem az:)

Kerek

Kerek szülinapot ünnepeltem január végén, az idősebb kollégáim, ismerősem azt mondják, hogy sok jó vár még rám, a 'B' oldal távolinak tűnik. Születésnapomra kaptam egy madridi hétvégét, amikor Zoli bejelentette(meglepetés volt, de nem közvetlenül előtte szól róla)hozzáfűzte, hogy csak ketten megyünk, az oldalbordáim itthon maradnak. Válaszom az volt, ha olcsó a jegy, rögtön csapjon le még kettőre, együtt vagyunk egységben, velük együtt szeretnék ünnepelni. Mióta Kende megszületett nem voltunk kettesben úgy, hogy reggel az ébredésnél ne legyünk otthon. A gyerekeknél aludt anyukám, Öcsi és Roni pedig itt töltötték a hétvégét, a kollégnőm pedig bevállalt helyettem egy órát, mivel 3.50-kor indult a gép és nekem kettőig van órám. Madridban(Spanyolországban) még soha nem jártunk, Zoli választási szempontjai között szerepelt, hogy menjen fapados péntek délután és jöjjön vissza vasárnap este, meleg hely(melegebb, mint nálunk)legyen. Szombaton napközben-3, vasárnap 0 fok volt. Wizz Air járatával még nem utaztunk, odafelé kiválasztottak a böröndöm alapján:)Szerintük nem szabványméret(pedig de), fizessek még 15.500 és mehetek priority sorba:), így is jobban jöttünk ki büntetéssel, mint ha előre megvesszük a priority jegyet. Rajtam kivül még két fiút büntettek meg. Teltházas volt a gép, odafelé 2.40 óra volt az út, vissza több turbulenciával 3.20. Az utazás hetén erős nátha, kimerültség gyötört, fájdalomcsillapitókkal csináltam végig a hetet, Madrid lebegett a szemem előtt. Szállásunk(luxuskivitel)a központhoz közel volt, reptéri busszal a reptértől két megálló. Isteni reggeliket ettünk, a terülj-terülj asztalkám roskadozott a tapasoktól, mellette étlapról lehetett rendelni, a pincér rábeszélt minket lazactálra, palacsintára és tojásra is, minddegyik remekműként díszelget a tányéron, konkrétan, mint egy képzőművészeti alkotás. Tulajdonképpen a hétvége gastrohétvége is volt egyben, mert, amit lehetett azt megkóstoltuk, beültünk sütizni híres cukrászdába, piacoztunk, a sapanyol konyha legjavát megkóstoltuk. A hotel azért is volt számomra különleges, mert az aljában múzeumként görög és arab(szír) dísztárgyakat állítottak ki, a falakon mozaikképek(350 éves), a földön is mozaikok. Végignézésük is megért egy-két órát. Érkezésünk estéjén vacsorázni egy a belső enteriőr alapján kiválasztott étterembe mentünk, paellát, steaket és tengeri herkentyűket ettünk. Az utóbbihoz vágóeszközt, nedves törlőkendőket is hoztak. Reggel napsütésre ébredtünk, de annyira fáztam, hogy a farmer alá leggingst húztam és felülre is három réteget a kabát alá. Érdekes volt úgy sétálni, hogy nem álltunk meg, csak akkor, amikor kedvünk tartotta. 22.000 lépés után mondtam, hogy hatnak a gyógyszerek, izzadok és jó lenne egy kicsit ledőlni, visszamentünk a szállásra és aludtam kb. 1.5 órát, majd kipihenve, energikusan újra nekivágtunk a város felfedezésének, mindenhová gyalog megyünk ilyenkor, mert többet látunk és spórolunk a vonaljegyeken(azt inkább megeszük:) Szombaton megkerestük a madridi vasútállomást(Az egyik kedvenc sorozatom a vonattal a világ körül), össze nem lehet hasonlítani a mi pályaudvarunkkal(egyikkel sem, ahol eddig jártunk). Tisztaság, patyolattisztaság mindenhol, eldobott szemetet nem látni, banánfák, aloe vera, zöld növényzet(egy kisebb arborétum a belseje),a wcben szól a relax zene(mintha masszázsszalonban lennék), trópusi tapéta(a wcben!), kétféle hidratáló krém a szappan mellett. Body shop, kávézók , bisztrók. Vonatokat nem láttunk, mert egy ellenőrző kapun túl állnak. Pradoba szerettem volna elmenni(18-20-ig ingyenes), a szállásunk a Prado mellett volt, de ez a kevés ott töltött idő nem ad lehetőséget múzeumra. Churrost sem hagytuk ki, folyós csokiöntettel. Serrano sonkás szendvicset is kóstoltunk, mini hamburert is ettünk még szombaton. Minden számunkra mini adag volt(tapas), de megfizethető. Nagy álomom teljesült azzal, hogy láttunk egy flamenco estet. Úgy történt, hogy szerettünk volna valahová beülni kávézni, sütizni, de az éttermek teltházzal mentek vagy kint volt szabad ülőhely. Véletlenül benyitottunk egy óriási komplexumba(kivülről nem látszott, hogy mit rejt a belseje), olyan mint nálunk kb. az Operett színház, esznek, beszélgetnek, táncolnak az emberek. Itt a flamenco est után jött egy helyi dj, fényjátékkal tette különlegessé az estét. A sétánk során megnéztük a felfedezőknek állított emlékművet, múzeumokat, Real Madrid stadiont. Összeségében azt tapasztaltuk, hogy egy elegáns, patinás, tiszta, megfizethető város Madrid. Vasárnapra Vince belázasodott, a hétfőt és a keddet vele töltöttem itthon.

