Vince az a fajta kisfiú, aki bújik, puszilgat, sokat mosolyog közben.
Már a harmadik ovis szülő jön oda hozzám azzal,hogy Vini meghívta a szülinapi bulijára a gyerekeket, oké persze, örömmel várunk mindenkit, de a születésnapja július 22-én van, még nem néztem utána annak, hogy melyik hétvége legyen, abban az időszakban szeretnénk felújítani a konyha-nappalit és két tanulószobát építeni, messze van még.
Jövünk ki az oviból és az egyik kislány áthívja Vincét(engem nem:)magukhoz. A kislánynak 1 éves húga van, a mindkettőnknek közel lévő játszótérben maradtunk 17.15-18.15ig(a távozást nem beszéltük meg, de a vacsi időt és a kialakult esti menetrendet nem szeretem tolni, ráadásul holnap munka). A kislány 2 utcára lakik tőlünk, ott ragadtunk náluk. Vince végig fogta A. kezét, az udvar helyet bementek a házba(fel az emeletre)és azzal jöttek, hogy Vince ott aludhatna-e???Homokoztak, kutyát ettetek, trambulinoztak. Nehéz volt az elválás. Majdnem hazáig kísértek minket, Vince megosztotta a sós ropogtatnivalót A.-val, pedig nem szokása, sőt kaja irigy. Búcsúzásként elkérte Vinci a telefonom és lefotózta A-t. A. pedig pózolt neki(mindezt az utcán). A gyerek egymás között időpontokról egyeztettek: mikor és kinél találkoznak.
Margitszigeten kirándultak ma, egy szemhunyásnyit sem aludt napközben, de a fáradság jeleit csak az alvás előtt lehetett rajta észrevenni. Nagyon izgatottan indult reggel, közösen pakoltunk be(kapolni Vince nyelven)mindent megevett, de a vízből nem ivott. Csak annyit mondott, hogy jó volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése