Gánt II. rész

Mentünk kéken és sárgán is. A kirándulásokat Tamás találja ki, általában a kéktúrához igazodva. Hideget ígértek, meg is kaptuk, azt mondtam, ha esik, akkor itthon maradunk. Kirándulni csak én szeretek a családból, nehezen rá lehet venni Zolit, utólag mindig azt mondja, hogy milyen különleges helyeken jártunk, de utána ő egy napra kidől. A fiúk meg inkább itthon maradnának. Most kb. 22 km mentünk a sarki szélbe. Mára vörös lett a fejem, kifújta a szél, erősen sütött hozzá a nap. Elektromos autónk van, amivel egyszer voltunk Szécsénybe és hazafelé izgultunk, hogy kibírja-e töltés nélkül, ott is töltöttük egy keveset. Teljesen feltöltve 260 km írt ki, de a fűtés rohamosan veszi le az egységeket, hazafelé vacogtunk, amikor kezdett párásodni az üveg, akkor kapcsoltuk be(Viccesen mondta a nagybátyám, hogy ne kapcsoljuk fel a világítást, az is fogyaszt).A legjobb az lenne, ha a teteján lenne napelem és menet közben töltené magát. Az autópályát sem bírja, tipikus városi autó. Gánton a Marsbéli tájat jártuk körbe, pár éve a NG címoldalán volt róla egy fotó, azóta a fejemben van, hogy mnjünk oda. Tamás olyan túrát kersett, ami Pannonhalma és Budapest között van kb. félúton. Megnéztük a bányamúzeumot, oda legalább nem fújt be a szél:) Innen mentünk a hegyre és azt tervezték a fiúk, hogy sütögetünk. Nem bíztam benne, hogy sikerül tűzet gyújtaniuk, de ment nekik. A Tescóban vettem szeletelt császárszalonnát, hát nem volt sós, olyan semmilyen íze nem volt. Maradtam a virslinél és a kolbásznál, paradicsom, hagyma, kenyér. A tűz mellett levetettem a kabátom, mert toll bélése van és nem akartam füstszagú lenni. A tűz mellett, szélvédett helyen még jó idő volt. 3 család kirándult együtt, gyerekekkel. Ilyenkor beszélünk könyvekről, filmekről, politikáról, utazásról. A túra végén valaki kitalálta, hogy menjünk cukrászdába. Találtunk is a faluban, sütemény nélküli cukrászdát, teát és forrócsokit ettünk és siettünk vissza az autókhoz, mert a jegyszedő ment haza, mi meg bent parkoltunk a Látogatóközpont előtt. Kendének kedveztünk azzal, hogy megálltunk Felcsúton és megnéztünk egy meccs félidejét(Puskás-MTK), semmi izgalmas nem volt benne. Hazafelé Mekiben vacsiztunk. Ami feltűnt, hogy a környéken kiváló az út minősége, mellette vízelveztő, ami ritka. Se egy kátyú, se egy toldozás, foltozás.