Terápiás lovaglás

Mindig megállapítom, hogy jó/szép/szerethető helyen lakunk, elérhető a közelségünkben az, amire szükségünk van. Ha terápiás lovaglásra gondolunk, akkor, aki jártas a témában rögtön a fótira gondol, az van benne a köztudatba. Kendével jártunk terápiás lovaglásra(sokat segített), ide a közelünkben, elsősorban a mozgáskordináció fejlesztése céljából. Vinci még babakocsiban figyelt, amikor Kendével heti rendszerességgel mentem. Amikor Vinci elkezdte az ovit és kerestem a lovas terapeutát, aki gyógypedagógus is, felültettük egy-két alkalommal a lóra, de üvöltött. Beszélni alig beszélt és a mozgásfejlődése is elmaradt. Végül úgy döntöttünk, hogy később visszatérünk, talán túl korai volt Vincinek. Nyáron már 10 éves lesz, ismét visszatértünk a lovakhoz, pontosabban Bettihez, aki már Kende idejében is ott volt a lovardába. Időnként nagyon nehéznek érzem a puttonyt, szakember(neuropszichológus) javaslatára belevágunk a petterápiába. Répával, kobakkal, meleg aluöltözettel készültünk a mai fél órára.Vince megszeppenve,szégyenlősen indult neki, az orra alatt piszmogva válaszolt a kérdésekre. Számolt a lovon, csipeszelt, tornázott, labdát görgetett maga körül, olvasott, memorizált. P. kérdezte, hogy elfáradt-e. Válasza az volt, hogy nem, de láthatóan a koncentráció(többször kidugta a nyelvét, annyira figyelt) délutánra elfárasztotta. Nagyon megdicsérték, hogy a korához képest milyen szépen olvas(továbbra is szótagolva olvas össze), valamiért nem tud rajta túllendülni. Időnként felcserélte a bal kezét a jobbal. Miközben ül a lovon kérésre gyorsan mutatta a testrészeit, sorolta az évszakokat, napokat, a kért neveket. Bizonytalanul engedte el a lovat(nem kapaszkodott a feladatoknál) A lovaglás ára február 1.-től változott(ahogy mindennek), heti egyszer fixen menni fogunk!Ha mínuszok vannak, akkor dupla zoknit kell felvennem, mert egyhelyben állva ma lefagytak a lábujjaim.

Csütörtök

Csütörtökön stílszerűen csütörtököt mondott a laptopom, a bejárati ajtó zára és Zoli belevágott az ujjába A laptop matuzsálemi korú volt, 14 éves, lassú, széles képernyőjű. Kiszolgált, most Vince gépét használom(ami gépelés közben szó szerint csörög), ami az enyémnél is csigább. Körbekérdezgetem ismerősöket, informatikusokat, hogy mit ajánlanak nekem. Kb. alapgépre van szükségem, mert nem programozok, word, exel, power point, net legyen. A héten megérkezett a fizetés, egy minimális emeléssel, gyorsan elköltöttem. Minden elektronikai eszköz távol áll tőlem.Sikerült küldő lemezre lementeni a képeket, pár jelszó a gépre volt mentev(mindig tanul valamit az ember), már csak Kende Moza naplójába nem tudok belépni, mert a felírt felhasználónevet és jelszót nem fogadja el. A bejárati ajtót a beköltözés után egy évvel vettük, pontosan egy betörés után(2009). Amikor megvettük a házat, három lakásból állt, három bejárattal, egyiknél az ajtó helyett redőny volt!Ide akkor egy több ponton záródó bejárati ajtót vettünk(ablakon jöttek be az idegenek), hőszigetelős, prémium kategóriás. Egyszer csak a zár feladta a szolgálatot, pont aznap, amikor fújt és ömlött az eső(a macskák sem jöhetnek be, a résnyire nyitva levő ajtónál próbálkoztak). Este átjött Zoli barátja, aki egy ezermester és ketten szétkapták az ajtót, bütykölték, most zárható az ajtó, de a kilincs lifeg, zárásnál felfelé kell húzni a kilincs. Zoli szerelés közben belevágott az ujjába, gyors kötözés, napi kétszer. Nekem az ujjamon annyira előjött az ekcéma, hogy bereped, fáj, vérzik. A hüvelykujjam inkább már letapasztom, mert berepedt, csúnya, fájdalmas és gyakran vérzik. Télen, hidegben, mindig ez van, éjjel már kesztyűben alszom. Vince hétfőn és kedden itthon volt, csúnya orrfolyással, erős náthával. Szerdán féltve engedtem el iskolába, délutánonként inhalált és ma már úszni is ment. Kende a térdét fájlalja, hirtelen sokat nőtt megint, akkora, mint én. Megint minden kicsi rá. Ő pénteken , amikor reggel és délelőtt havazott , délután szakad at eső, túrázni ment a János hegyre,átázva, vizes bakanccsal jött haza.

Luminapark