Nyaralás Angliában

Szállásunk Liverpoolban volt, ALL-Accor Live Limitless Adagio apartmanhoteljében(volt már ilyen szállásunk és jó tapasztalatokat szereztünk). Az apartmanhotel előnyei:konyha(mikró, hűtő, amit rendszeresen használtunk, de előfordult, hogy tojást sütöttünk reggelire), két légtér, lehet reggelis ellátással is kérni a szállást, 3 és 4 csillagos apartmanhoteljeik vannak Európa főbb nagyvárosaiban. Az odaúton Vince mellett egy erdélyi fiú ült, szimpatikusak voltunk egymásnak, váltottunk néhány szót és elővette a nagymamája által sütött bundáskenyereket és körbekínált minket. A repülőtérre a szokásosan mentünk: Kispesti uszodáig kocsival, ott a lakótelepen hagytuk a kocsit(ingyenes parkolás, biztonságos hely, kamerák vannak), onnan 200E.A reptértől az 500-as busszal mentünk tovább. A szállásunk a bulinegyed központjában volt, mintha Király utcában laktunk volna, pubok egymás mellett, mindenhol hangos élő zene, más stílusban. Liverpool a tehetséges énekesek városa lett a szemünkben, jobbnál.jobb utcazenészek muzsikáltak egymás mellett. A buszpályaudvaron már olyan éhesek voltunk, hogy bementünk Pret a Manger kávézóba, meleg, finom, friss wrappot ettünk. Anglia nem a gasztronómiájáról ismert, 1 hétre befizettünk reggelire a szálláson(16 év alatt a gyerekek ingyen esznek, ha legalább 1 felnőtt befizet).Zoli egy héten keresztül mindennap angol reggelit evett, bab, kolbász, bacon. Pékséget kettőt találtunk, egyet a kikötőben, az ALbert Dockban, amit ránézésre olaszok üzemeltetnek(ide kétszer mentünk, mert nagyon finom és friss volt, amit vettünk,egy hátránya van a helynek, hogy inkább édes, mint sós termékeket csinálnak és egy másikat a kínai negyedben. Hentest egyszer láttunk, zöldségpiacot egyáltalán nem találtunk. Tescoban előre csomagolt gyümölcsök vannak, minden felkockázva, meghámozva, előkészítve, műanyagba dobozolva. Nagyon mentek a háromszög szendvicsek és a félkész kaják. A mi pénztárcánkhoz drága volt a kaja, mindennap mentünk 12 körül(kitapasztaltuk, hogy akkor rakják ki, többen is ezt csinálták) a Tescoba sárga címkés ételért.Fish and chips is ettünk, nekünk olyan semmilyen íze volt, legalább megsózhatták volna. Zoli imád vásárolni, Angia ebből a szempontból az ő terepe. Bárhová megyünk, apró sminkszert veszek, az egyik kedvenc márkám a Marks and Spencer(amit már csak a turkálóban tudok venni)food részlegében sokat vásároltunk,hazajött velünk egy-két leértékelt darab is. Általánosan azt tapasztaltuk(Manchester, Chester, Kirby, Liverpool), hogy sok a hajléktalan, legtöbben kutyával és Decathlonos sátorban. Minden ragadt, még a szálláson a reggelinél is,az asztal, a székek, a kenyértartó. Eleinte sokat és jól aludtunk(14 napot voltunk kint), az utcán szívják a füvet: nemtől, kortól, társadalmi státusztól függetlenül. Annyira benne van a levegőben, hogy a ruháinkon is érződött, hazafelé a reptéren jól átmotoztak, mert jelzett nekik a rendszer. Angliai időjáráshoz képest, alig esett, egyszer-kétszer volt felhős az ég,szeles az idő, legtöbbször tipikus kirándulóidőnk volt.Az emberek előzékenyek, kedvesek, segítőkészek. A házak kétszintes, vöröstéglás házak, kis udvar-1 autónak elegendő, hátul terasz. Kende mondta, hogy amikor tavaly Londonban volt, 1 hét alatt sem tudta megjegyezni, hogy melyik házban lakott, mert mind ugyanolyan.Lementünk a tengerpartra, a tengerbe nem lehet fürdeni: koszos, apály-dagály miatt, futóhomok van sok helyen, a parthoz közel láttunk építési törmelékeket is, megéri sétálni egy nagyot, mert a gyerekek ilyet még nem láttak.